189009. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fásszárú növények telepítésére
1 189 009 2 Az 1. táblázat adataihoz hasonló eredményekről számolnak be külföldi kutatók is, bár vizsgálatok során az erőteljes ütemű növény növekedést nem a tetszés szerint felhasznált mennyiségű víz, hanem erős nitrogén műtrágyázás okozta (VAGOOR, Lehrbuch der Pflanzenphysiologia, VEB Gustav Fischer Verlag Jena 1979. ppm 137- 138. és SOUCHELLI: Traceelements in agriculture Von Nostrand Reinhald Co.,New York: 1969. pp. 201 -209.). Sokéves kutató munkánk során felgyűlt tapasztalat sugallta azt a célkitűzést, hogy ne csupán az eddig ismerteknél előnyösebb növény ültetési módszert dolgozzunk ki, hanem figyelembevéve a növény és környezete dinamikus egysége szempontjából fontos tényezőket, olyan komplex telepítéstechnológiai eljárást alakítsunk ki, amely megteremti a növény teljes vegetációs időszakába — fokozottan az eredést követő kezdeti fejlődési szakaszban - a növény életfeltételeihez igazodó tápanyagellátás és növényvédelem harmonikus összhangját. A találmány szerinti hidrofúrásos telepítéstechnológiai eljárás ennek a sokrétű kísérleti munkának az eredménye, amely nélkülözhetetlen segítséget nyújt a korszerű, nagyüzemi erdő és gyümölcsös telepítéseknél. A találmány szerinti eljárás foganatosítása során a fásszárú növények telepítését úgy oldjuk meg, hogy hidrofúró berendezés segítségével a talajadottságoktól és a telepítendő növénytől függően elkészítjük a 2-4 m mélységű telepítő gödröt. A fúróvizbe előzetesen homogénen eloszlatjuk a tápanyagigény fedezéséhez szükséges lassú és/vagy gyors hatású műtrágya kompozíciót, amely legfeljebb 75 s % kívánt arányú N, P2Os és K20 makro tápelemet és legfeljebb 10 s % kívánt arányú Mg, Cu, Mn, Zn, Fe és B mikrotápelemet tartalmaz. Adott esetben tápanyagellátási illetve talajjavítási céllal a fúróvízbe keverhetünk még magas aprítottsági fokú szerves anyagot, pl. szerves trágyát és/vagy tőzeget, továbbá talajjavítási céllal magas aprítottoági fokú szervetlen anyagot, pl. zeolitol, perlitet, vagy egyéb agyagásványféleségeket is. Szükség esetén a fúróvízbe keverhetünk még talajfertőtlenítő hatású peszticidet, célszerűen foszforsav-, tiofoszforsav — vagy ditiofoszforsavészter származékokat, pl. 0 - etil - S - fenil - etil - foszfonoditioate - ot (DYFONATE), 2 - klór - 3 - (dietilamino) - 1 - metil - 3 - oxo - l. - propanil - dimetilfoszfátot (DIMECRON), 0,0 - dietil - 0 - (2 - izopropil - 6 - metil - 4 - pirimidinil)foszforotioate - ot (DIAZINON), S - (2,5 - diklórfeniltiometil) - 0,0 - dietil - foszforoditioate - ot (PHENKAPTON) ... stb. Gombaölő hatású peszlicidként célszerűen alkalmazhatunk fúróvízbe keveri IrifenilónnecUUol (BRESTAN) és/vagy ditiokarbamát cink és/vagy mangán származékokat (MANEB, MANCOZEB, ZINEB) ... stb. A növényi életfolyamatok szabályozása érdekében szükség esetén a fúróvízbe adagolhatunk hormonhatású vegyületeket, pl. gibberellin savat, vagy származékait, auxint vagy citokinint, ill. citokininszerü anyagokat, továbbá olyan anyagokat, amc'yel a növényben hormonhatású vegyületté alakulnak, pl. prekurzorok (methionin). A szükséges anyagokat tartalmazó 3 — 4 bar nyomású fúróvízzel készült telepítő gödörbe helyezzük a gyökeres vagy gyökér nélküli növény szaporító anyagot. A találmány szerinti eljárás előnye az ismert eljárásokhoz képest, hogy miután egylépésben gépierővel oldja meg a telepítő gödör készítését, a tápanyag, az öntöző víz és az egyéb anyagok (növényvédőszerek, talajjavítók, regulátorok ... stb.) kijuttatását, a növény körüli föld tömörítését, a fizikai munka igényt kb. az 1/3-ára csökkenti, a technológia gyors és olcsón végrehajtható, ezáltal a módszer alkalmas nagyüzemi telepítésekhez történő alkalmazásra. További előny, hogy a fúrt lyukakban a víz iszapágyat hoz létre, ami a behelyezett csemetét közrefogja és különösebb tömörítési művelet nélkül stabilan rögzíti. Az iszapágy a kívánt minőségben, arányban és mennyiségben tartalmazza a növény számára a megfelelő eredéshez és fejlődéshez szükséges anyagokat, amelyek a növény föld alatti részét meglehetősen nagy térfogatban, egyenletes eloszlásban veszik körül, így az életfolyamatokkal harmonizáló állandó és egyenletes tápanyagutánpótlás hosszú távon megoldott. A viszonylag nagy tápanyagkoncentráció ellenére jelentős mennyiségű műtrágya takarítható meg, hiszen nerrt szükséges a teljes telepítési terület ún. „készlettrágyázása”, így a hatékony tápanyagutánpótlás a korábbinak mintegy 1/5 részével is megoldható. További előnye a találmány szerinti eljárás alkalmazásának, hogy a telepítéssel egymenetben, egyszerű módon oldható meg a gyenge minőségű talajok lokális szerkezet javítása. Az eljárás legfőbb előnye azonban az, hogy foganatosítása révén olyan talajviszonyok között is eredményesen telepíthető erdő és gyümölcsös, amilyenek között a korábbi módszerekkel nem volt, vagy csak igen körülményesen volt lehetséges. Végül előnyként említhető az a tény is, hogy a gyorsan fejlődő egészséges növény állomány korábban éri el azt az állapotot, amikor hasznosítása megkezdődhet, pl. nyárfa ültetvény esetén az átlagos 25 éves vágási forduló legalább a felére csökken. A találmány szerinti eljárást az alábbi kiviteli példák alapján szemléltetjük anélkül, hogy az eljárást csupán a kiviteli példákra korlátoznánk. /. példa Mechanikai mélyfúrással és hidrafúrással telepített nyárfa ültetvény összehasonlító vizsgálata 1 ha-os parcellákon 4 ismétlésben 5 x 3 m kötéstávolságra gyengén humuszos talajon nyárfát telepítettünk mechanikai mélyfúrással és hidrofúrással gyökér nélküli szaporító anyag felhasználásával. Az ültetvény összehasonlító vizsgálatát a telepítés után két évvel végeztük, az átlag eredményeket a 2. t á b 1 á / a t t a r t a 1 m a zza. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
