189300. lajstromszámú szabadalom • Eljárás javított ízű orális gyógyszerkészítmény előállítására
1 189.: 00 2 mid, karbamazepin. Analgetikumok anesztetikumok: kodein, morfin, pentazocin, petidin, dextropropoxifen, métádon, acetilszalicilsav, diflunizal, fenazon, fenilbutazon, acetaminofen, indometacin, naproxen, piroxikam, lidokain, etidokain. Egyéb szerek: cimetidin, quinidin, dikumarin, warfarin, kálium-klorid, kloroquin. Előnyös gyógyszer a bakampicillin-hidroklorid (r-etoxi-karbonil-oxi-etiI-6-[D(-)-2-amino-2-fenilacet-amido]-penicillanát-hidro-klorid), valamint a bakampicillin-hidroklorid más epimer formái és racém formája. További előnyös gyógyszerek a teofillin, az enprofillin és az eritromicin. A fent említett gyógyszereket neutrális- vagy sóformában alkalmazzuk. A fent említett gyógyszerek következő sói használhatók: acetát, benzoát, benzol-szulfonát, bikarbónát, bitartarát, bromid, citrát, dihidroklorid, edetát, edizilát, esztolát, ezilát, foszfát/difoszfát, fumarát, gluceptát, glukonát, glutamát, hexil-rezorcinát, hidrabamin, hidrobromid, hidroklorid, hidroxinaftoát, izetionát, jodid, kálcium-edetát, kamszilát, karbonát, klikollil-arzanilát, klorid, laktát, laktobionát, malát, maleát, mandelát, metil-bromid, metil-nitrát, metil-szulfát, mezilát, mukát, napszilát, nitrát, pamoát (embonát) pantotenát, poli-galakturonát, szalicilát, sztearát, szubacetát, szukcinát, szulfát, tannát, tartarát, teoklát, trietjodid. A következő kationsók is alkalmazhatók. Előnyös kationsók alkálifémet, például nátriumot és káliumot 'artalmaznak, továbbá ammóniumsókat, illetve olyan aminok sóit, melyek farmakoiógiailag elfogadhatóaknak tekinthetők. Ilyen például a gliccin, etilén-diamin, kolin, dietanol-amin, trietanol-amin, oktadecil-amin, dietil-amin, trietilamin, 1 -amino-2-propanol-2-amino-2-(hidroximetil)-propán-l,3-diol és l-(3,4-dihidroxi-fenil)-2- izopropil-amino-etanol. A gyógyszer kapszulázása történhet mikrokapszula formájában, de a kapszulázás nem korlátozódik a mikro-méretre. Bevonó anyagok Polimerek: poli-vinil típusú szintetikus polimerek, például poli-vinil-klorid, poli-vinil-acetát, polivinil-alkohol; poli-etilén típusúak, például poli-etilén, poli-sztirol; akrilsavak- vagy akrilsav-észter típusú polimerek, például metil-metakrilát, vagy az akril-monomerek kopolimerjei; a cellulóz biopolimerjei vagy módosított biopolimerjei, például etil-cellulóz és cellulóz-acetát-ftalát. A polimer lehet vízben oldhatatlan, sav- vagy lúgoldékony, továbbá lágyítószerrel vagy más töltőanyaggal, valamint vízben oldódó módosított biopolimerrel - például hidroxi-propil-cellulózzal - keverhető. Zsírok, olajok, viasz, hosszabb szénláncú zsírsavak, hosszabb szénláncú alkoholok vagy többértékű alkoholok is alkalmazhatók önmagukban vagy valamilyen kombinációban. A találmány egyik megvalósítása szerint a bakampicillin-hidrokloridot (BAPC) nem oldódó, mikroporózus polimerkapszulába, például etilcellulózba zárjuk, hatóanyag-leadást szabályozó anyagként pedig szacharózt alk; izünk, keverék készítéséhez használható száraz por létrehozása érdekében, melyet később -■ a keverék előállítása céljából vízben feloldunk. A találmány szerinti másik megvalósításnál a BAPC-t savban oldódó polimer-kapszulába helyezzük - amilyen például az Eudragit* E 100 -, hatóanyag-leadást szabályozó anyagként pedig szacharózt alkalmazunk, keverék készítéséhez használható száraz por létrehozása érdekében, melyet később - a keverék előállítása céljából - vízben feloldunk. Egy további, találmány szerinti megvalósításnál teofillint helyezünk etil-cellulóz-mikrokapszulába, hatóanyag-leadást szabályozó anyagként pedig szorbitot alkalmazunk, keverék készítéséhez használható száraz por létrehozása érdekében, melyet később - a keverék előállítása céljából - vízben feloldunk. Egy további, találmány szerinti megvalósításnál acetil-szalicilsavat kapszulázunk be cellulóz-acetátftalát-burokba, hatóanyag-leadást szabályozó anyagként pedig szacharózt alkalmazunk, keverék készítéséhez használható száraz por létrehozása érdekében, melyet később - a keverék előállítása céljából - vízben feloldunk. Egy hatóanyag-leadást szabályozó anyagot hozzákeverünk a többi összetevőhöz, majd a gyógyszer mikrokapszuláit hozzáadjuk ehhez a száraz porhoz, és valamilyen szokásos keverőgéppel összekeverjük. Ezt a száraz port azután a töltőgépben lévő üvegekbe helyezzük. Később azután - a felhasználó vagy a gyógyszertár - vizet ad hozzá, a hatóanyagleadást szabályozó anyag feloldása céljából. Más esetben elkészítjük a hatóanyag-leadást szabályozó anyag és a többi összetevő oldatát. Ezt követően a gyógyszer mikrokapszuláit hozzáadhatjuk ehhez az oldathoz, majd használatra készen üvegekbe tölthetjük, vagy pedig a gyógyszer mikrokapszuláit egy különálló tartályba tölthetjük be, és a felhasználó vagy a gyógyszertár adja ezt hozzá az oldathoz, a felhasználás előtt. Kiszivárgás-vizsgálatok A kiszivárgás-vizsgálatokat annak kimutatása érdekében végeztük, hogy a mikrokapszulák nem adnak le jelentős mennyiségű gyógyszert a hatóanyag-leadást szabályozó anyagba, mert ha ez bekövetkezne, vízzel való érintkezéskor rossz íz keletkezne, továbbá csökkenne vagy elveszne a gyógyszer azon képessége, hogy szabályozottan leadott hatóanyagként hasson. Mikrokapszulákat adtunk a találmány szerint a 5 10 15 2C 25 30 35 40 45 50 55 60 3
