189248. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés televízió vevőkészülék képernyőjén térhatású kép előállítására
189 248 2 szemüveget a hagyományos 3D-televízió adásoknál is használhatjuk. Alapjában véve azonban a fordított megoldás is lehetséges, amely szerint a piros, zöld, kék alapszínek közül a piros jelútba helyezzük el a késleltető eszközt. Ekkor ugyan a kapcsolási eszközök száma fele akkora; azonban az eddigi 3D-televízió eljáráshoz használt anaglif szemüveg színszűrö lemezeit fel kell cserélni. A részképjeleket az eredeti képinformáció feldolgozásának tetszőleges helyén előállíthatjuk, igy különösen már az adóoldalon. Ilymódon.az a lényeges előny származik, hogy a televízió vevőkészülékekben semmiféle változtatásra nincs szükség. A részképjeleket egy televízió kamerában is elő lehet állítani. Mivel egy televízió kamerában - épp úgy, mint egy televízió vevőkészülékben - egy kép felülete (egy primer képé) soronként kerül letapogatásra, és a kapott képjeleket alapszínjelekké bontják szét, lényegében hasonló áramkörökre van szükség, mint a találmány szerinti eljárás foganatosítására a jelfeldolgozás útjának egy másik helyén. Előnyös lehet a részképjeleknek az előállítása egy bizonyos átviteli szakaszon, mint például egy átjátszóban, egy reléállomásban vagy hasonlóban. Ilymódon elérhető az, hogy csak bizonyos besugárzott területeket lássanak el a találmány szerinti adással. Általában különösebben előnyös, ha a részképjeleket a vevőoldalon állítjuk elő. A vevőkészülékben ehhez szükséges kapcsolástechnikai módosítások nagyon csekélyek. Minden további nélkül lehetséges a találmány szerinti eljárást foganatosító áramköröket be- és kikapcsolni, ilymódon a szemlélő szabadon választhatja meg, hogy anaglif szemüveg nélküli, hagyományos monoszkópikus képet néz-e, vagya találmány szerinti eljárással előállított térhatású képet anaglif szemüvegen keresztül. A találmány szerinti eljárás képrögzítő- és visszaadó berendezésekben is alkalmazható. Ebben az esetben a részképjeleket egyszerűen egy és ugyanazon monoszkópikus képjelből állíthatjuk elő, amelynek egy tárolóba történő betárolásánál vagy egy monoszkópikus képjelnek egy képtárolóból történő lejátszásánál állítjuk elő a részképjeleket. Az ehhez szükséges ráfordítás minimális. Áz időben késleltetett képtartalom tárolására és járulékos feldolgozására nincs szükség. Alapjában véve a találmány szerinti részképjeleket két azonos monoszkópikus képfeljegyzésből is összeállíthatjuk, mivel lejátszásnál a jelvisszaállításban egy meghatározott időbeli eltolás beállítható. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló, szintén találmány szerinti berendezésnek a mono képjeleket feldolgozó készüléke van, amely képjelek egy képernyőn képként megjeleníthetők, valamint a képet legalább választhatóan előállító, egymás mellett egy megválasztott részképtávolsággal eltolt két részképet előállító eszközei vannak, amely részképeket a monoszkópikus kép kiegészítő színei alkotják, amely berendezést az jellemez, hogy egy önmagában ismert kapcsolási elrendezésben, amelyben a három alapszín jelútjai az egyes alapszín jelekhez jelen vannak, a jelutak egy első csoportjához késleltető eszköz van alkalmazva, amely a jelúton vezetett alapszín jelet a részképtávolságnak megfelelően időben késlelteti. A késleltetőeszköz nagyon csekély ráfordítással megvalósítható, és könnyen kialakítható olymódon, hogy a késleltetési idő beállítható és/vagy a késleltető készülék egészében lekapcsolható. A szokásos televízió vevőkészülékeknél a képernyő szélessége általában 25-50 cm, amelynél a részképeknek mintegy 1 cm-es oldalirányú eltolása célszerű. Jó hatás érhető el azonban kisebb és nagyobb eltolásokkal is, amely 7-1980 nanoszekundum tartományba esik, amely eltolás mértéke a képernyő szélességének megfelelően néhány tized millimétertől 1,5 centiméterig tart. Különleges esetekben az eltolás 10 centiméter nagyságú is lehet. A találmányt az alábbiakban a mellékelt rajzokon is bemutatott kiviteli példák kapcsán ismertetjük részletesebben, ahol az 1. és 2. ábra egy televízió vevőkészülék kapcsolási részletét mutatja vázlatosan, a találmány szerinti áramkörrel kiegészítve. Az 1. ábra egy televízió vevőkészülék kapcsolási elrendezésének egy részletét mutatja vázlatosan, amelyben a kép előállítására hagyományos módon egy 3 képcső 1 képernyője szolgál, amely 3 képcsőben vezérelhető 5, 7, 9 elektronsugarak az 1 képernyőt letapogatják, amely 5, 7, 9 elektronsugarak a 11, illetve 13, illetve 15 katódokból indulnak ki. Az 5, 7, 9 elektronsugarak a szokásos módon 17 lyukmaszkon keresztül és 19 konvergenciaegység segítségével az 1 képernyőn szabályszerűen elosztott képpontokra vannak irányítva. Az I. ábra jobboldalán, az 1 képernyő mellett egy ilyen 21 képpont látható felnagyítva. Az 5, 7, 9 elektronsugarak úgy vannak konvergálva, hogy azok a 21 képpontokon belül egy mintázat szerint elhelyezkedő, és az 5, 7, 9 elektronsugarak felé néző 23, 25, 27 alapszínpontokban találkozzanak. A 23 alapszínpont zöld, a 25 alapszinpont piros, és a 27 alapszínpont kék színben fluoreszkál. A sugáreltérítő egységek nincsenek ábrázolva. Az egyes 5, 7, 9 elektronsugarak szokásos módon egy hozzájuk tartozó alapszínjellel vannak vezérelve, mégpedig az ábrázolt kiviteli példában a 29, illetve 31, illetve 33 vezérlőrácson keresztül. Az 1 képcső vezérlésére egy kapcsolási elrendezés szolgál, amelyben 35, 37, 39 alapszín jelutak vannak, az egyes alapszínjelekhez. Á 29, 31, 33 vezérlőrácsok egy 41 színerősítőből egy 43 fázisfordító fokozaton keresztül kapják a vezérlöfeszültséget. A 41 színerősítő, a 43 fázisfordító fokozat és a 3 képcső között 45, illetve 47. illetve 49 dugaszoló csatlakozók vannak. A 11, 13, 15 katódok ismert módon egy -Y világosságjellel vannak vezérelve egy 51 szürke korrektor-mátrixon keresztül, amely -Y világosságjelet egy nem ábrázolt videoerösítő szolgáltat. A 29,31, 33 vezérlőrácsok vezérlőfeszültsége a G-Y, illetve R-Y, illetve B-Y szinkülönbségi jelek (krominancia jelek), ahol G, B és R a zöld, piros és kék primer színjelek. A bemutatott kiviteli alaknál az alapszínjeleket ismert módon színkülönbségi jelekkel ábrázoljuk. A 3 képcsövön a primer G, R, B színjelek az 5, 7, 9 elektronsugarak intenzitását vezérlik, és az 1 képernyőn az alapszínek fényerejét határozzák meg. Eddig a színes televízió vevőkészülék ismert módon van felépítve. Minden további nélkül belátható, hogy a találmány 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
