188956. lajstromszámú szabadalom • Dilatációs szerkezet,különösen hidakhoz

lemezperem a felső leszorítótaggal az alsó befo­gótaghoz van szorítva. Célszerű, ha a horony az alsó befogótagok dilatációs hézaggal ellentétes pereme közelében húzódik, és az alsó befogó­tagok a horonytól kiinduló, a járulékos szigete­lőlemez vastagságának megfelelő vastagságú lép-. csőt tartalmaznak. Egy további találmányi ismérv szerint a profilos hézagzáró szalag peremeinek felső oldalán hosszirányban végighúzódó kiugró váll van, amelyre a felső leszorítótag ugyancsak hosszirányban végighúzódó vállának támasztó­felülete illeszkedik. A szalag kicsúszás elleni biz­tonságát növeli az az intézkedés is, amelynek értelmében a szalagperemek és a felső leszorító­tag között hornyos-bordás kapcsolat van, vagy a leszorító perem(ek) alsó lapjának összefeszítése­­kor a szalag anyagába nyomódó hosszirányú borda vagy bütykök vannak. Egy másik, kiviteli alakra az jellemző, hogy a felső leszorító tagok süllyesztett fejű csavarokkal vannak az alsó befogótagokhoz rögzítve, és e csavarok a felső, leszorítótagok — keresztmet­szetben tekintett — középső tartományában he­lyezkednek el. Mind gyártástechnológiai, mind szereléstechni­kai szempontból előnyös, ha a felső leszorító­tagokat acélanyagú, befoglaló méreteit tekintve lényegében téglalap keresztmetszetű rúd alkotja, amelynek a dilatációs hézag felé eső oldalán dúl hosszirányban végighúzódó bevágás van, amely­nek függőleges támasztófelülete, valamint a bevá­gás felett levő perem alsó felülete a hézagzáró sza­lag peremére illeszkedik. Célszerű az a megoldás is, amely szerint a hézagzáró szalag peremei ke­resztmetszetben mind szélességüket, mind magas­ságukat tekintve vastagabbak, mint a szalag hé­zagban levő zárószakasza, amely utóbbi oly mó­don tört vonalvezetésű, hogy a peremektől befelé és lefelé, egy középen hosszirányban végighúzó­dó horony felé lejtő szakaszai vannak. Egy másik kiviteli alakra az jellemző, hogy az alsó befogó­tagokat acél L profil alkotja, amelynek — beépí­tett helyzetben — vízszintes, vagy lényegében víz­szintes szárában van(nak) a szalagperem befogadá­sára szolgáló profilos fészek; a járulékos szigetelő­lemezcsík tömítőléce befogadására szolgáló ho­rony, valamint a rögzítő csavarok befogadására szolgáló menetes lyukak kialakítva; és amely acél L profil — beépített helyzetben — függőleges,' vagy lényegében függőleges szára a dilatációs hézagot határolja; ebben az esetben a csavarlyu-' kak alatt ezek folytatásába eső menetes lyukat tartalmazó csavarbefogó lapok vannak — pl. he­gesztési varratokkal — az acél L profilhoz rög­zítve. Egy további kiviteli alakra az jellemző, hogy több hézagzáró szalag beépítéséhez közbenső alsó befogótagja és közbenső felső leszorítótagja van; és az alsó befogótag - amely két hosszirányú pro­filos fészket tartalmaz két külön szalaghoz tarto­zó szalagperem befogásához — hézag hosszirányá­ra keresztirányú csúszó kiváltólemezhez van — pl. hegesztéssel — rögzítve, amely a dilatációs hézag­tól kétoldalt rögzített csúszó támaszokon fekszik fel, és felülről rugalmas ellentámaszokkal van megtámasztva; a felső leszorítótag keresztmetszet­ben T alakú, és szárainak alsó lapjával, valamint bordájának oldalfelületeivel feszül a szalagpere­mekre; és a bordán átvezetett rögzítő csavarokkal van az alsó befogó taghoz feszítve. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a dilatá­ciós szerkezet előnyös kiviteli példáit tartalmaz­zák. A rajzokon __________ az 1. ábrán egy hídszerkezet látható vázlatos oldalnézetben, amelynek pályalemeze egy dila­tációs hézaggal van megosztva; a 2. ábrán az 1. ábrán látható híd pályalemezé­be épített dilatációs szerkezetet nagyobb méret­arányban keresztmetszetben tüntettük fel; a 3. ábrán a 2. ábra szerinti dilatációs szerkezet egyik felső leszorítótagja nagyobb méretarányú oldalnézetben látható; a 4. ábrán a 3. ábra szerintivel azonos lépték­ben ábrázoltuk az ott látható felső leszorítótag­hoz tartozó egyik alsó befogadótagot, ugyancsak oldalnézetben; a bekötőelemek feltüntetésével; az 5. ábrán a dilatációs szerkezet egy másik ki­viteli alakja ugyancsak keresztmetszetben látható; a 6. ábrán a profilos hézagzáró szalag nagyobb méretarányú keresztmetszetben látható. Az 1. ábrán látható, egészében 1 hivatkozási számmal jelölt hídszerkezetet a 2 acélhíd és a 7 oszlopokkal is alátámasztott 3 vasbetonhíd alkot­ja. A 2, 3 hidak belső végük tartományában a köz­benső 6 oszlopon, külső végükkel pedig a 4, 5 híd­főpilléreken támaszkodnak fel. A 2 acélhíd és a 3 vasbetonhíd közötti dilatációs hézagba a talál­mány szerinti 15 dilatációs szerkezet van beépít­ve, amely a hídpálya hosszirányú függőleges met­szetében nagyobb méretarányban a 2. ábrán lát­ható, ahol magát a dilatációs hézagot 8, határoló felületeit pedig 12, 13 hivatkozási számmal jelöl­tük. A 2 acélhíd felől a dilatációs hézagot a hossz­tartó-konzol 37 lezáró lemeze, a 3 vasbetonhíd felől pedig a vasbetonszerkezet homlokoldala ha­tárolja. Mind a 2, mind a 3 híd 10 pályalemezén 11 szigetelőlemez van, amelyre 43 szigetelést védő réteg van felhordva. Ez utóbbira kerül a — pl. aszfaltréteg által alkotott — pályaburkolat. A 2. ábrán jól látható, hogy all szigetelőlemez a 15 dilatációs szerkezethez — a 10 pályalemez megvastagított részéhez tartozó ferde felületre — fel van hajtva. A 2. ábrán látható, találmány szerinti 15 dila­tációs szerkezetnek a 8 dilatációs hézag felső ki­­torkollásánál, a hézag mindkét oldalán egy-egy 17 alsó befogó tagja, és egy-egy 16 felső leszorí­tótagja van. E kiviteli példa esetében a 17 alsó 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents