189250. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talajok szilárdságának és vízzáróságának növelésére

! 189 250 2 ni hagytunk, majd elvégeztük a szilárdsági vizsgála tot. A kapott eredmény 10 kp/cm2. Amennyiben a kísérletet úgy ismételtük meg. hogy az észter komponens polimer adalékot és en­nek térhálósítására szolgáló adalékot nem tartal­mazott, úgy a kapott szilárdsági értékek: napos nedves mintára 25 kp/cm2 az egy hónapos kiszá­radt mintára csak 4 kp/cm2 voltak. A polimer tehát jelentősen fokozta a száraz szilárdságot. 2. példa 4 cm belső átmérőjű és 30 cm hosszú üvegcsőbe 20 cm magasságban homokot öntöttünk és ezt az 1. példában leírt repectúrájú, észter komponenssel homogenizált vizüveggel feltöltöttük, majd miután a vízüveges rendszer átimpregnálta teljesen a ho­mokoszlopot és a folyadékfilm éppen átszivódott, az oszlop alját bedugtuk és a rendszert gélesítettük. Egyórai várakozás után a gumidugót alul eltávolí­­tottuk, felül pedig gumidugós csatlakozással 1 mé­ter hosszú, osztott, 20 mm-es belső átmérőjű üveg­csövet helyeztünk a géldugót tartalmazó üvegcső tetejére. Majd a vékonyabb üvegcsövön keresztül desztillált vízzel feltöltöttük az oszlopot és mértük a gélesített rendszer áteresztését. A mérést 1 óra hosszat végeztük és az áteresztés 1-2 mm/perc érték körül állt be. Amennyiben a kísérletet úgy ismételtük meg, hogy a vízüveget csak az adalékmentes etil-acetát­­tal gélesítettük, akkor a szilárdított oszlop áteresz­tőképessége 15-20 mm/perc körül mozgott az egyensúly beálltakor. A mérési adatok egyértelmű­en azt mutatták, hogy a polimer adalék hatására a vízüveges rendszer vizzáró képessége is jelentősen javult. 3. példa Az 1. példában leírt kísérleteket megismételtük azzal a különbséggel, hogy az alkalmazott rendszer receptúrája az alábbi volt: A komponens: 100 ml csapvízzel 1 : 1 arányban hígított 37 Be0-os vízüveg B komponens: 8 ml etílénglikol-diacetát, 2 g vi­­nil-acetát-akrilsav kopolimer (akrilsav, tartalom 20%), átlagmóltömege kicsi, kb. 150 000, 2 g tö­mény formaldehid, 1 g zsíralkohol-szulfát. A kapott gélhengerek nedves szilárdsága 25 kp/ cm2, száraz szilárdsága 10 kp/cm2. Megismételve a kísérletet úgy, hogy az A komponenst csak a 8 ml etilénglikol-diacetáttal térhálósítottuk a nedves szi­lárdságra 22 kp/cm2, a száraz szilárdságra 3 kp/ cm2 értékeket kaptunk. 4. példa A 3. példában leírt kísérletet megismételtük úgy, hogy a B komponensből a 2 g formaldehidet el­hagytuk, majd a formából kivett gélhengereket 48 órán át 1%-os CaCl2 oldatban tároltuk, a nedves szilárdságra 18 kp/cm2, a száraz szilárdságra 13 kp/cm2 értékeket kaptunk. Ezzel szemben a poli­mer mentes, csak észterrel térhálósított minták a CaCl2 oldatban történő tárolás után is a hibahatá­ron belül ugyanazt a száraz szilárdsági értéket ad­ták, mint korábban (3. példa), a nedves szilárdság, pedig 10 kp/cm2 értékre csökkent. 5. példa A 2. példában leírt kísérletet megismételtük az alábbi receptúrával: A komponens: 100 ml tömény vízüveg B komponens: 9 ml glicerin-triacetát, 3 g vinil­­acetát-metil-akrilát (10%) kopolimer, 2 g tömény glutáraldehid oldat, 0,5 g lauril-szulfát Majd szintén a 2. példa szerint mérve a vízát­eresztő képességet, 0,5-1 mm/perc értéket kaptunk. Megismételve a kísérletet adalékanyagmentes glice­­rin-triacetáttal, az áteresztés 22-25 mm/percnek adódott. 6. példa Az l. példában leírt kísérletet megismételtük az alábbi komponensek felhasználásával: A komponens: 100 ml csapvízzel 1 : 1 arányban hígított 37 Be°-os Na-vízüveg B komponens: 20 ml 50% szárazanyag tartalmú poli(vinil-acetát) emulzió, nagy átlagmóltömegű (kb. 1 x 106) polimerből C komponens: 5 ml glicerin-diacetát, 5 ml tö­mény glioxál oldat, 1 g zsíralkohol-szulfát A keverés a fenti felsorolásnak megfelelő sor­rendben történt, miközben ügyeltünk arra, hogy egy-egy komponens hozzáadását 30-60 másodper­cig tartó homogenizálás kövesse. Mindhárom kom­ponenst tartalmazó folyadékot kevertük össze gon­dosan a homokkal. A gélesedés 18-20 perc múlva indult meg, a próbatestek szilárdsági értékei az alábbiak: nedves nyomószílárdság: 26 kp/cm2, szá­raz nyomószilárdság: 15 kp/cm2. Reverzibilis de­formáció: 2%. 7. példa A 6. példában leírt kísérletet megismételtük úgy, hogy az A komponens 10 ml 60% töménységű nö­vényi kaucsuk latexet is tartalmazott. A kaucsuk latex bői a gélesítést követően az NH3 diffúziója, illetve a kiszáradás miatt a kaucsuk koagulált, a képeződő kaucsuk matrix a homok szemcséket ösz­­szeragasztotta, ezért a száraz gél szilárdsága és kü­lönösen deformáció-állósága megnőtt. A kapott próbatestek jellemzői: nedves nyomószilárdság 32 kg/cm2, száraz nyomószilárdság 22 kp/cm2, rever­zibilis deformáció 12% (szemben a 6. példa szerinti kompozícióval készített próbatestek 2%-os reverzi­bilis deformációjával). 8. példa A 6. példa szerint jártunk el azzal a különbséggel, hogy az A komponens 35 Be°-os K-vízüveg volt. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 57 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents