189282. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szakaszos jellegű műveletekhez,főleg veszélyes anyagok kezeléséhez
1 189 282 2 tott példakénti kiviteli alakok kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajzon: az 1. ábra a találmány szerinti berendezés áttekintő vázlata, a 2. ábra a vezérlőegység részletesebb blokkvázlata, a 3. ábra a találmány szerinti berendezés nedves feltárásra és kisnyomású folyadék-kromatográfiás elválasztásra alkalmas változata, a 4. ábra a találmány szerinti berendezés sorozatban végezhető folyadék-kromatográfiás elemzésre alkalmas változata. Az 1. ábrán látható berendezés K kezelőegysége M mozgatóegységen át T tárolóegységhez csatlakozik. Az M mozgatóegység és a K kezelőegység V vezérlőegységgel van kapcsolatban, amelyhez elektromos FI tápforrás és pneumatikus F2 tápforrás, valamint P programadó csatlakozik. A berendezés K kezelőegységét, M mozgatóegységét és T tárolóegységét az elvégzendő műveletek függvényében kell előírni. Alkalmazhatók szabványos vagy egyedi kivitelű műveleti elemek. A K kezelőegység elemei például feltáró és desztillációs edények, szorpciós, kromatográfiás és extrakciós kolonnák, vezérelhető frakciószedők, buboréktalanító cellák, folyamatos és szakaszos reaktorok stb. Ezek a kezelőelemek a működtetésükhöz szükséges vezérelhető segédberendezéseket is tartalmazzák. Ilyenek lehetnek például keverők, fűtőtestek, hűtők stb. Elláthatók továbbá a kezelőelemek üzemállapotát jelző érzékelőkkel - pl. termoelemmel, nyomásmérővel stb. -, amelyeknek kimenetei a V vezérlőegységre csatlakoznak. Az M mozgatóegység mozgatóelemei vezérelhető csapok, szelepek, pumpák, adagolók stb. A mozgatóelemeket is az elvégzendő műveletek függvényében kell előírni. A T tárolóegység különböző tárolóelemeket, zárt vagy nyitott edényeket tartalmaz a kiindulási-, segéd-, öblítő-, és termékanyagok, esetlegesen közbülső termékek tárolására. Az M mozgatóegység mozgatóelemeit egymással és a tárolóelemekkel valamint a kezelőelemekkel csővezetékek, csőcsatlakozók kötik össze. Az M mozgatóegység és a K kezelőegység elemei célszerűen vázrendszerre vannak rögzítve. A fent ismertetett berendezés a következőképp működik: Az elvégzendő műveletekhez szükséges kiindulási anyagokat a T tárolóegység tárolóelemeibe kell tölteni és a K kezelőegység kezelőelemeit kiindulási helyzetbe kell hozni. Ezután a P programadó az előirt program szerint a mozgatóelemek segítségével a kiindulási anyagokat az előírt kezelőedénybe juttatja. A programban előírható, hogy a kezelés milyen feltétel bekövetkeztéig vagy mennyi ideig tartson. A kezelés befejeztével az előírt program függvényében vagy újabb kezelés kezdődik valamely kezelőelemben - akár ugyanabban - vagy a kezelés befejeztével a nyert anyagot a mozgatóelemek valamely tárolóelembe továbbítják. Az egyes műveletek után vagy között mind a kezelőelemek, mind a mozgatóelemek előírás szerint átöblíthetők. A 2. ábrán a V vezérlőegység látható, amely a P programadóhoz VI illesztőegységével csatlakozik. A VI illesztőegység egymással is kapcsolatban lévő VM memóriára és VKB ki/bemeneti egységre csatlakozó VP processzorra kapcsolódik. A VKB ki/bemeneti egység kimenetei elektronikus VK kapcsolókon át VTV teljesitmény vezérlők re kapcsolódnak, amelyek kimenetei az M mozgatóegység és a K kezelőegység vezérelhető elemeire csatlakoznak. Az elektromos és pneumatikus Fl, F2 tápforrások a VTV teljesítményvezérlők megfelelő bemenetéihez csatlakoznak. A VK kapcsolókhoz VKM kézi működtetőegység csatlakozik, amely „kézi/aut” kezelőszervvel van ellátva, amely a VK kapcsolók kimeneteit vagy a VKB ki/bemeneti egységre vagy a VKM kézi működtetőegységre kapcsolja. Az M mozgatóegység és a K kezelőegység üzemállapot jelző kimenetei a VKB ki/bemeneti egységre csatlakoznak. A 2. ábrán bemutatott vezérlőegység a következőképp működik: A P programadó által kiadott utasításokat a VI illesztőegység a VP processzornak közvetíti. A VP processzor az utasításokat egyrészt a VM memóriába írja, másrészt a VKB ki/bemeneti egységre kapcsolja. A VKB ki/bemeneti egység az utasítások függvényében a VK kapcsolók közvetítésével vezérli a VTV teljesítményvezérlőket, amelyek az előírt beavatkozásnak és a beavatkozást végrehajtó elemnek megfelelően az elektromos és/vagy a pneumatikus FI, illetve F2 tápforrást rákapcsolja vagy lekapcsolja az M mozgatóegység és/vagy a K kezelőegység egyes elemeiről. A VTV teljesítményvezérlők felépítésükre nézve elektromos és pneumatikus relék lehetnek. Egyes esetekben szükség lehet az előírt programtól eltérő műveletek elvégzésére is. (Például a műveletek félbeszakítására, félbeszakadás utáni újrakezdésre, valamely kiindulási helyzet beállítására, külön öblítésre stb.) Ekkor a „kézi/aut” kezelőszervvel kézi vezérlést lehet beállítani, aminek a hatására a VK kapcsolók a kimenőjeleit a VKM kézi működtetőegység kezelőelemeinek állása határozza meg. Természetesen a vegyes vezérlésnek sincs semmi akadálya, és bizonyos kimenőjeleket pl. fűtőtest teljesítményét a KVB ki/bemeneti egységtől függetlenül a VKM kézi működtetőegységgel állítsunk be. Az M mozgatóegység és a K kezelőegység egyes elemeinek üzemállapotát jelző kimeneteknek a VKB ki/bemeneti egységre való visszacsatolása nagymértékben növeli a berendezés alkalmazhatóságát. Ez a visszacsatolás egyrészt szabályozási hurkok kialakítását teszi lehetővé, és ráadásul ezek a hurkok a P programadó segítségével az elvégzendő műveletekhez és a szabályozási hurok eleméhez igazíthatok, de a szabályozási hurok egyes elemei- például különbségképző alapjelképző, kompenzáló elemek - magában a P programadóban lehetnek, míg a VP processzor a VM memória és a VKB ki/bemeneti egység segítségével csupán egyszerűbb feladatokat, szabályozásokat végez. Amennyiben P programadóként például számítógépet alkalmazunk a berendezés teljesen távvezérelhetővé - és eltekintve a kiindulási anyagokkal való feltöltéstől- teljesen automatikussá tehető. A 3. és 4. ábrán a találmány szerinti berendezés K kezelőegységének, M mozgatóegységének és T tárolóegységének elemei és egymáshoz való kapcsolatuk van részletesen feltüntetve konkrét össze5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
