189174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 8-fluor-5(fluor-fenil)-2-([4'-hidroxi- 4'-(p-fluor-fenil)-butil]-2,3,4,4a,5,9b-hexahidro- 1H-pirido[4,3-b-]-indol-származékok előállítására

1 189 174 2 Az I általános képletü diasztereomereknek d- és 1-enantiomerekké történő reszolválását az iroda­lomban racém aminok reszolválására leírt bármely ismert módszerrel végezhetjük: lásd például: Fieser és munkatársai, „Reagents for Organic Synthesis”, Wiley & Sons, Inc., New York (1967), 1. kötet, 977. oldal, és az ott felhozott utalások. Az I képletü vegyületek tiszta enantiomerjeinek találmány szerinti szintézise sztereospecifikus. Ezt úgy végezzük, hogy valamely II általános képletü triciklusos szekunder amin egyik tiszta enantiomer­­jét a 2-es helyzetű helyettesitö bevitelére alkalmas reagens valamelyik tiszta enantiomer formájával kondenzáljuk. Az alábbiakban ismertetjük az I ál­talános képletü vegyületek sztereospecifikus szinté­zisét, egy új eljárást, amelynek során az alkalmazott reagensek tiszta enantiomerjeiböl kiindulva, magas hozammal és kényelmesen nyerhetjük az optikailag tiszta termékeket. Természetesen ezzel az eljárással racém termékeket is előállíthatunk, ha racém rea­gensekből indulunk ki. Az eljárást az A reakció­egyenlet szemlélteti. Az II általános képletü aminok optikai izomerje­­il a racém vegyületek reszolválása útján nyerjük. A reszolválást a (II) általános képletü aminnak optikailag aktiv savval alkotott sóján keresztül vé­gezzük. Az aminok reszolválására számos sav al­kalmas, azt pl. Fieser és munkatársai fenti munkája ismerteti, a fenti reszolváláshoz előnyös sav az N- karbamoil-fenil-aianin optikai (D- és L-) izomerjei. Ezeket úgy állíthatjuk elő, hogy az izomer fenil­­alaninokat önmagában ismeri módszerekkel nátri­­um-cianáttal reagáltatjuk. A reszolválást úgy vé­gezzük, hogy a N-karbamoil-fenil-alanín egyik izo­­merjét pl. az L-izomert egyenértéknyi mennyiségű (II) általános képletü racém vegyülettel reagáltat­juk, megfelelő inert oldószerben, és így a sók homo­gén oldatát kapjuk. Lehűtés után a (II) általános képletü optikai izomerek egyikének sóját kristályos szilárd anyagként nyerjük, mely kívánt esetben to­vább tisztítható. Az anyalúgot, mely elsősorban a másik izomer sóját tartalmazza, szárazra pároljuk, és a sót vizes bázissal, pl. nátrium-karbonáttal, kálium-hidroxiddal vagy kalcium-karbonáttal megbontjuk, majd a szabad bázist vízzel nem ele­gyedő oldószerrel, főleg etil-acetáttal extraháljuk, szárítjuk, és az oldószert lepárolva a (II) általános képletü amin második izomerjében gazdag maradé­kot kapunk. Ezt a maradékot inert oldószerben felvesszük, és az N-karbamoil-fenil-alanin másik izomerjének mólegyenértéknyi mennyiségével, pl. a D-izomerrel reagáltatjuk, és az oldatot lehűtve ki­csapjuk a II általános képletü amin másik izomerjé­nek N-karbamoil-fenil-alanin sóját. Ezután a II általános képletü amin enantiomerjé­­nek sóit a fentiekben leírtak szerint külön-külön elbontjuk, és így lényegében a tiszta jobbra forgató és balra forgató izomereket nyerjük. A III képletü laktol új vegyület, és többféle módon állíthatjuk elő, például az ismert IV képletü vegyületből, vagy a megfelelő nitrilekből a B reakcióegyenletben szemléltetett úton. A IV képletü ketonsavat önmagában ismert mó­don, például nátrium-bórhidriddel kényelmesen re­dukálhatjuk, a megfelelő, V képletü hidroxi-savvá (vagy ha a IV képletü savnak megfelelő cíano­­ketonbó! indulunk ki, akkor a megfelelő hidroxi­­nitrilekké, majd ezekből hidrolízis útján nyerhetjük a kívánt hidroxi-savakat). A hidroxi-savakat a de­­hidratálás körülményei között melegítve, például valamely semleges oldószer, tipikusan etil-acetát, és valamely sav, tipikusan p-toluol-szulfonsav katali­tikus mennyisége jelenlétében, könnyen átalakít­hatjuk a VI képletü laktonná. A reakcióelegyet általában egy órán át forraljuk, majd lehűtjük, telí­tett só-oldattal mossuk, megszárítjuk, és az oldó­szer ledesztillálásával a VI képletü vegyületet - kinyerjük. A VI képletü laktont valamely fém-hidrid típusú redukálószer segítségével redukáljuk a III képletü laktollá. Habár több-kevesebb sikerrel sokféle fém­­hidrídet lehet használni a kívánt laktolok előállítá­sához, az előnyös redukálószerek a diizobutil­­alumínium-hidrid, nátrium-bórhidrid és a lítium­­bórhidrid, és különösen előnyös a diizobutil-alumí­­nium-hídrid. A reakciót valamely semleges oldó­szer és valamely semleges gáz, például argon vagy nitrogén jelenlétében hajtjuk végre. Ha redukáló­szerként az előnyös diizobutil-alumínium-hidridet alkalmazzuk, akkor a reakciót körülbelül -80 °C és -70°C közötti hőmérsékleten végezzük. A két reagenst körülbelül molárisán azonos mennyiség­ben használjuk. A reakció általában néhány óra vagy már ennél is rövidebb idő alatt teljesen lezaj­lik. Ezután a reagálatlan redukalószert valamely rövid szénláncú alkanol, például metanol hozzá­adásával elbontjuk, majd az elegyet hagyjuk szoba­hőmérsékletre melegedni. Az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, és a laktolt a szakembe­rek előtt ismert módon elkülönítjük. Amint ezt a fentiekben említettük, ha a II általá­nos képletü aminok és a III képletü laktol reakció­jával az I általános képletü vegyületek tiszta enan­­tiomerjeit kívánjuk előállítani, akkor a reagensek tiszta optikai izomerjeiből kell kiindulnunk. A III képletü vegyületek tiszta optikai izomerjeinek elő­állítása céljából ezek racém, kiindulási vegyületeit, a megfelelő V képeltü hidroxi-savakat reszolváljuk. Az V képletü racém, hidroxi-savak reszolválását a II általános képletü aminokra fent leírt módszer­rel analóg módon végezzük, például úgy, hogy az V általános képletü racém savból például először d-efedrinnel képezünk sót, majd frakcionált kristá­lyosítással elkülönítjük először az V általános kép­letü sav egyik optikai izomerjének a sóját. Ezután a másik izomer sóját az efedrin másik antipódja segítségével kristályosítjuk ki, és a két só elbontásá­val nyerjük az V általános képletü sav jobbra forga­tó és balra forgató enantiomerjét. Ezekből a fent leírt módon állítjuk elő a III általános képletü lak­­tolokat. Az I általános képletü vegyületek tiszta enantio­merjeinek előállítása céljából a találmány szerinti eljárás egyik előnyös kivitelezési változata szerint a II általános képletü vegyületek és a III képletü vegyület reszolvált, tiszta optikai izomerjeinek mo­­. lárisan azonos mennyiségeit valamely semleges ol­dószerben a reduktív alkilezés körülményei között reagáltatjuk. A reduktív alkilezési reakciók kivite­lezési módszereinek áttekintésére lásd Emerson, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents