188862. lajstromszámú szabadalom • Térbeli logikai játék
1 188.862 2 A találmány térbeli logikai játék a térbeli látás kifejlesztésére és fokozására, adott esetben pedig azzal párosuló járulékos logikai feladatok végrehajtására. A játékot egymással meghatározott módon összerakható részidomok alkotják. A részidomok maguk is térbeli testek és felületük adott esetben valamilyen szimbólummal, pl. betűkkel, számokkal, színekkel, egyéb jelekkel vagy ezek kombinációjával ellátott járulékos információt is tartalmaz. A játék a részidomok geometriai adottságai alapján és adott esetben az általuk viselt szimbólumok kihasználásával egy vagy több lehetséges térbeli idom összeállítására irányul. A játékot legalább hat darab, általában azonban ennél több térbeli részidomból álló és egy vagy többféle módon egymáshoz rendelhető részidomot tartalmazó elemkészlet alkotja. A részidomok vagy azok legalább egy részének befoglaló idomja konvex palástfelületű forgástest, célszerűen körhenger, a részidomok egymáshoz áthatási felületeik mentén csatlakoznak, miközben egymást egyszeresen vagy többszörösen keresztezik. Az áthatási felületek mentén a részidomok konkáv palástfelületű üregekkel rendelkeznek, a velük áthatás formájában találkozó egy vagy több részidőm konvex palástfelületű részei pedig ezen üregekbe illeszkednek. A játék fontos szerepet tölt be az ember életében, függetlenül az életkorától. Az emberi élet kezdeti éveiben a játék fő tevékenység, amely a testi és szellemi fejlődésnek egyaránt fontos eszköze és egyben betölti a munka jellegű elfoglaltság szerepét. A későbbi életkorokban is elemi igény, ezért már évezredekkel ezelőtt a rómaiak az állatvilágtól való megkülönböztetés fontos jegyeként az embert „homo ludens" néven említették. A különböző kultúrákban és társadalmi viszonyok között számos játékféleség fejlődött ki. Ezek egy része fizikai, másik részük szellemi erőfeszítést igényel. Az utóbbiak sajátságos családját alkotják a logikai játékok. Közös tulajdonságuk, hogy a következtető képességet fejlesztik, melynek segítségével a játék természete által megszabott logikai feladatokat lehet megoldani. Tipikus logikai játék az a legutóbbi években világszerte elterjedt ún. bűvös kocka, amelyet a 170.062 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás tartalmaz. A bűvös kocka három rétegben 9—9 db elemi idomot tartalmaz, amelyek a kiinduló helyzetben a nagy kocka hat határoló lapja mentén hat különböző színnel vannak megjelölve. Az elemi idomok rétegeinek három lehetséges koordinátasík mentén való elforgatásával az eredeti színösszeállítás megzavarható, és annak helyreállítása jelentős nehézséggel jár. A játék Valóban szellemes, de könnyen kiismerhető akkor, ha a játszó személy észre veszj, hogy bizonyos elemi idomok a nagy kockának mindig csupán az élei, míg másik csupán annak sarkai mentén helyezkednek el, végül pedig a nagy kocka lapközepein lévő idomok mindig helyben maradóak. Szétszedhetetlensége folytán arra nem nyújt lehetőséget, hogy geometriai megfontolásokon alapuló kombinatív készséget fejlesszen. Az utóbbi feladat betöltésére sokkal inkább alkalmasak azok a térbeli logikai játékok, amelyek különböző, általában kis darabszámú térbeli idomnak közös idommá való összeállításán alapulnak. Ezek között enjlíthetők a H/2528 közzétételi számon a magyar Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő 1980.évi 246. oldalán megjelent összerakós játék, topábbá a jellegében hozzá hasonló „logikai kristály", amelyet a 80.185 lajstromszámú magyar ipari minta tartalmaz. Ugyancsak elemi idomok térben való összerakha tóságán alapulnak azok a játékok, amelyeket a 78.127 a 80.186 és a 80.213 lajstromszámú magyar ipari mintákban találhatunk meg. Az említett játékok elemi idomai kockák, illetve négy vagy több oldalú hasábok, amelyek különböző csonkításokkal, ritkáb ban nyúlványokkal vannak ellátva, és ezek alakjából és elhelyezkedéséből lehet következtetni az öszsze akás egyetlen lehetséges módjára. Hasonló elven épül föl az a logikai kereszt is, amelyet népi iparművészek készítenek évszázadok óta Morvaország ún. vlachok által lakott területein, és hasonló az a logikai kereszt is, amelyet a 77 -0517 számú svéd ipari minta tartalmaz. Az említett logikai játékok valóban jó szolgálatot tesznek a térbeli látás és a többlépcsős következtetőképesség kifejlesztésében. Közös fogyatékosságuk azonban, hogy a részidomok együttese által képviselt elemkészlet mindig csupán egyetlen lehetséges összeállítási módot tesz lehetővé.- Ez olyan vezérfonalat szolgáltat, hogy annak alapján az összerakás módszere gyorsan kiismerhetővé válik, és a játék hamar elveszti vonzerejét. Nem kedvezőbb a helyzet annál az ugyancsak hasábokból „fésűsen" egymásba róható játéknál sem, amelyet az „Élet és tudomány" című magyar hetilap Bűvös Magazin című mellékletének 7. oldala ún. „inka dilemma" néven mutat be. Az adott területen szellemes és fejlett megoldásnak számít az a tömbrejtvény elnevezésű játék,amely a 4.206.923 lajstromszámú USA szabadalmi leírásból ismerhető meg. Jellegzetessége, hogy olyan befoglaló tömböt tartalmaz, amely henger alakú üregekkel van ellátva, az üregekbe pedig ugyancsak henger alakú, helyenként csonkolással rendelkező rudacskákat lehet be Iteszteni. A játék összerakása rendkívül nehéz, mivel a befoglaló tömböt átlátszatlan anyagból állítják elő. így igen bonyolult a henger alakú rudacskák „háthatatlan módon" való egymáshoz csatlakoztatása a tömb belsejében. Hátránya a szerkezeti megoldásnak, hogy a legkisebb variálhatóságra sem nyújt lehetőséget, mivel minden egyes hengeralakú rudacskát eg/ és csakis egy módon lehet a tömbben elhelyezni. Minden más esetben ugyanis az elemkészlet összerakhatatlanná válik. Kedvezőtlen az is, hogy a rudacskák nem képesek önmagukat összetartó máglyát alkotni, tehát a furatokkal ellátott befoglaló tömbnek kell mindenképpen összetartani őket. Nincs mód arra sem, hogy az elemkészlet bármely tagját az összerakásból kihagyjuk. A variálás tehát ezen az úton sem lehetséges. A találmány célja olyan térbeli logikai játék kifejlesztése, amelynek elemkészlete egyrészt nem kívánja meg az elemi idomok mindegyikének fölhasználását, ami az eddigi ilyen jellegű játékok esetében azok összerakását nagymértékben megkönnyítette, másrészt lehetővé teszi az elemi részidomok többféle fölhasználhatóságát és ezáltal azt, hogy belőlük különböző idomegyütteseket lehessen kiképezni. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a többféle összerak hatóság és az elemi részidomok részleges fölhasználásából származó bonyolultság megfelelően egymáshoz rendelt szabályos és szabálytalan sokszög alapterületű hasábok, valamint különböző vezérgörbéjű hengerék segítségével egyaránt elérhető. A gyakorlatban ezek közül legcélszerűbb az egyenes körhengerekből leszármaztatott, pl. azok 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
