189286. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sejt- és szövetregeneráló anyagok előállítására

1 I 189 286 . 2 mázzuk; eljárhatunk azonban oly módon is, hogy növekvő polaritású oldószer-elegyeket használunk és a kvantitatív összetételt lineáris, konkáv vagy konvex vagy lépcsőzetes gradiens szerint változtat­juk. 5 Az eluátum-frakció glikolipid-tartalmát és tisz­taságát különböző módszerekkel határozhatjuk meg. E célra a kísérleti részben leírt, glikolipidekre vagy glikosphingolipidekre jellemző színreakciókat és színezési módszereket alkalmazhatunk. A frak- 10 ciókat pl. kovasavgéllel, C,g-alkán-származékokat tartalmazó kovasavgéllel, poliamiddal, cellulózzal vagy poliakril-amiddal bevont vékonyréteglemeze­ken vagy -fóliákon, megfelelő futtatószerben to­vábbi szétválasztásnak vethetjük alá. A szétválasz- 5 tott anyagokat nem vizes oldószerrel (pl. kloro­form és metanol elegyével) eluáljuk a lemezről vagy fóliáról és vékonyrétegkromatográfia, a hidrolizált terméket hidrolízise és elemzése, gázkromatográfia, 2Q tömegspektrum, az emlősök felületi sérülései gyó­gyulási idejének megrövidítése vagy a sejttenyésze­­tek viselkedésének megfigyelése útján vizsgáljuk. Az eredmények azt mutatják, hogy a hatóanyagok a glikoszfingolipidek szerkezetének felelnek meg. Az alábbiakban ismertetésre kerülő farmakoló­giái kísérletek igazolják, hogy az előállított ható­anyagok egyrészről előkárosított fibroblastokra in vitro kifejezett burjánzáselősegítő hatást fejtenek ki, másrészről a megfelelő sejttenyészetekre in vivo regenerálódást elősegítő hatást gyakorolnak. E ha­tóanyagok esetében egyértelmű, hogy nem csupán szokásos mitotikus hatású anyagokról van szó, minthogy a normál egészséges sejttenyészetek e ha­tóanyagok hozzáadásakor semmilyen elváltozást nem mutatnak. Ezzel szemben az abnormálisán alacsony osztódási arányt mutató, különböző ká­rosító ágensekkel elökárosított tenyészeteket e ha­tóanyagok rövid időn belül ismét az egészséges tenyészettel gyakorlatilag azonos osztódási arányra állítják vissza. Minthogy a találmányunk szerinti eljárással elő­állított hatóanyagok a károsított sejtpopulációk regenerációs mechanizmusát in vitro és in vivo kö­rülmények között egyaránt helyreállítják, ezeket a hatóanyagokat a gyógyászatban különösen lassan 45 vagy nehezen gyógyuló, kis gyógyulási készségű sebek vagy fekélyek kezelésére alkalmazhatók. A találmányunk szerinti eljárással előállított anyagok sebek gyógyulására kifejtett hatását az alábbi kísérletekkel igazoljuk: 50 I. kísérlet Narkotizált patkányok szőrzetét eltávolítjuk és 55 a törzs mindkét oldalán 2 cm átmérőjű, 270 °C hő­mérsékletű tárcsa 30 másodpercen át történő rá­­nyomásával égési sebeket ejtünk. A hatóanyagot zselé-alapanyagba bedolgozva 20%-os hatóanyag­­tartalmú zselét használunk. Kontrollként vizet 60 vagy fiziológiás nátrium-klorid-oldatot alkalma­zunk. 10-10 állatot (minden állaton két sebet ejtet­tünk) a zselével naponta kétszer helyileg kezelünk és megállapítjuk a gyógyulás befejeződéséig eltelt időt. A 2. példában leírt, Rf=0,65 értéknek megfe- 65 lelő anyag a kontroli-csoporthoz viszonyítva a gyó­gyulási időt 21%-ig megrövidíti. 2. kísérlet Minisertések hátán az 1. kísérletnél leírt módon négy égési sebet ejtünk és 2,5 cm átmérőjű, üreges hengeres fúróval 4 lyuggatott sebet ejtünk. A ható­anyagokat 20%-ig terjedő koncentrációban dolgoz­zuk be a zselé-alapanyagba. A sebeket naponta kétszer bekenjük a zselével és meghatározzuk a seb teljes gyógyulásához szükséges időt. A 0,65 Rrérté­­ket mutató anyag a gyógyulási időt 18%-kal csök­kenti. 3. kísérlet Minisertéseken az 1. kísérletnél leírt módon égési sebeket ejtünk. A kezelt csoportok állatait naponta kezeljük és a csoportokból 6, 12, 18 és 22 nap után állatokat kiválasztunk és narkózisban leölünk. A sebeket kivágjuk, kettéosztjuk és 4%-os pufferolt formáimnál fixáljuk. A szövetdarabokból 4 p vas­tagságú hisztológiás paraffin-metszeteket készí­tünk. Az alábbi paramétereket kvantitatív megha­tározzuk : 1. A hámosodott sebfelület hossza. 2. A nem hámosodott sebfelület hossza. 3. A felhám Stratum basale hosszúsága. 4. Az újonnan képzett felhám felülete. 5. A szőrtüszők és faggyúmirigyek felülete. A fenti paraméterek kiértékelése azt mutatja, hogy a 2-6. példák szerint tisztított anyagok a felhámosodást és a felhám immigrációját a kont­roli-állatokhoz képest gyorsítjuk. A sebgyógyulást gyorsító hatás túlnyomórészt a Stroma, Stratum basale és szemölcsök képződésének kezdeti szaka­szában jelentkezik. 4. kísérlet Narkotizált patkányokon 1 cm széles és 5 mm mély szúrt sebeket ejtünk. A sebekbe viszkóz-cellu­­lóz-üregeshengert tartalmazó szivacsot helyezünk. Az üregeshenger belső üregébe naponta 100 1 tisztí­tott hatóanyagot juttatunk. Az implantáció utáni 4., 10., 16. és 21. napon a szivacsokat kivesszük és a haemoglobin-, dezoxiribonukleinsav- és hidroxi­­prolin-tartalmat meghatározzuk. A tisztított ható­anyagokkal kezelt sebek esetében az implantáció utáni 4. és 10. napon implantált szivacsokban levő haemoglobin-, dezoxiribonukleinsav- és hidroxi­­prolin-tartalcm nem nagyobb, mint a kontroli-álla­tok esetében; a 16. és 21. napon azonban a sziva­csokban a haemoglobin-, DNS- és hidroxi-prolin­­tartalom lényegesen magasabb. A módszerek leírá­sa az alábbi irodalmi helyen található: Niinikos­­ki J. és RenvallS.: Acta Chir. Scand. 145 (1979), 287-291. A 2. és 6. példa szerint tisztított hatóanyagok a sebgyógyulást a Stroma és Stratum basale korábbi kialakításával kapilláris úton gyorsítják. 4

Next

/
Thumbnails
Contents