189175. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nem-vas fémek előkezelésére hidegalakításnál

1 189 176 2 A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a külső levegőnek a belső hőmérsékletnél magasabb hő­mérséklete esetén ciklikus és szakaszos ventilációt alkalmazunk. A külső levegőnek a termény belső hőmérsékleténél legalább 2 °C-kal alacsonyabb hő­mérséklete esetén folyamatos ventilációt alkalma­zunk mindaddig, amíg a levegőcsatorna levegőára­mának a hőmérséklete a termény belső hőmérsékle­ténél legalább 5-10 °C-kal alacsonyabb, vagy a ter­mény belső hőmérséklete legalább 3-7 °C lesz. A levegőcsatorna levegőáramának relatív páratar­talmát a folyamatos ventiláció tartama alatt 90-95% között tartjuk. A terelőlapokat a levegő­­csatorna levegőáramának 1 °C alatti hőmérséklete esetén zárjuk, míg 2 °C feletti hőmérséklete esetén nyitjuk. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés lénye­ge, hogy a hőmérséklet érzékelőkhöz (1, 3, 5) csat­lakozó jelformálóknak (2, 4, 6) a mért hőmérsékle­tekkel arányos feszültségjeleiből különbségeket ké­pező és ezeket az alapjelekkel összehasonlító kom­­parátorok (15, 23, 27) bemenetéihez az alapjeleket - előnyösen 2, 3, 7 és 10 °C hőmérsékletekkel ará­nyos feszültségjeleket - adó feszültségosztói (16-20) és ezeket kiválasztó kapcsolói (21, 22, 24), továbbá ciklusvezérlője (7), ennek bemenetéhez csatlakozó programkapcsolója (8) és a kimenetéhez csatlakozó ventilátor vezérlője (12), végül ez utób­bihoz csatlakozó jelfogói (10, 11, 25) Vannak (1. ábra). A találmány tárgya eljárás ventilátorral és terelő­lappal bíró burgonya- és zöldségtárolók önműkö­dő szellőztetésére és hűtésére a külső levegőhőmér­séklet, a levegőcsatorna levegőjének hőmérséklete -és nedvességtartalma, valamint a tárolt termény belső hőmérséklete méréséyel, a hőmérséklet kü­lönbségek meghatározásával, végül ezek függvé­nyében a ventilátor kapcsolásával és a terelőlapok beállításával, továbbá kapcsolási elrendezés az eljá­rás foganatosítására, amelynek a külső hőmérsék­letet, a levegőcsatorna levegőjének hőmérsékletét és nedvességtartalmát, valamint a termény belső hőmérsékletét érzékelő eszközei és ezek feszültség­­kimeneteihez csatlakozó komparátorai vannak. A külső levegővel szabályozott légterű termény­­tárolóban tárolt termény környezeti igénye a min­denkori környezeti viszonyok függvényében elégít­hető ki. Ezért minél inkább eltér a termény igénye a környezeti viszonyoktól, annál nagyobb a tárolás kockázata, a tárolás alatti veszteség és a károsodás mértéke. Azokon a tárolás szempontjából kedvezőbb ég­hajlati adottságú földrajzi helyeken, ahol a betáro­lást követően minden nap nagy valószínűséggel fordul elő a tárolt terméknél hidegebb és magasabb páratartalmú levegő, ott a ventilációs időpontok helyes megválasztásával biztosítani lehet a minden­kor optimális tárolási feltételeket, illetve a külső és belső hőmérsékleti különbség alapján működő au­tomatikus vezérléssel nagy biztonsággal ki lehet küszöbölni a kézi vezérlés hátrányait. Éghajlati vi­szonyaink között azonban az ilyen automatikus vezérlés önmagában nem biztonságos, mert gyak­ran előfordul, hogy több napon keresztül alig vagy egyáltalán nem hidegebb a külső levegő hőmérsék­lete a tárolt termékénél. Ilyenkor a termék megvé­dése érdekében elengedhetetlen a melegebb levegő­vel való ventiláció. Éghajlati viszonyaink között a levegő páratartal­ma a tárolás alatt általában alacsonyabb a tárolt termék által igényelt optimális értéknél, ezért a lédús termények tárolás alatti vízvesztesége arány­talanul magas. Az eddig alkalmazott légnedvesítési eljárásokkal a tárolók belső légterének páratartal­mát szabályozták. A levegő nedvesítésére szolgáló vízpermetezőt (ún. nedvesítő gombát) a tárolók felső légterébe építették be, így ezek csak ládás tárolás esetében dúsították viszonylag egyenletesen a belső légtér nedvességtartalmát. Az általánosan elterjedt halmos tárolók esetében is voltak próbál­kozások a felső légtér ilyen módon való nedvesíté­sére, de ez nem vált be, mert a felső, egyébként is telített nedvességtartalmú levegő túlnedvesedett. Ilyen módon tehát a halmos tárolóknál alig vagy egyáltalán nem lehet az alacsony páratartalmú szel­lőztető levegő vízelvonó hatását csökkenteni. Az ismert automatikus berendezések általában csak fagypont feletti levegővel üzemelnek, mig fagypont alatt a terelőlap kézi állításával, vagy olyan vezérléssel, amelynél a terelőlap működési szakaszát 2-3 helyzetkapcsoló vezérli. Az előre be­állított helyzetek nagyban függenek a betárolt ter­mény fizikai állapotától, ezért különböző termé­nyállapotok esetében ez a vezérlés nem tudja ellátni azt a feladatát, hogy biztosítsa a visszakevert leve­gő optimális mennyiségét. Emiatt a nyitott és a zárt véghelyzet között folyamatos szabályozás szüksé­ges. Ismert a termék légterének kondicionálására szolgáló rendszer (US 4 086 781. ljsz. szabadalmi leírás), állandó hőmérsékletű, változó térfogatú le­vegő előállítására. Az előírt hőmérsékletű levegőt centrifugál-ventilátor szállítja nyomócsövön át, amelynek belső légnyomását a kilépő nyílásban elhelyezett zsalu állandó értéken tartja és a nyomás növekedése esetén a ventilátort tehermentesíti, mi­által ennek energiafogyasztása csökken. A levegő visszavezetése és a külső levegő légelzárói levegő­­hőcserét tesznek lehetővé a mesterséges hűtési igény csökkentésére. Ez a rendszer nagymennyiségű termény szellőzte­tésére és hűtésére nem alkalmas, mert előre megha­tározott hőmérsékletű és mennyiségű levegőt állít elő kétállású szabályozással. Ezt a hőmérsékletet mesterséges hűtéssel, vagy külső levegő bekeverésé­vel - ha ez hidegebb, mint a belső levegő - tartja fenn. A levegő páratartalmát nem szabályozza. Hazánkban a tárolók külső levegőre alapozott szellőztetésének és hűtésének alapvető problémája, hogy a tárolás első két szakaszában a külső környe­zeti viszonyok nagyon eltérnek a termény környe­zeti igényeitől. A betárolást követő legkritikusabb tárolási időben csak rövid ideig és főként éjszaka fordul elő a ventilációhoz alkalmas hideg, magas páratartalmú külső levegő. Ezt mutatják a 40 évre visszamenőleg feldolgozott, a tárolási időszakra vonatkozó meteorológiai jellemzők. A tárolt ter­mény környezeti igénye és a 40 évre vonatkoztatott 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents