189136. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként aril-fenil-éter származékokat tartalmazó fungicid szerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 ,189 136. 2 két - az A) eljárásváltozathoz hasonló módon - (II) általános képletű azollal tovább reagáltatjuk. Ebben a reakcióban a Hal előnyösen klór- vagy brómatom. A (III), (VI), (IX) és (X) általános képletű ketálokat a B) eljárásváltozatnál leírt módon állítjuk elő a kiindulási ketonnak, például a (IV) általános képletű vegyületnek megfelelő alkohollal vagy diollal lefolytatott reakciója útján. A (III), (IV), (VI), (X) és (XI) általános képletű kiindulási anyagok - amelyeket az (I) általános képletű vegyületek előállításához fejlesztettünk ki - új vegyületek és előállításuk szabadalmi bejelentés tárgya. Az előzőekben leírt ketonoknak helyettesített a,ß- vagy a,y-diollal végbemenő ketálozási reakciójánál túlnyomóan a keletkező ketál diasztereomerjeinek az elegyei képződnek. Ennek megfelelően a kiindulási ketonokból általában az (I) általános képletű végtermékek diasztereomer-elegyei keletkeznek. Az (I) általános képletű vegyületek például az A-típusú és a B-típusú diasztereomer formákban létezhetnek, ezek a (XVI) és (XVII), illetve a (XVII) és (XIX) általános képleteknek felelnek meg. Az A-típusú konfigurációt itt és a következőkben „transz”-izomerekként jelöljük. A térbeli szerkezet ábrázolásánál a pontozott vonal a rajz síkja mögötti, a kihúzott vonal a rajz síkjában lévő, míg az összetartó vastag vonal a rajz síkja előtti részeket jelöli. A B-típusú konfigurációt ennek megfelelően „cisz”-izomerekként jelöljük. A két diasztereomert például frakcionált kristályosítással vagy kromatográfiásan (vékonyréteg-, vastagréteg-, oszlopkromatográfiásan, folyadéknagynyomású-kromatográfiásan) választhatjuk szét. A két izomer különböző biológiai hatásokat mutat. Gyakorlati célokra általában a diasztereomer-elegyeket használjuk. A találmány kiterjed az összes (I) általános képletű izomer, ezek sói és fémkomplexei előállítására. Az (I) általános képletű vegyületek előállítására szolgáló A), B), C), D) és E) eljárásváltozat a találmány körébe tartozik. Az A), B), C), D) és E) eljárásváltozatoknál alkalmazott kiindulási anyagok és közbenső termékek egy része ismert, mások pedig ismert módszerekkel állíthatók elő. Bizonyos vegyületek újak és ezek előállítását a következőkben adjuk meg. Az I-(ß-aril)-etil-imidazoIiI-ketälokat, amelyekben az arilrész helyettesített fenil- vagy naftilcsoport, a következő irodalmi helyeken említi, mint fungicid és baktericid hatású anyagokat: 3 575 999., 3 936 470., 4 101 664., 4 101 666. és 4 156 008. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások. Meglepő módon megállapítottuk, hogy az (I) általános képletű vegyületek nagyon kedvező mikrobicid-spektrumot mutatnak fitopatogén gombák és baktériumok ellen, valamint alkalmazhatók gyógyszer-hatóanyagokként antimikotikus és/vagy antikonvulzív szerekben. A vegyületek készítmények hatóanyagaként nagyon értékes kurativ, preventív és szisztemikus növényterápiás tulajdonságokkal rendelkeznek és ezért haszonnövények védelmére használhatók. Az (I) általános képletnek megfelelő hatóanyagokat tartalmazó szerekkel a kü'önböző haszonnövényeken vagy növényrészeken (termésen, virágon, lombozaton, szárakon, gumókon, gyökereken) jelentkező mikroorganizmusok fejlődése gátolható vagy ezek a mikroorganizmusok teljesen elpusztíthatok, a később kjnövő növényrészek is védelmet kapnak ezekkel a mikroorganizmusokkal szemben. A találmány szerinti fungicid szerek különösen a következő csoportokhoz tartozó fitopatogén gombák ellen hatásosak: Ascomicetes (például V.-nturia, Podosphaera, Erysiphe, Monilinia, Unciniila); Basidiomycetes (például a hemileia nemek, Rnizoctonia, Puccinia); Fungi imperfecti (például Botrytis, Helminthosporium, Fusarium, Septoria, Cjrcospora és Alternaria). Ezen kívül az (I) általános képletű hatóanyagokat tartalmazó szerek szisztemikusan is hatnak. A szerek csávázó szerekként használhatók szaporító szervek (termések, gumók, vetőmagok) kezelésére és palántáknak gombafertőzések elleni védelmére, valamint a talajban élő fitopitogén gombák ellen. A találmány szerinti szereket a növények nagyon jól elviselik. A találmány szerinti nevek például a következő kultúráknál alkalmazhatók: gabonafélék (búza, árpa, rozs, zab, rizs, cirok, köles); répafélék (cukoréi takarmányrépa) ; almástermésű gyümölcsök, csonthéjas gyümölcsök és bogyós gyümölcsök (alma, körte, szilva, őszibarack, mandula, cseresznye, szamóca, málna és szeder); hüvelyes termések (bab, lencse, borsó, szója); olajos növények (repce, mustír, mák, olajbogyó, napraforgó, kókuszdió, ricirus, kakaó, földimogyoró); uborkafélék (tök, uborka, dinnye), rostos növények (gyapot, kender, bn, juta); citrusfélék (narancs, citrom, citrancs, mandarin); zöldségfélék (spenót, fejessaláta, spárga, káposztafajták, murokrépa, hagyma, paradicsom, burgonya, paprika); babérfélék: (avocado, cinnamonum, kámfor); vagy más növények, így kukorica, dohány, dió, kávé, cukornád, tea, szőlő, komló, banán, természetes kaucsuknövények, valamint dísznövények (kompoziták). Az (I) általános képletű hatóanyagokat a mezőgazdaságban készítmények alakjában alkalmazzuk és a találmány szerinti készítményekkel egyidejűleg vagy egymás után további szereket vihetünk rá a kezelendő felületre, növényekre vagy növényrészekre. Ezek a további szerek vagy anyagok a növényvédő szereknél szokásos anyagok, így műtrágyák, nyomelemközvetítő anyagok vagy más növénynövekedést befolyásoló készítmények lehetnek. A további adalékok szelektív herbicid, inszekticid, fungicid, baktericid, nematocid, molluszkicid szerek vagy ilyen készítmények elegyei lehetnek, adott esetben a készítmények előállításánál szokásosan alkalmazott vivőanyagokkal, tenzidekkel vagy más alkalmazást elősegítő anyagokkal együtt. A formált készítmények előállításánál használt alkalmas vivőanyagok és adalékanyagok szilárdak vagy folyékonyak lehetnek, a formálási technikában használt, nemtoxikus anyagoknak megfelelően. Ilyenek például a természetes vagy regenerált ásványi anyagok, továbbá az oldó-, diszpergáló-, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
