189021. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyümölcsök színezésére
V A tartályt újra feltöltöttük 1500 súlyrész vízzel és azt forrásba hoztuk. 0,125 súlyrész eritrozint, majd 1 súlyrész kálcium-kloridot adagoltunk és a pH-t citromsavval 4,4-re állítottuk be. A keveréket 20 percig forraltuk, majd a pH-t citromsavval 3,0-ra 5 állítottuk be. A keveréket 15 percen keresztül forraltuk, 20 percig víztelenítettük, és vízzel öblítettük, majd az utolsó öblítő vizet eltávolítottuk. A tartályt újra megtöltöttük 1500 súlyrész vízzel, majd 2 súlyrész kalcium-kloridot adagoltunk. 10 A pH-t citromsavval 3,5-re állítottuk be és a keveréket 30 percig forraltuk, ez idő után a pH érték 4,0 volt. A pH-t ezután lépésről-lépésre növeltük nátrium-hidroxid-oldat hozzáadásával a következő mó- 15 don. Az első 10 perc alatt a pH-t 4,0-ról 5,0-ra emeltük és a következő 10 perc alatt 5,0-ról 6,0-ra. A következő 5 perc alatt a pH-t 6,0-ról 7,0-re emeltük, majd a következő 30 percen keresztül a pH-t 7,0 és 8,0 között tartottuk. A cseresznyét ezután 20 percen keresztül víztelenítettük és vízzel öblítettük, és az utolsó öblítő vizet eltávolítottuk. A tartályt újra megtöltöttük 1500 súlyrész vízzel és azt 20 percig forraltuk. A cseresznyét 10 percen keresztül víztelenítettük és vízzel mostuk, majd az öblítő 25 vizet eltávolítottuk. A tartályt újra megtöltöttük vízzel és 1 súlyrész kalcium-kloridot adagoltunk. A pH-t citromsavval 3,3-ra állítottuk be és a keveréket 20 percig forraltuk, míg a pH-t 3,3 értéken tartottuk. A cseresznyét 10 percen át víztelenítettük, vízzel mostuk és az utolsó öblítő vizet eltávolítottuk. Végül a cseresznyét hidegen tároltuk azonos mennyiségű vizes oldatban, mely 0,4 tömeg% cit- 35 romsavat, 0,15 tömeg % kalcium-kloridot és 0,1 tömeg% nátrium-benzoátot tartalmazott a víz súlyára vonatkoztatva. A pH-t 3,0 értéken tartottuk. A cseresznye színe teljesen kielégítő módon piros volt és nem volt tapasztalható színmigráció. 40 t 189 ( 2. példa Az 1. példában ismertetett módon jártunk el, de 45 a csersav helyett 200 súlyrész teaextraktumot használtunk. A színezett cseresznye színe teljesen kielégítő módon piros volt, és nem volt tapasztalható színmigráció. 3. példa Az 1. példában ismertetett módon jártunk el, de a csersav helyett 0,6 súiyrészt azonnal oldható tea- 55 port használtunk. A színezett cseresznye színe teljesen kielégítő módon piros volt és nem volt tapasztalható színmigráció. 4. példa 60 Az 1. példában ismertetett módon jártunk el, de a csersavval történő 1,5 órás forralás helyett a keveréket 0,5 óráig forraltuk és egy éjszakán át állni hagytuk. A színezett cseresznye teljesen kielégítő módon piros színű volt és nem volt tapasztalható színmigráció. 2 5. példa Az 1. példában ismertetett módon jártunk el, de kiindulási anyagként természetes színű őszibarackot, almát, körtét, banánt, szőlőt vagy ananászt használtunk. Mindegyik esetben tartósított készítményekhez megfelelően pirosra színezett gyümölcsöt kaptunk. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás gyümölcs mesterséges színezésére, azzal jellemezve, hogy a gyümölcsöt tartalmazó vizes ; közeget megfelelő hőmérsékleten színezékkel és egy hidrolizálható tanninnal a színezék és a hidrolizálható tannin kívánt mennyiségének a gyümölcs által történő abszorbeálásához szükséges időn át kezeljük, ezután a pH-t legalább olyan értékig csökkentjük, amelynél a színezék lényegében oldhatatlanná válik, majd ezt követően a pH-t fokozatosan emeljük, míg biztosítjuk azt, hogy a gyümölcs belsejének pH-ja nem haladja meg a 7 értéket, és végül a gyümölcsöt elkülönítjük a vizes közegből. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy hidrolizálható tanninként csersavat, teaextraktumot vagy azonnal oldódó teaport használunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gyümölcsöt a színezék hozzáadása előtt hidrolizálható tanninnal kezeljük. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gyümölcs súlyára vonatkoztatva a felhasznált tiszta hidrolizálható tannin mennyiségét 0,05-2,0 tömeg%-ra állítjuk be. 5. Az 1, igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gyümölcs súlyára vonatkoztatva a használt színezék mennyiségét 0,05-0,50 tömeg%-ra állítjuk be. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a színezékként eritrozint használunk. 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzaljellemezve, hogy a színezékkel történő kezelés után a pH-t 3 értékig csökkentjük, melynél a színezék oldhatatlanná válik és a megemelt hőmérsékletet 25-45 perc időtartamig fenntartjuk ezen a csökkentett pH-n. 8. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a pH növelését 15-40 percig végezzük legfeljebb pH = 8 értékig a megemelt hőmérsékleten. 4
