189094. lajstromszámú szabadalom • Eljárás betonszerkezetek előállítására

1

189 094

szilárdulási idő 1/2 nap 1 nap 3 nap 28 nap típus

„lassított” 0 % 20 % 50 % 100 %

„normál” 10% 30% 70% 100%

„gyorsított’ 30% 50% 80% 100% 5

A szilárdulási gradiens a zöldszilárdság és a latens idő értékétől el nem választható. Példánkban, ha 6 óránként egy sávot viszünk fel, a napi szilárdulás : az első nap végén 4—5 MPa, később egyre csökkenő 10 lehet, tekintve, hogy a végén 1 MPa (zöldszilárdságú) lépések már csak 0,1 m-es sávot jelentenek.

Az előkészítés műveletsorát összefoglalva a következő sémán láthatjuk: 15

1.1. keverék szemösszetétel meghatározása;

1.2. v/c = 0,38 felvétele,

zöld 1 MPa,

t = 6 óra (4 sáv/nap); 20

1.3. kezdhető „normál” szilárdulási gradiensű keverékkel, 4 m után „lassított” is jó.

2. Héjkiképzés 25

Két főműveletből áll: keverés és fellövés (+ tömítés). '

2.1. Keverés 30

K = 400 keverőparamétert állítunk be. A a következő értékekkel érhető el:

P = 6100 W (mért érték) 35

300 kg cement/m3

v = 4,8 m/sec keverőlapát-sebesség 0,16 m3/keverés

nT= 1 40

Ennek megfelelően a keverési idő t = 72,5 sec.

45

A keverési idő értéke a 2,5-szeres homogenizálási pont közelében van, tehát a keverék jól aktivizálódott. Méréseink szerint a további keverés- nem növeli a homogenitást, 50- túlapróz és emeli a hőfokot (v/c csökken),- csökkenti a bruttó teljesítőképességet a rossz időkihasználás miatt.

Megjegyzendő, hogy a lapátoknak helyesen kell 55 állniuk (torlasztásmentes gomolygó mozgás).

2.2. Kilövés

A jó tömörítéshez v/c = 0,38-hoz 40-50 m/sec sebesség és 3,2-3,4 bar töltőnyomás tartozik.

A héjkiképzés műveletsorát összefoglalva a következő sémán láthatjuk:

2

2.1. keverés K = 400-ra;

2.2. kilövés.

3. Utókezelés

Az utókezelést a beton tömörítése után 1—2 órával meg kell kezdeni (a szerkezet a felületéhez képest igen kis tömegű, gyorsan kiszárad, ezért az utókezelés igen fontos). Az utókezelés történhet locsolással (porlasztóit vízsugár) vagy párazáras bevonattal. A párazáró bevonatot nem szabad a munkahézagok felületére felhordani, mert kizárja a két beton összekötését. Ezeket a felületeket tovább-betonozás előtt vízsugárral le kell mosni.

2. példa

Ezen példa ismertetésénél a csatolt rajzra hivatkozunk. Az ábra az alkalmazott technológiai sor elvi vázlata.

A beton alkotórészeit az 1 töltőtölcsérbe visszük be. Az la tolózáron át, illetve az lb víztölcséren keresztül adjuk be a 2 keverőbe a száraz anyagmennyiséget, illetve a vizet. A 2 keverő 3 lapátjait 4 motor hajtja. A 2 keverő aktív sugarát r-rel, a 3 lapátok sebességét v-vel, az effektiv keverési teljesítményt P-vel jelöljük.

A keverési paraméterek által meghatározott K tényező szigorú összhangban van a fentiekben közölt képlettel.

A keverőt a 2a nyíláson át ürítjük, amelyen át az anyag a 4a szállítószalagra, majd arról a betonszállító berendezés 5 tartályába kerül. Az 5 tartályban levő 6 keverőműnek az a feladata, hogy a 7 szállítócsiga szállítási térfogatától függően időszakosan olyan betonmennyiséget adagoljon, amely a 11 szállítótömlőben a 7 szállítócsiga elhagyása után felgyorsul és kilövődik. A 7 szállítócsigában való előrehaladás során a beton olyan intenzíven keveredik a sűrített levegővel, hogy ez majdnem kilép, és folyamatos diszperz rendszert képez.

A levegőt két helyen vezetjük be a rendszerbe: közvetlenül az 5 tartályba, illetve 10 gyűrűfúvókán át. A keverék belépési nyomása és diszperzitási foka a különféle sebességek által meghatározott nyomásingadozásoknak megfelelően változik. A relatív hozzáfolyási mennyiségeket a vezérlőszelepek állításával szabályozhatjuk. Ezen szabályozás folytán következik be a 11 szállítótömlőben a keverék felgyorsulása úgy, hogy a nyomás a 12 lövőcsőnél közel atmoszferikussá válik. Hogy a keverék párhuzamosan áramolják, illetve a párhuzamos áramlás és a sebességkiegyenlítés az összes szabályozott tartományban lehetséges legyen, a 12 lövőcső hossza belső átmérőjének 12-16-szorosa kell hogy legyeit, és a szállítótömlő átmérőjének szigorúan azonosnak kell lennie a lövőcső átmérőjével. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a 11 szállítótömlő hossza 18-40 m között csak kismértékben befolyásolja a kilövési sebességet mindaddig, amíg a belépő anyag folyamatos diszperzitású. Egyenetlen diszperzitás esetén dugulások lépnek fel, és a kilépési sebesség lüktetve ingadozik.

5