188955. lajstromszámú szabadalom • Eljárás B12 koenzimet termelő fermentlé előállítására
1 188 955 2 Äz ún. „szennyvíziszap 'mentes” eljárás hátránya azonban, hogy legalább ötszöri átoltásra van szükség, tehát a szennyvíziszapban jelenlevő mikroorganizmusok Bn koenzim termelésére szolgáló adaptálása hosszadalmas, kevés B12 koenzimet termelnek és igen sokfajta tápanyagot igényelnek, ezért az eljárás drága. _ A B12 koenzim anaerob, szeptikus módon, vegyes mikropopulációval, végzett előállítására, hozamának fokozására számos további módszer ismeretes (például a 167 658 és a 168 293 számú magyar szabadalmi leírások: Amerikai Egyesült .Államok-beli ekvivalensei a magyar lajstromszámok sorrendjében 3 954 971 és 3 979 259), amelyek egyedüli célja a fent idézett „szennyvíziszap mentes” eljárás intenzifikálása. A 167 658 számú magyar szabadalmi leírás ismertet első ízben egy mezofil, metántermelő vegyes mikropopulációt, amely az Országos Közegészségügyi Intézetben 00076., 00077., 00078. és 00079. szám alatt deponált Corynebacterium sp. (jelzése 24A1), Corynebacterium sp. (jelzése 62B9), Lactobacillus sp. (jelzése 244B/C1) és Propionibacterium sp. (jelzése 239 Al/b) törzseket tartalmaz. Ez az anaerob, mezofil, metántermelő vegyes mikropopuláció azonban nehezen adaptálható a megszokottól eltérő tápanyagokat tartalmazó tápközeghez, 6—7 átoltást igényel és egy-egy átoltási ciklus mintegy hét napot vesz igénybe, azaz 40—50 napra van szükség egy új, a fenti vegyes mikropopuláción alapuló fermentáció nagyüzemi átállítására. Mindez tehát hosszú időt és nagy költségráfordítást jelent. Az eddig ismert B12 koenzimet előállító anaerob, mezofil, metántermelő vegyes mikropopülációt alkalmazó eljárások közös jellemzője, hogy a fermentáláshoz sokféle (mintegy 18—20) és nagy mennyiségű tápanyagot használnak fel, továbbmenőleg a tápanyagok egy része természetes eredetű, mint a melasz, a sörélesztő hidrolizátum, az ipari máj-extraktum a kukoricalekvár és a szulfitlúgpor stb., melyek összetétele eredetüktől függően változó. Ez a tény a B12 koenzim termelést kiküszöböletlenül ingadozóvá teszi. A tápanyagok másik része, mint a glicin és a borostyánkősav, drága. Fenti hátrányok 'kiküszöbölésére találmányunk célkitűzése, hogy — a tápanyagok számát és — a fajlagos mennyiségüket csökkentsük, — a természetes tápanyagokat lehetőség szerint kiküszöböljük, -— mindemellett a hatóanyagtermelést azonos szinten tartsuk, célszerűen növeljük. Kísérleteink során azt találtuk, hogy ha egy új, anaerob, mezofil, metántermelő mikropopulációt tartalmazó inokulumot alkalmazunk (amelynek előállítási eljárását az 1. példánk a) pontjában ismertetjük), valamint párhuzamosan két, egy félfolyamatos fenntartó- és egy szakaszos fermentálást végzünk, abban az esetben — a tápanyagok számát mintegy felére,- a fajlagos tápanyagszükséglet nagy részét, tápanyagonként változóan 10— 30%-kal csökkenthetjük,- a fermentlében mért hatóanyag anyagköltség fajlagosát mintegy 20—25%-kal redukálhatjuk, — az öt természetes eredetű tápanyagok közül négyet elhagyhatunk, — a költséges glicint és borostyánkősavat mellőzhetjük és- a kukoricáíekvárt kívánt esetben hőkezelt kukoricalekvár oldatával (hidrolizátum) (1. példa a) pont) vagy a kukoricakemériyítőt felhasználó szeszgyártásnál képződő hulladék anyaggal, ún.„kukoricamoslékkal”, vagy hidrolizátumával._ helyettesíthetjük(4. példa), mimellett a hatóanyag termelést 20—30%-kal növelni tudjuk. A találmányunk szerinti eljárás tehát abban különbözik az ismert eljárásoktól, hogy — a fermentálást új, anaerob, mezofil, metántermelő, vegyes mikropopulációt tartalmazó inokulummal végezzük, — az új inokulum félfolyamatosítása 14-15 nap alatt befejeződik, szemben az eddig ismert eljárásokkal, amelyeknél ez a művelet 40—50 napot igényelt, — új tápközeget alkalmazunk, amelyben a tápanyagok számát mintegy a felére csökkentettük, mennyiségüket — a metanol és az elenyésző mennyiségű o-xilidin kivételével — tápanyagoktól függően kb. 10—30%-kal redukáltuk (1.: táblázatot), — a kukoricalekvár helyett előnyösen alkalmazható a hőkezelt oldata (hidrolizátum), vagy adott esetben az ún. „kukoricamoslékkal” (4. példa) kevert kukoricalekvár vagy hidrolizátúrna. A „kukoricamoslék” a kukorica alapú keményítő-, szesz- és izo-cukor gyártásánál képződött hulladékanyag, amely a kukorica áztatóvizének és a szeszgyártás üstmaradékának együttes Lepárlása során keletkezik (Szabadegyházi Szeszipari Vállalat). Táblázat Napi tápanyagszükséglet és hatóanyagtermélés (a 183 549 sz. magyar szabadalmi leírásban ismertetett adatokra, mint egységre vonatkoztatva) I 183 549 a találmány sz. szaba- 1. példája Tápanyag, dalmi hatóanyag leírás szerint metanol 1 1,1 L 5 10 16 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
