188929. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzilidén-pirrolo [2,1-b] kinazolinok és benzilidén-pirido [2,1-b] kinjazolinok aminoszármazékainak előállítására

1 188 929 2 nátrium-bór-hidriddel kezeljük; a módszert az előbbiek­ben már leírtuk a (VIII) általános képletű vegyületek redukálásával kapcsolatban. Azokat a (IX) általános képletű vegyüieteket, melyek­ben Rí hidrogénatomtól eltérő jelentésű helyettesítőt képvisel, például azt R;[ helyettesítőként hidrogénato­mot tartalmazó (IX) átalános képletű vegytiletekből ki­indulva lehet előállítani. Az eljárások kémiailag azonosak azokkal,melyeket az előbbiekben már leírtunk az olyan (II) általános képletű vegyületek előállítására, melyekben Rí hidrogénatomtól eltérő jelentésű helyettesítőt jelent. A (X) általános képletű vegyüieteket ismert mód­szerekkel állíthatjuk elő, így például a már közzétett 2103207A számú nagy-britanniai bejelentésben leírt módon. A (III), (IC), (C) és (VII) általános képletű vegyüle­tek ismert termékek és azokat a szokásos módszerekkel elő lehet állítani. Ezek közül néhány vegyület a kereske­delmi forgalomban is beszerezhető. Az (1) általános képletű vegyületek allergiaellenes hatással rendelkeznek, ennél fogva alkalmasak bár­milyen allergiás eredetű betegség megelőzésére, illetve kezelésére. Ilyen betegség például a tüdőasztma, az aller­giás eredetű nátha (úgynevezett „szénanátha”), a széna­­láz, a csalánkiütés és a dermatózis. A találmány szerinti vegyületek allergiaellenes aktivitását igazolja az a tény, hogy a szóbanforgó vegyületek az alábbi biológiai tesz­tekben aktívnak bizonyultak: In vitro tesztek 1. „A 23187”-tel indukált SRS (slow reacting subs­tances )-kiválasztási teszt, patkányok hashártyasejtjeiből, M.K. Bach és J. R. Brashler szerint (Journal Immuno­logy, 113, 2040/1974/); 2. antigénnel indukált SRS-kiválasztási teszt tengeri malacok tüdőmetszetéből, W. E. Brocklehurst szerint (J. Physiol., 151. 416/1960/). Iv vivo tesztek 3. Patkányokon IgG által közvetített passzív perito­­neális anafilaxiás teszt, H. C. Morse, K. J. Bloch és K.. F. Austen szerint (Journal Immunology, 101, 658 /1968/) és 4. Patkányokon IgE által közvetített passzív bőr­­anafilaxiás teszt (PCA), A. M. J. N Blair szerint (Immu­nology. 16, 749 /1979/). Ezen biológiai tesztek eredményei mind azt mutatják, hogy a találmány szerinti vegyületek például az allergia­­mediátorok (mint például a hisztamin) hízósejtekből törtő immunológiai felszabadulásának inhibitoraiként hatásosak. A szóbanforgó vegyületek gátolják a has­hártyában es a tüdőben az anafilaxiás mediátorok (mint például az úgynevezett SRS, vagyis „slow reacting subs­tances”) termelődését és/vagy felszabadulását, amit egyébként egy ionoforra vagy egy antigénre adott válasz­­reakció szokott kiváltani. A jelen találmány szerinti vegyületek igen forntos tulajdonsága, hogy allergiaellenes hatásuk orális alkal­mazási mód esetén is érvényesül. Az allergiaellenes aktivitással rendelkező vegyületek igen előnyös képviselője például az N-(3-benzilidén-9-oxo - 1,2,3,9 - tetrahidro - pirrolo[2,l - bjkinazolin - 6- il)-amino-oxoecetsav. A találmány szerinti vegyületek terápiás indexe magas értékű, ezért az említett vegyüieteket igen biztonságosan lehet gyógyítási célokra alkalmazni. így például az N-(3- benzilidén - 9 - oxo - 1,2,3,9 - tetrahidro - pirrolo[2,l-b]­­kinazolin-6 il)-amino-oxoecetsav akut toxieitásának hoz­závetőleges értéke (LDS0) több mint 800 mg/kg. ameny­­nyiben a toxieitást egereken per os adagolással, növe­kedő dózisok egyszeri alkalmazásával határozzuk meg és a mérési eredményt a beadás után hét nappal értékeljük. A találmány szerinti többi vegyületnél is a fentihez hasonló toxieitási adatokat határoztunk meg. A találmány szerinti vegyüieteket a szokásos úton­­módon, példának okáért orálisan vagy parenterálisan adhatjuk be embereknek. A napi dózis ebben az eset­ben körülbelül 0,5 - körülbelül 15 mg/kg. Inhalálással történő kezelés esetén a napi dózis körülbelül 0,5 mg— 100 mg, előnyösen körülbel 0,5 mg—25 mg. Helyi (topikális) alkalmazáshoz — amire például csalánki­ütés vagy dermatózis kezelése esetén kerül sor — olyan krémet használunk, amely 100 mg krémben körülbelül 0,5—5 mg, előnyösen 1—2 mg hatóanyagot tartalmaz. A jelen találmány szerinti vegyüieteket és gyógyszeré­szeti szempontból elfogadható hordozóanyagokat és hígítóanyagokat tartalmazó gyógyszerkészítmények meg­jelenési formája természetesen a kívánt gyógyszerfel­használási mód függvénye. Ezeket a készítményeket a szokásos anyagokkal és előállítási módszerekkel formu­­lázzuk. így például a találmány szerinti vegyüieteket be­adhatjuk vizes vagy olajos oldatok vagy szuszpenziók, aeroszolok, porok, tabletták, pilulák, zselatinkapszulák, szirupok, cseppek vagy szuppozitóriumok alakjában, illetve helyi kezelésre azokat krémek vagy lociók for­májában alkalmazzuk. A jelen találmány szerinti vegyüieteket tartalmazó orális gyógyszerkészítmények előnyösen tabletták, pilu­lák és zselatinkapszulákba töltött készítmények lehet­nek. Ezek a hatóanyagot valamilyen hígítószerrel, mint például laktózzal, dextrózzal, szacharózzal, mannittal, szorbittal vagy cellulózzal, továbbá csúsztatószerekkel, mint például szilikagéllel, talkummal, sztearinsawal, magnézium- vagy kalcium-sztearáttal és/vagy polietilén­­glikol-féleségekkel kombinálva tartalmazzák, de további komponensként tartalmazhatnak még kötőanyagokat, mint például keményítőféleségeket, zselatint, metilcel­­lulózt, karboximetilcellulózt. gumiarábikumot. tragan­­tot, polivinílpirrolidont, továbbá szétesést elősegítő anya­gokat, mint példul keményítőféleségeket, alginsavat algimítokát, nátrium keményítöglikolátokát, valamint effcrveszcens keveréket, színezékeiké)t, édesítőszerfe­­ke)t, nedvesítőszer(eke)t. mint például lecitint, poli­­szorbátokat, lauril-szulfátot, végül általában bármilyen nem toxikus és famakológiai szempontból inaktív anya­got, ami a gyógyszerkészítmények formulázásánál szoká­sos és használatos. Az említett gyógyszerkészítmények ismert módsze­rekkel állíthatók elő, így például keverési, granulálási, tablettázási módszereket, illetve cukorral történő bevo­nat készítésére vagy filmbevonatú gyógyszeralakok előállí­tására szolgáló eljárásokat alkalmazunk. Allergiás asztma kezelésére a találmány szerinti vegyü­ieteket inhaldciós készítmények alakjában is használhat­juk. Az ilyen célra alkalmas készítményekhez előnyösen a hatóanyag valamilyen sóját, így nátriumsóját, vagy tri-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents