188686. lajstromszámú szabadalom • Eljárás húshozam növelésére a takarmány hasznosítását és/vagy a hús-zsír arány javítására fenil-etán származékokkal husállatoknál
2 188 686 keverékei vagy akár nem mérgező, gyógyászatilag elfogadható savaddiciós sóik formájában. Az új (I) általános képletű vegyületek közül előnyösek azok, amelyek képletében X hidrogén- vagy halogén atomot, Y hidrogénatomot vagy -NR8R9 vagy -NHCOR5 általános képletű csoportot, Z halogénatomot vagy ciano-, trifluor-metil-, amino-karbonil-, metil-, metoxi-, nitro-, az alkílrészekben 1—4 szénatomot tartalmazó dialkil-amino-metil-csoportot vagy —COOR, általános képletű csoportot, R, hidrogénatomot vagy metilcsopor- ^ tot, R2 hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomot tartalmazó alkil-, 3 vagy 4 szénatomot tartalmazó alkenil-, 2—4 szénatomot tartalmazó aíkanoil- vagy benzoilcsoportot, R3 hidrogénatomot vagy 1—6 szénatomot tartalmazó alkil-, 3—6 szénatomot tartalmazó cikloalkU-, 3 vagy 4 szénatomot tartalmazó alkenil- vagy benzilcsoportot jelent, a fentiekben ismertetett (i) - (vi) megkötésekkel, illetve azzal a további megkötéssel, hogy ha X és Z halogénatomot és Y hidrogénatomot vagy aminocsoportot jelent, akkor R4 jelentése hidrogénatomtól jq vagy hidroxilcsoporttól vagy 1 —6 szénatomot tartalmazó alkoxicsoporttól eltérő. A leginkább előnyös új (I) általános képletű vegyületek azok, amelyek képletében X hidrogén-, klór- vagy brómatomot jelent, Z jelentése klór- vagy brómatom 25 vagy ciano-, trifluor-metil-, karboxil-, metoxi-karbonil-, etoxi-karbonil- vagy amino-karbonilcsoport, R! hidrogénatomot jelent, R2 jelentése hidrogénatom vagy \-A szénatomot tartalmazó alkilcsoport, R3 hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomot tartalmazó alkilcsoportot jelent, 30 a fentiekben említett megkötésekkel, illetve azzal a további megkötéssel, hogy ha X és Z halogénatomot és Y hidrogénatomot vagy aminocsoportot jelent, akkor R4 jelentése hidrogénatomtól vagy hidroxil- vagy 1—6 szénatomot tartalmazó alkoxicsoporttól eltérő. 35 Az Y helyén hidrogénatomot, R4 helyén hidroxilcsoportot és R, helyén hidrogénatomot, továbbá X és Z helyén halogénatomot hordozó (I) általános képletű vegyületeket — a képletben R2 és R3 jelentése a korábban megadott — az A reakcióvázlatban bemutatott 40 módon állíthatjuk elő. így például 3,5-diklór-sztiroloxidot ekvimoláris mennyiségben vagy fölöslegben vett terc-butil-aminnal reagálta thatunk etan ólban a rcakcióelegy forráspontjának hőmérsékletén visszafolyató hűtő alkalmazásával 1—8 órán át vagy a reakció lényegében 45 teljes végbemeneteléig, a-[(terc-butil-amino)-metil]- 3,5- -diklór-benzilalkoholt kapva (lásd a B reakcióvázlatot). Az így kapott termék azután ismert módon tisztítható, például kromatografálással vagy sói átkristályosítása útján. 50 A 3,5-diklór-sztirol-oxidot a megfelelő fenacil-bromid nátrium-bór-hidriddel 5 cC-oa vagy ennél alacsonyabb hőmérsékleten egy vízmentes rövidszén láncú alkohol, például etauol jelenlétében végrehajtott redu, kálása útján állítjuk elő. A fenacil-bromid köztiterméket 55 pedig a megfelelően helyettesített acetofenon réz(II)-bromiddal kloroform és etil-acetát jelenlétében végrehajtott brómozás útján állítjuk elő. E két reagáltatást a C reakcióvázlatban bemutatott, módon hajtjuk végre. Alternatív módon az Y helyén hidrogénatomot hor- 60 dozó (I) általános képletű vegyületek előállíthatok a megfelelő, Y helyén aminocsoportot hordozó (I) általános képletű vég}'illetek dezaminálása útján. Ennek során az aminvcgyületet 50—52%-os vizes hipofoszforsavoldatban (H3P02 vizes oldatában) oldjuk, majd a kapott 65 4 oldatot 10 °C alatti hőmérsékletre lehűtjük és keverés közben meghatározott időn belül ekvimoláris vagy fölös mennyiségben vett nátrium-nitritet adunk hozzá. Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet szobahőmérsék-• létre melegítjük, majd egy további időszakaszon át keveijük. Ezt követően a terméket a reakcióelegyből szokásos laboratóriumi módszerekkel elkülönítjük és kívánt esetben tisztítjuk. Az (I) általános képlet alá eső 4-helyettesített fenil■e tán -származékok előállításában kiindulási anyagként használt. 4-helyettesített anúno-acetofenon-származékok előállítását például a D reakcióvázlatban bemutatott reagáltatással végezhetjük. Ilyenkor a fluoratom helyettesítését fölöslegben vett aminvegyülettel végezzük, adott esetben oldószer jelenlétében. Amennyiben oldószerre szükség van, a víz bizonyul a legelőnyösebben hasznosíthatónak. Illékony amin okkal a reagáltatást zárt edényben hajtjuk végre. Általában a reakció teljessé tételére 50 °C és 100 °C közötti reakcióhőmérsékletek elegendőnek bizonyulnak. .AD reakcióvázlatban bemutatott amino-acetofenon-származékok ldórozását és. brómozását N-klór-szukcininúddel, illetve N-bróm-szukcinimiddel toluolban, klór-benzolban vagy diklór-benzolban 90—100 °C- on hajtjuk végre, A jódozást nátrium-jodid és N,N-diklór-benzolszulfonamid keverékével vagy jód-monokloriddaí ecetsavban hajthatjuk végre. Ezeknek az acetofenón-származékoknak brómmal kloroformban vagy mcíilén-kiőridban végrehajtott reagáltatásakor a megfelelő fenacil-bromidok képződnek. Ezeket a fenacil-bromidokat azután R2R3N általános képletű aminokkal reagáltatva, majd a képződött aminoketonokat ismert módon, a korábbiakban említett szakirodalmi publikációkban leírt módszerek valamelyike szerint nátrium-bór-hidriddel. vgy nátrium-ciano-bór-hidriddel redukálva megfelelő (I) általános képletű vegyületeket kapunk (lásd, az E reakcióvázlatot, amelyben X és Z hidrogén-, klór- vagy brómatomot jelentenek, míg R2 és R3 jelentése hidrogénatom vagy 1—4 szénatomot tartalmazó alkil- vagy 2 vagy 3 szénatomot tartalmazó alkenílesoport). Természetesen a halogénatommal szemben reakcióképes csoportokat tartalmazó vegyületek, például az R8 helyén alkenilcsoportot hordozók esetén más, a későbbiekben még ismertetésre kerülő előállítási módszereket kell alkalmazni. Az R8 és R9 helyén egyidejűleg hidrogénatomtól eltérő helyettesítőt hordozó (I) általános.képletű vegyületek előállíthatok az F re akció vázlatban bemutatott triódon is. Az e reakcióvázlat szerinti reagáltatásokat: vagy a már korábban említett szakirodalmi helyekben leírt módon vagy pedig más önmagában ismert módszerek szedni, hajthatjuk végre. Az alkohol oxidálását krómsavval (Jones-rcagens), mangán-dioxiddal, piridium-klór-kromáttal vagy más oxidálószerekkel hajthatjuk végre. Ha X vagy Z jelentése bór-hidriddel redukálható csoport, így cinao-, alkoxi-karbonil- vagy amino-karbonilcsoport, akkor a megfelelő acetofenonokat úgy állítjuk elő, hogy egy X vagy Z helyén álló brómatomot viszünk helyettesítési reakcióba réz(I)-cianid és dimetilformamid keverékével 100—160 °C-on hagyományos módon, a fenti eljárásban az .acilezctt amino-acetofenonok első lépésként végrehajtott redukálását, illetve második lépésként végrehajtott újraoxidálását követően. A cianocsoporttal helyettesített amino-acetofenon-származékok azután a megfelelő etanol-amin-származékokká
