189094. lajstromszámú szabadalom • Eljárás betonszerkezetek előállítására

1 189 094 2 a K tényező értékét 300 és 600, előnyösen 340 és 460 között tartjuk. Az a felismerés, hogy a keverési folyamatnak az összehangolása ezen K tényezővel történhet, módot ad a folyamat viszonylag optimális ellenőrzésére. Abban az esetben, ha a keverő lapátsebessége v = 4-5 m/sec határok között van, az optimális szemcseeloszlású (pl. DIN 1045 szerinti) gömbölyű adalékok és ISO szabvány szerinti 340-450-es portlandcementek alkalmazásánál K értéke 400 ± ± 15 % lehet. Szögletes szemcsés zúzalékoknál K értéke 550-ig is felmehet. Az említett lapát­sebességek tartományában a teljesen homogén disz­perz keverék összeállítása a K tényezőben definiált keverési időnek kb. 1/3-ában már képződik. A lapát gyors mozgása következtében a szemcsék ütközéses nyíróigénybevételnek vannak kitéve. A t idő túl­ságos megnövelése egyrészt a nemkívánt felaprőzó­­dást, a keverék hőtartalmának megnövelése a víz­tartalom nemkívánt csökkenését eredményezi. Az ütközéses nyírás a keverőben az iszap-, illetve finom homoklisztszemcséket aktiválja, és belőlük a cementgélhez hasonló, a kötésben aktívan részt vevő komponenst képez. A friss cementhez hozzá­adva a kristályosodási magok számát növelve a kötés gyors lefolyását eredményezi. A normál beton­­keverékekhez képest a kötéskezdet ideje 50 %-kal rövidül, meg kell azonban jegyezni, hogy a holtidő ezzel a módszerrel nem csökkenthető 30 perc alá. Hangsúlyozzuk, hogy eljárásunk szükségképpen mellőzi a halogéntartalmú kötésgyorsítók alkalma­zását. A fentiekben rögzített ismérvek eleve fel­tételezik ezek szigorú tiltását. A fenti feltételek mellett előállított nyersbeton bedolgozását zsaluzat­mentes betonlövéses módszerrel végezve a beton­lövés fizikai alapfeltételei szükségszerűen hozzá­rendelődnek a technológiához. A találmányt az alábbiakban példák kapcsán ismertetjük. 1. példa Nedves, hígáramú lőttbetonozási eljárásai több­irányú görbültségű héjszerkezetet kívánunk létesí­teni úgy, hogy a héj a készítés minden fázisában zsaluzat nélkül készüljön, és önhordó szerkezetként működjön. Anélkül, hogy a feladat statikai és építészeti fel­építésébe részletesen belemennénk, belátható, hogy a beton gyártási és bedolgozási tulajdonságai egy­értelmű követelményrendszert határoznak meg. Szorosan összefüggnek a következő paraméterek:- a bedolgozott keverék „zöld” állapotú nyomó­szilárdsága,- a beton kötésidejének szélső értékei,- a szilárdulási gradiens 1-7 napos szakasza,- az egymás után felvitt rétegek időtartam-különb­sége, az átmeneti réteg lehasítási szilárdságának összefüggése,- a 28 napos kori nyomószilárdság már csak a héj kész állapotban való külső terhelhetőségére (pl. hóteher) ad tájékoztatást. A feladat három műveletsort foglal magába: 1. Előkészítés: az előírt paraméterek alapján defi­niálni a lőttbeton összetételét és fellövésének jel-5 lemzőit. 2. Héj falazatkiképzése: a rétegképzés, ill. sávkikép­zés. 3. Utókezelés. 10 1. Előkészítés 1.1. A beton kiinduló keveréke a szabványos szemeloszlási görbék legalsó határgörbéjének kö­zelében jelölhető ki előnyösen, így a fentmaradt 15 beton szemszerkezete az I és II osztályú mező hatá­rán várható. A cementtel együtt mért összes finomszemtarta­­lom legalább 150 liter tömör tf/tömör m3. Ez szük­séges feltétele a zöldbeton tapadásának. A beton 20 végszilárdságát a cement és az inert finomszemek arányának beállításával befolyásolni lehet, ez a fel­tétel (a víztartalommal együtt) határozza meg a zöld állapotú nyomószilárdság értékét is. Az említett momentumok ismertek. 25 1.2. Víztartalom meghatározására több feltétel mérlegelendő:- első feltétel a csővezetékben való szállíthatóság, ez a víztartalom felső határát az enyhén plasztikus 30 konzisztenciában (v/c = 0,46) determinálja (meg­jegyzendő, hogy d max = 16 mm, iszaptartalom 3 %) ;- második a bedolgozhatóság feltétele, a feltapa­dás alsó határa alig földnedves konzisztencia (v/c = = 0,37), gyakorlati értékek: dmax = 016,3 % iszap-35 tartalom, 300 kg/m3 cementadagolás;- a zöldállapotú pillanatnyi nyomószilárdság is az előbbi értékek tartományában definiálható. A szi­lárdság és víztartalom: 40 gyengén plasztikus: v/c = 0,46 zöld = 0,2 MPa, földnedves: v/c = 0,40 zö,d = 0,6 MPa, alig nedves: v/c = 0,36 2öld =1,2 MPa. 45 A zöldbeton „létezési ideje” a kötés megindulá­sáig trt, ez a víztartalommal fordítottan változik: v/c = 0,46-nál latens idő t = 8 óra v/c = 0,40-nél latens idő t = 6-7 óra 50 v/c = 0,36-nál latens idő t = 4-5 óra A visszapattanás nagysága az egyetlen olyan ha­tás, ami a víztartalom legkedvezőbb értékét a leg­alsó határról felfelé mozdítja. 55 A zöldszilárdság a víztartalom rögzítésével már determinálja az egy sávban felvihető szélességet, ez a magassági mérettel is összefügg, a latens idő pedig az egymást követő sáv felvitelek legkisebb értékeit is köti. 1.3. A cement és a szilárdulást befolyásoló kemi­káliák meghatározása három alapjelleggörbét hatá­roz meg. A 28 napos szilárdság %-ában az alábbi irány-63 értékek lehetségesek: 4

Next

/
Thumbnails
Contents