189009. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fásszárú növények telepítésére
1 189 009 2 A találmány tárgya eljárás fásszárú növények hidrofúrásos telepítésére oly módon, hogy a telepíthető gödröt hidrofúró berendezéssel készítjük, a fúróvízzel együtt a talajba növényi tápanyagot, a növényi életfunkciókat szabályozó ill. növényvédelmi célt szolgáló vegyületet ill. kompozíciót, továbbá a talaj szerkezetét javító anyagot, juttatunk. Az elkészített telepítő gödörbe gyökeres, vagy gyökér nélküli szaporító anyagot helyezünk. A találmány szerinti eljárással eredményesen telepíthetők fásszárú növények, pl. nyárfa, fűzfa, szőlő, őszibarack és egyéb gyümölcsfélék nagyüzemi módszerekkel a köves talajok kivételével bármilyen talajtípuson. Ismeretes, hogy erdő és gyümölcsösök telepítésére jelenleg kétféle módszer terjedt el. Az egyik a hagyományos eljárás, amelynek során 60 x 60 x 60 cm-es nagyságú gödröt ásnak, a szaporító anyagot a gödörbe helyezik, a kiásott földet a szaporító anyag köré visszahelyezik, öntözéssel beiszapolják és a talajt tömörítik. A másik ismert módszer a mechanikai mélyfúrásos eljárás, amelynek során mechanikai spirál mélyfúróval a talajba ültető lyukat fúrnak, a fellazított földet a lyukból a fúró kiemeli és a lyuk mellé helyezi. A lyukba szervestrágyát és/vagy műtrágyát adagolnak, behelyezik a szaporító anyagot, majd a talajt a szaporító anyag köré visszahelyezve tömörítik és a facsemetét beöntözik. A hagyományos eljárás hátránya a rendkívül nagy élőmunka igény, az ebből eredő költségesség és lassúság. A több munkafázisból álló mechanikai mélyfúrásos eljárás hátránya, hogy a spirálfúró a lyukak oldalát erősen tömöríti, ezért a szaporító anyag gödörbe helyezését követően a talajt fel kell :azítani és a csemete köré kell tömöríteni. További hátrány a fúrófej spiráljának intenzív kopása és az ebből eredő költséges, gyakori fúrófej csere. Mind- 5 két ismert eljárás hátránya az alacsony eredési százalék és az évenkénti alacsony szerves anyag hozam. Annak érdekében, hogy a hagyományos, ismert telepítési eljárások hibáit kiküszöbölhessük, meg- 10 vizsgáltuk új technológia kidolgozásának lehetőségét. Különböző talaj és éghajlati viszonyok között, különböző növényszaporító anyagokkal kísérleteket állítottunk be. Erdő telepítésre kijelölt, zömében rossz talajadottságú homokos területeken — 15 amelyek az alacsony talajvízszint és a rossz tápanyagszolgáltató képesség miatt szántóföldi vagy kertészeti növénytermesztésre nem alkalmasak — azt tapasztaltuk, hogy a 2-4 m mélyre ültetett kb. 3 — 5 m hosszú csúcsrügyes nyárfa karódugvány 20 levél beltartalmi értékei eltérnek, vagyis elmaradnak az optimálistól bizonyos tápelemek vonatkozásában. Ez azzal magyarázható, hogy a talajvízszintig történt telepítéssel előnyösebb lett a növény vízellátása, fejlődése meggyorsult, ugyanakkor a 25 talaj nem rendelkezett az optimális tápanyagszint biztosításához szükséges mennyiségű tápelemekkel. Egy ilyen telepítésű 2 éves nyárfaültetvény levélvizsgálati adatait adjuk meg az 1. táblázatban 30 összehasonlítva az optimális értékeket a hagyományos és a találmány szerinti hidrofúrásos technológiával telepített növény állomány esetében. Az adatok levél szárazanyagra vonatkoznak. 1. táblázat Tápelem tartalom Optimum Hagyományos telepítés Hidrofúrásos telepítés Nitrogén s % 2,50 2,50 2,30 Foszfor s % 0,25 0,24 0,19 Kálium s % 1.50 1,50 1,27 Kalcium s % 1,70 1,80 2,00 Magnézium s % 0,40 0,37 0,39 Vas ppm 200 130 105 Mangán ppm 120 125 95 Cink ppm 60 44 20 Réz ppm 15 11 8 Bőr ppm 60 59 51 Molibdén ppm 0,5 0,8 1,0 2
