189248. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés televízió vevőkészülék képernyőjén térhatású kép előállítására
1 189 248 2 szerinti eljárás akkor is alkalmazható, ha alapszínjelekként primer színjeleket alkalmazunk, és a képcső közvetlenül ezzel van vezérelve. A bemutatott kiviteli alaknál 53, 55 késleltetőeszközök vannak a zöld G~Y színkülönbségijei 35 alapszín jelútjába, és a B-Y színkülönbségi jel 39 alapszín jelútjába beiktatva, amelyek a jeleket a megválasztott részképtávolságnak megfelelően időben késleltetik. Magától értetődik, hogy a 3 képcsőnek a G~Y, R-Y, B-Y színkülönbségi jelekkel történő vezérlése esetén az alapszínjeleknek all, 13, 15 katódokhoz vezetett része ugyanúgy késleltetve van, mint a 29, 31.33 vezérlőrácsokra vezetett jelrészek. Ezt a célt szolgálják az 1. ábrán az 53' és az 55' késleltető eszközök. Tetszőleges késleltető eszközök alkalmazhatók. A bemutatott kiviteli példában 57, illetve 59 induktivitásokat alkalmaztunk, amelyekhez egy árnyékolással alkotott 61. illetve 63 elosztott paraméterű kapacitások csatlakoznak. A késleltetési idő változtatása a 65, illetve 67 állítóeszközökkel lehetséges. Ha amint azt már említettük - a késleltetett képrész több alapszínjeiből áll, általában az a legcélszerűbb. ha a késleltető eszközök azonos késleltetési idejűek. Ezt a bemutatott kiviteli példákban azáltal érjük el, hogy a 65, 67 állító eszközök egymással csatolásban vannak. Különleges esetekben azonban. például, ha egy képrész erősen különböző liziológiai megszólalási idejű alapszínből áll, akkor célszerű a késleltetési időket egymástól kissé különbözőre beállítani. A gyakorlatban ez legtöbbször a 65, illetve 67 állítóeszköz alkalmazása nélkül is elérhető. Az. 53 és 55 késleltető eszközök egymással csatolásban lévő kikapcsoló eszközök segítségével hatástalaníthatok. Az I. ábrán ezek a 69 és 71 kikapcsoló eszközök, amelyek az 53, 55 késleltető eszközöknél vannak ábrázolva. A 69 és 71 kikapcsoló eszközök működtetésekor a néző bármikor részkép felbontás nélküli üzemmódra kapcsolhat át. és ekkor vagy monoszkópikus adást néz anaglif szemüveg nélkül, vagy a hagyományos 3D-adást nézi anaglif szemüveggel. Ezek a lehetőségek a gyakorlat szempontjából nagyon értékesek. Rendkívül jelentőségű az az előny, hogy valamennyi monoszkópikus adás választható módon anaglif szemüveggel térhatásúként nézhető részkép felbontással, vagy monoszkópikusan nézhető az eddigi módon, részkép előállítás és anagrif szemüveg nélkül. A bemutatott kiviteli alaknál a 69 és 71 kikapcsoló eszközök mindegyike egy kettős kapcsolóból áll, amelyek az 57, illetve 59 induktivitást rövidre zárják, és a 61, illetve 63 elosztott paraméterű kapacitást a földről leválasztják. Annak érdekében, hogy a részkép fel bontásos és anélküli üzemmód között a nézőt különbségek ne zavarják, célszerű lehet a 69 és 71 kikapcsoló ezsközöket olyan eszközökkel is csatolásba hozni, amelyek a fényerőt és/ vagy a színtelítettséget és/vagy a kontrasztot csökkentik. Ilyen megoldások a szakember számára minden további nélkül megvalósíthatók, és ezért itt részletesebben nem ismertetjük. Az 1 képernyős szokásos módon a képet előállító 75 fluoreszcenc réteg előtt egy viszonylag vastag 73 üvegrétegből áll. Azt találtuk, hogy ez a 73 üvegréteg a találmány szerinti eljárás hatásosságát jelentősen megnöveli, különösen akkor, ha az domború. Az üvegnek optikai lencse-szerű vastagság-elosztása, különösen gyűjtőlencse-szerű eloszlása a kép minőségét előnyösen befolyásolhatja. Annak érdekében, hogy ezt a hatást még jobban kihasználhassuk, előnyös lehet, ha egy átlátszó 77 réteget helyezünk járulékosan a szemlélés irányába. Az 1. ábrán egy ilyen 77 réteget közvetlenül az 1 képernyő elé helyeztünk el. Önmagában ismeretes, hogy térhatás keletkezhet, ha egy kétdimenziós kép és a szemlélő közé két egymásra merőlegesen álló, két irányban torzító optikai elemet helyezünk el (1 168 761. számú NSZK szabadalmi leírás). A 2. ábra egy olyan példakénti kiviteli alakot mutat, amelyben a 203 képcső közvetlenül az R (piros), G (zöld) és B (kék) primer színjelekkel van vezérelve. Azok az alkatrészek, amelyek az 1. ábra szerinti kiviteli példának megfelelnek, ugyanazzal a hivatkozási számmal vannak jelölve; azzal a különbséggel, hogy előttük 2-es számjegy van. A 2. ábrán láthatóan a 203 képcsőben vezérelhető 205, 207, 209 elektronsugarak haladnak, amelyek a 211, 213, 215 katódokból lépnek ki, amelyek mindegyike egy, a hozzárendelt alapszínjellel van vezérelve. Alapszínjelekként most a primer színjeleket, vagyis a G (zöld) és R (piros) és B (kék) színjeleit alkalmazzuk, amelyeket a 211, illetve 213, illetve 215 katódokra vezetünk. A szines 203 képcsőben levő 32 vezérlőrács mind a három 205, 207, 209 elektronsugárra hat, és segítségével a munkapont-beállítás, illetve a képkioltás hozható létre. A 211, 213, 215 katódok a vezérlőfeszültségül szolgáló primer színjeleket egy 40 mátrixkapcsolásból kapják 243 fázisfordító fokozaton keresztül. A 40 mátrixkapcsolás, 243 fázisfordító fokozat és 203 képcső között 245, illetve 247, illetve 249 dugaszolható csatlakozók vannak. A piros alapszínjei (primer színjei) 237 jelútjába 54 késleltető eszköz van beiktatva, amely ezt az alapszínjelet az előre meghatározott részképtávolsággal időben késlelteti. Az 54 késleltető eszköz 58 induktivitást és 62 elosztott paraméterű kapacitást tartalmaz. A késleltetési idő állítására 66 állító eszköz szolgál. Az 54 késleltető eszköz a 70 kikapcsoló eszköz segítségével hatástalanitható. A bemutatott kiviteli alaknál a 70 kikapcsoló eszköz egy kétáramkörös kapcsolóból áll, amely egyrészről az 58 induktivitást rövidre zárja, és a 62 elosztott paraméterű kapacitást a földről leválasztja. Különösen előnyös az, ha az előállított képet egy hordozón rögzíthetjük. Ekkor egy állandóképet kaphatunk, amely bármikor térhatású képként szemlélhető egy anaglif szemüveg segítségével. Hordozóként a legegyszerűbb módon egy fotografikus színes film emulziót használhatunk, és az előállított képet erre a hordozóra ráfényképezzük. Ilymódon egy hordozón akár egy diaképet vagy egy színes fényképet készíthetünk. Ezzel az eljárással különösen már meglévő monoszkópikus felvételek (képek, jelenetek vagy hasonlók) a legkissebb költséggel átalakítható térhatású képekké. A legegyszerűbb esetben a monoszkópikus képről a képernyőn előállítjuk a képet. Ez különösen kényelmesen állítható elő olymódon, hogy a már meglévő 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
