189304. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés műanyaggal bevont szalagszerű alap előállítására
1 189.304 A találmány tárgya eljárás műanyaggal bevont szalagszert! alap előállítására műanyag mintázatot alkotó mélyedésekkel kialakított szállítófelülettel műanyagnak melegített alapra történő felvitele útján mélynyomásos eljárás szerint. A találmány tárgya továbbá berendezés a fenti eljárás foganatosítására. Az olyan szalagszerű alapokat, mint textilszöveteket, amelyeket például ingnyakak betétanyagaként használnak a ruházati iparban, hőre lágyuló műgyantával vonják be mintázatszerűen, például pontok alakjában úgy, hogy az más szalagszerű anyagokkal történő összeragasztáskor melegen ragadó „rögzítésként” viselkedik. Ilyen jellegű eljárások vannak ismertetve a 745 057 számú angol, a 3 085 548 számú Amerikai Egyesült Államok-beli és az 1 198 436 számú francia szabadalmi leírásokban, amelyek során a műgyantát por alakjában viszik fel az alapra és felmelegítése során következik be rögzítés. Erre a célra különösen alkalmas eljárás során a műgyanta porát felhordóhenger útján, hőhatása alatt úgy hordják fel, hogy a műgyanta mintázatszerűen tapad az alaphoz, ahol a felhordóhenger mélyedésekkel reliefszerü felületi kialakítású. Ennél a megoldásnál a szalagszerű alapot a húzás és a hő miatt egyidejűleg erős igénybevételnek teszik ki, ami a szalagszerü alap latens megnyúlásához vezet. Ha ezután sor kerül egy újbóli felmelegítésre, vagy pedig a szalagszerü alap mosásra kerül, úgy a belső feszültség kiegyenlítődik és a kitágult szalagszerű alap összemegy. Ez különösen akkor zavaró, ha a szalagszerű alapot betétanyagként már a felhordott műgyanta segítségével másik szalagszerü alaphoz melegen történő ragasztás útján rögzítettük, mivel az így egymással összekapcsolt anyagoknál a műgyantával bevont anyagnak más lesz a mosás és a hő okozta összehúzódása, mint a leginkább hasonló, viszont nem bevont és így nem kinyúlt anyagé. Különösen akkor, ha a szalagszerű alapot ingek betétanyagaként használják, a szalagszerű anyagok ezen eltérő viselkedése az olyan ingek nyakán és kézelőjén ráncképződéshez vezet, amelyek betétanyaggal vannak ellátva. Az az ismert Sanfor-eljárás, amelyet a kötött textiliáknál a későbbi összemenésük, összehúzódásuk elkerülésére végeznek el, és amelyet általánosságban alkalmaznak az alapoknál is még a műgyantával történő bevonásuk előtt, költséges és a már műgyantával bevont szöveteknél nem vezet a kívánt célhoz, mivel a szanforizálás megakadályozza a műgyantával bevont helyeken az összehúzódást és ekkor a műgyantával bevont rész másként viselkedik, mint a textilből készült alap. A találmánnyal a feladatunk ilyen, műgyantával bevont melegen ragadó szalagszerű alapok előállítása, amelyek a későbbi melegítési vagy pedig mosási művelet során egyáltalán nem, vagy csak elhanyagolható mértékben húzódnak és mennek össze. A kitűzött feladatot a találmány szerint a beveze2 tőben említett eljárásnál úgy oldottuk meg, hogy szalagszerü alapra mélynyomásos eljárás szerint műgyantát hordunk fel poralakban mintázatszerű mélyedésekkel ellátott szállítófelület segítségével, elsősorban felhordóhengerrel, például ponthengerrel. Ennek során a port olyan hőmérsékletű szállítófelületre juttatjuk, amelynél a por önthetősége megmarad maradéktalanul és elkerültük a szállítófelületre történő ráragadásá). Itt a bevonandó, a műgyanta lágyulását és ragadósságát kiváltó hőmérsékletre felmelegített szalagszerü alapot a szállítófelülettel érintkeztetjük, ami következtében létrejön a mélyedésekből a szalagszerű alapra a műgyantapor átvitele. A műgyantával bevont alapot ekkor lehűlése előtt, vagy adott esetben újrafelmelegítése után körbeforgó henger és ezen henger körüli mozgását fékező vezeték között úgy vezetjük keresztül meleg állapotában, hogy a szalagszerű alap és a műanyag felhordott rétege tömörítődik és összemegy. A körbeforgó nyomóhengert alkotóján előnyösen bordázattal látjuk el a nyomóhenger megcsúszásának megakadályozása végett. A fékező vezeték fékezőpapucsként, vagy pedig saruként fejti ki hatását és a szalagszerű alappal érintkező felületén célszerűen kaucsuk- vagy pedig gumibetéttel látjuk el. A műgyanta felhordásából és a szalagszerü alap tömörítéséből álló ezen kombinált eljárás alkalmazásával nagyobb sebességnél kisebb energiaráfordítás mellett érjük el a műgyanta pontosabb felvitelét, miközben a felhordott anyag mintázatát és a felhordott anyag mennyiségét nemcsak pontosan lehet szabályozni, hanem egyúttal elérjük azt is, hogy a bevonattal készült alap mosásból és melegítésből eredő összemenési viselkedését előnyösen befolyásoljuk. A találmány szerinti eljárás további előnye abban van, hogy biztosítani tudjuk azt, hogy az eljárás foganatosításához szóba jövő hőmérséklettartományokat a mindenkori feldolgozandó műgyanták tulajdonságainak a függvényében a mindenkori előnyös értékekre pontosan beállíthatjuk. Ennek során adott esetben a por felhordási tartományában a szállítófelületet hűtése útján olyan hőmérsékleten tartjuk, amely a műgyanta meglágyulási, illetve képlékennyé válási hőmérséklete alatt van. A műgyanta átviteli tartományában a szalagszerű alap magasabb hőmérsékletre történő beállításához különösen alkalmas a fűtött hengerekkel a szalagszerű alapon át történő hőátvitel kihasználása; viszont itt hősugárzók is használhatók arra, hogy ebben a tartományban a szalagszerü alapot a kívánt hőmérsékletre melegítsük fel, ahol a műanyag meglágyul és ragadóssá válik. Ezáltal a szállítófelület mélyedéseibe bejutott müanyagpornak a szalagszerü alap felé fordult részecskéi ragadóssá válnak, míg a szállítófelület mélyedéseiben található porrészecskék olyan hőmérsékletűek, amelynél még elkerüljük a műanyagnak a szállítófelületre 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
