188862. lajstromszámú szabadalom • Térbeli logikai játék
1 csonkítással előállított részidomok alkalmazása. A hengerek csonkításai lehetővé teszik, hogy őket máglya jellegi! tárbeli idomegyüttessé állítsuk össze. A csonkítások maguk is hengerpalást felületekkel rendelkeznek, minden esetben konkáv alakúak, és a csonkítások konkáv hengerpalástjainak alkotói merőlegesek a részidomot alkotó elemi henger alkotóinak irányára. A csonkítások konkáv hengerpalástjainak vezérgörbéi körök, amelyek sugara a részidomokat alkotó egyenes körhengerek sugarához igazodik, előnyösen azzal megközelítőleg egyenlő. A felismeréshez tartozik az is, hogy egy ugyanazon elemi részidőm több csonkítással is rendelkezhet, a csonkítások hengerpalástjainak alkotói egymással párhuzamosak vagy egymásra merőleges helyzetűek, de mindenképpen merőlegesek az elemi részidőm alkotóinak irányára. Elvileg még arra is lehetőség van, hogy az elemi részidomokat ferde szögben találkozó hengerekből állítsuk elő. Ilyenkor a csonkításokat képező konkáv hengerpalástok alkotói a részidőm alkotóival ferdeszöget zárnak be. A találmányt kiviteli példák kapcsán, rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a logikai játék különböző összerakási módjait, a 2. ábra a szükséges részidomok kialakítását mutatja. Az 1. ábrából jól látható, hogy a körkeresztmetszetü és összerakott állapotukban egyenes körhengerek képét mutató részidomokból különböző geometriai elrendezésben lehet térbeli máglyákat összeállítani. A teljes vezérgörbéjüket bal felé mutató részidomokat x-irányúaknak, a jobb felé mutatókat y-irányúaknak, a fölfelé mutatókat z-irányúaknak nevezzük. Ez egyben annyit jelent, hogy a máglyák mindegyike a térben lehetséges három koordináta tengelyhez igazodó módon x, y és z irányú rész idomok együtteseként állítható össze térbeli máglyává. Az la. ábrán azt a legegyszerűbb esetet látjuk, amelynél a máglya összesen hat darab A részidomot tartalmaz. Mindhárom koordináta tengely irányában két két részidőm helyezkedik el. Az 1b. ábrán az A részidomok száma kilenc, amelyek közül négy darab x irányban, három darab y irányban és kettő darab z irányban helyezkedik el. Elvileg teljesen hasonló módon épül föl az 1c. ábra szerinti tizenegy A részidomot tartalmazó, az 1e. és az 1f. ábra szerinti, mindkét esetben tizenöt darab A részidomot tartalmazó, valamint az 1d. ábrán bemutatott tizenhárom darabot és az 1g. ábrán föltüntetett tizennyolc darab A részidomot tartalmazó máglya Is. Mindegyik esetben látható, hogy az A részidomok három lehetséges csoportja egymásra merőleges helyzetű, mivel az x-y-z térbeli koordináta rendszer tengelyeivel párhuzamos tengelyflek és alkotójúak. __ A 2. ábrán — annak 2a. és 2n. közötti részábráín — láthatjuk az 1—14 jelű A részidomokat, amelyek mutatják, hogy azok fölhasználásával lehet az 1. ábrán bemutatott hét darab térbeli máglya valamelyikét összeállítani. A 2. ábrán föltüntetett elemkészlet alkalmas arra, hogy segítségével az 1. ábrán látható bármelyik máglyát összeállítsuk. Az la. ábrán bemutatott hat darab A részidomot tartalmazó máglyához három darab 12 jelű, két darab 13 jelű és egy darab 14 jelű A rész idomra van szükség. KÖ/ÜIÜI5 a 12 jelű kát darab 14a jelű fái körhengerpalást csonkítással, a 13 jel$ részidőm két darab 13a jelű fél körhengerpalást csonkítással és azok be-2 lematsződő agy darab 13b jelű csonkítással rendelkezik, míg a 14 jelű részidőm csonkítatlan egyenes körhenger . Teljesen hasonló megfontolásokkal van kialakítva, és rendelkezik cssonkltásokkal a többi 1—10 jelű A részidőm is, míg a 11 jelű részidőm csonkítatlan. Az l.sz. táblázat mutatja, hogy a különböző 1-14 Jelű A részidomokból minimálisan hány darabot kell az elemkészletnek tartalmaznia ahhoz, hogy az 1. ábrán látható valamennyi kiviteli alak megvalósítható legyen. A II. táblázat azt tartalmazza, hogy az 1, ábra szerinti különböző kiviteli alakok összeállításához az egyes 1—14 jelű A részidomok közül hány darabot kell fölhasználni. A 2. ábrán föltüntettük azt is, hogy a részidomok méretei kifejezhetők a vezérgörbéiket alkotó körök R sugarának többszöröseiként. Átmérőjük természetesen minden esetben 2R, magasságuk pedig az 1—11 részidomok esetében 6R, míg a 12—14 részidomok esetében 4R. Az említett magasságok csupán a máglyák „kapcsolati hosszait" jelentik. Az A részidomok tényleges hossza ezeket meg is haladja. Elvileg lehetőség van arra is, hogy a 4R és 6R értékek helyett az elemhosszakat az összerakás nehezítése és az elemszám növelése érdekében nagyobbra válasszuk meg. A 2. ábra 20. részábrája egymástól eltávolított, a 2p. részábra egymással összeillesztett állapotban mutat két egymáshoz kapcsolódó A részidomot. Közülük az oldalnézetben látszót tekintjük az A1 befogadó részidomnak, míg a' keresztmetszetben föltüntetettet az A2 befogadott részidomnak. Az A1 befogadó rész idom B konkáv palástfelülettel bíró C üregébe fekszik bele az A2 befogadott részidőm. Az A1 befogadó részidőm „legmélyebb" helyzetű b alkotója érinti az A1 befogadó részidőm hosszirányú a1 szimmetriatengelyét. Ez a b alkotó van az összeillesztéskor az A2 befogadott részidőm a2 szimmetriatengelyétől a legtávolabb a C üregen belül. Az elemkészlet valamennyi tagjánál ez az összeállítási szabály érvényesül. Más szóval ez annyit jelent, hogy minden A részidőm, amely az A1 befogadó részidőm szerepét tölti be, a saját hosszirányú szimmetriatengelyéig bemunkált egy vagy több C üreggel rendelkezik. Jól megítélhető a 2a.—2p. részábrákon az is, hogy a csonkítatlan 11 és 14 záróidomok mindig csak A2 befogadott rész idomok lehetnek, míg a többi az A1 befogadó részidőm és az A2 befogadott részidőm szerepét egyaránt be tudja tölteni. A 2a., 2c. és 2f. ábrákon példaként bejelöltük a C üregek t tengelytávolságát, a 2n. ábrán pedig a K kapcsolati hosszúságot. Itt jegyezzük meg, hogy az I. táblázatban lévő elemszámok a minimumokat jelentik, amik túl is léphetők. Tekintettel ugyanis arra, hogy bizonyos A részidomok több különböző kiviteli alak esetében is szerephez jutnak, ezért adott esetben az 1. ábrán föltüntetett valamelyik kiviteli alak — a minimális részidőm darabszámot tartalmazó elemkészlet esetében — csak úgy állítható össze, hogy a szükséges A részldomok rendelkezésre álljanak. Az A részidomok Információkkal való ellátása az összerakást megkönnyíti. Kisebb könnyítést jelent, ha a járulékos információk geometriai jellegűek, pl. vonalak. Több segítséget ad, ha az A részidomokat betűkkel és/vagy számokkal és/vagy színekkel jelöljük meg, amelyek mintegy vezérfonal jellegű használati utasítást adnak az összerakás végrehajtásához vagy legalábbis annak sorrendjéhez. A legnehezebb össze-1881162 6 10 15 20 25 30 35 40 45 50 56 60 3
