188568. lajstromszámú szabadalom • Hajtóberendezés több energiaforrásról hajtott munkagépekhez, elsősorban járművekhez
1 188 568 2 ményét ugyanis a jármű és a lendkerék mozgási energiája alapján kell meghatározni. Ezt a követelményt jobban ki lehet elégíteni, ha nemcsak a lendkerék fordulatszámának megváltozása után avatkozunk be, hanem az előtt. A hidrosztatikus nyomásból, mely a rendszerben uralko- 5 dik, a jármű ismert tömegéből és a jármű sebességéből, továbbá ennek megváltozásából meg lehet határozni azt, hogy a leadott teljesítményből mennyi fordítódott a tömeg gyorsítására és mennyi a menetellenállás leküzdésére. Ez utóbbi részt pedig folyamatosan kell a primer jg energiaforrásnak leadni, mert ez lassításkor nem nyerhető vissza. Ugyanígy a számítógép a jármű állóhelyzetében abból, hogy a motor hogyan gyorsítja a lendkereket, meg tudja állapítani a motor teljesítményét a fordulatszám függvényében és ebből megismerhető a motor álla- 15 pota. Másik, egyszerűbb irányítási rendszer szerint a pedál helyzete a lökettérfogatot állító motor fordulatszámát, tehát a gyorsulás mértékét szabná meg, az emelkedőtől vagy lejtőtől függetlenül. Célszerű a nyomást a vezető 20 részére kijelezni, az útviszonyoknak megfelelően korlátozni, vagy az előbb bemutatottak közül az egyik megcsúszásgátlót alkalmazni. Ha a jármű halad és a vezető az egyik pedált sem nyomja, akkor a vezérlőrendszer különbözőképpen visel- 25 kedhet. Kívánatos, hogy a különböző viselkedést eredményező üzemmódok közül a vezető mindig kiválaszthassa a forgalmi körülményeknek és az ízlésének legjobban megfelelőt. A lehetséges viselkedésmódok: 30 a) a jármű megtartja azt a sebességet, mellyel akkor haladt, amikor a vezető a pedált elengedte; b) a motor beállított töltéssel és fordulatszámmal jár (jó hatásfok), a jármű sebessége az útellenállástó! függően változik. Ehhez fokozatmentes hajtómű kell a motorhoz is; c) a jármű teljesen szabadon fut, se gyorsulás, se lassulás nem hat rá. A 6 átkapcsolószerv 60 kapcsolóeleme a felső állásban áll, a motor a lendkereket a mindenkori sebességhez illő kondícióban tartja, és a lökettérfogatok úgy változnak, hogy nyomás egyik oldalon se keletkezzék; d) ez több hasonló viselkedés összefoglalása. Az előbb említett nyomásmentes állapot nem a pedálok elengedésekor, hanem az „előre” pedál bizonyos mértékű lenyo- 45 másakor jön létre. A pedálok elengedésekor a beállított mértékű nyomás keletkezik a lassító oldalon. Ez a nyomás az „előre” pedál lenyomásakor fokozatosan csökken, majd a semleges ponton túl növekvő mértékű gyorsító oldali nyomás keletkezik. Ebben az üzemmódban 5g a járművet egy pedállal lehet vezetni. Csak erős fékezéskor kell az „előre” pedált teljesen felengedni (ekkor már jelentős mértékű lassító nyomaték keletkezik) és a fékpedált működtetni. Erősebb fékpedálnyomással adott esetben súrlódófék is működésbe hozható. 55 A 12. ábrán utolsó jármű hajtóberendezésként, olyan példaképpeni szerkezeti megoldást mutatunk be és ismertetünk, amelynél a szekunder energiaforrás fokozatmentesen változtatható áttételi viszonyú hajtásággal bíró gg teljesítményelágazásos bolygómű, lényegében a 3a., illetve 3b. ábrák szerinti, a primer energiaforrás és a fokozatmentes hajtáság itt azonban villamos forgógépekkel van megvalósítva. A szerkezet bizonyos értelemben hasonlít az előző, 11. ábrán feltüntetett hidrosztatikus 55 forgógépes példaképpeni kiviteli alakhoz, és célszerűen padló alatti elrendezésű jármű hajtóberendezésekhez ajánlható merev hátsóhidas 3 tengelyhajtással. A szekunder ci ergiaforrás bolygóművébe 201 tengelyével érzékeltetett lendkerék 202 kúpkerékpáron és nyomatékhatároló biztonsági 260 tengelykapcsolón keresztül itt is a 211 kart hajtja, illetve arra csatlakozik. A hajtómű teljesítmérykiadó eleme a 212 gyűrűkerék, amely az átmenő tengelyű egyenáramú villamos 13 forgógép tengelyéhez lehet közvetlenül erősítve. Az átmenő forgógéptengely másik vége csatlakozik célszerűen kardáncsuklók közbeiktatárával a 3 tengelyhajtás differenciálművének bemenetére A bolygómű villamos 254, 255 forgógépekből álló fokozatmentes hajtásága homlokfogaskerékpárok és segídtengelyek útján a 213 napkerék és a 211 kar közé van beiktatva. A szerkezeti hasonlóság all. ábra szerinti kivitelhez nyilvánvalóbbá válik, ha a rendszereket úgy tekintjük, illetve vetjük össze, mintha all. ábra szerinti kivitelnél a járulékos harmadik 251 forgógép lenne a hajtóberendezés primer energiaforrása, amelynek analógia a 12. ábrán bemutatott kivitel esetében a bizonyos üzemmódokban, illetve általában primer energiaforrásként szolgáló egyenáramú villamos 13 forgógép. A bolygóműben ezen kiviteli alaknál van egy további 280 tengelykapcsoló is, amellyel merev kapcsolat létesíthető a bolygómű 213 napkereke és 211 karja között. Ilyenkor a bolygómű „rövidrezárt” állapotba kerül. Ennek el ínye, hogy a motorüzemre kapcsolt egyenáramú villamos 254 és 255 forgógépek is segíthetnek a primer energir forrásként motorüzemű 13 forgógépnek a jármű hajtásában. Ilyenkor természetesen a jármű tehetetlen tömege a lendkerék tömegével megnövekszik. A 280 tengelj kapcsolót akkor kell és lehet zárni, amikor a jármű már felgyorsult és tulajdonképpen a 211 kar és a 13 napkerík fordulatszáma már azonossá vált. A lendítőkerék fordulatszámát tehát úgy kell megválasztani, hogy amikor a jármű már felgyorsult az előirányzott pl. 50 kir/h végsebességre, akkor kerüljenek az összekötendő tengelyek, illetve forgóelemek azonos fordulatszámra A 12. ábrán bemutatott villamos forgógépes hajtóherendrzés előnye, hogy szinte elhanyagolható veszteségű hajtásmódok valósíthatók meg, mivel a villamos forgógepek legkülönbözőbb összeköttetései és üzemmódjai révén azon egyébként kedvezőtlen üzemi állapotok, miikor a teljesítményelágazásos bolygóműben egyébkínt jelentős meddő teljesítmények cirkulálnak, kedvezően elkerülhetők, illetve üzemmódváltással, villamos átkapcsolásokkal áthidalhatók. A 13. ábrán olyan hajtóberendezést mutatunk be, amely különösen előnyösnek és alkalmasnak bizonyul űn. szünetmentes (készenléti) áramforrások kialakításához és üzemeltetéséhez. Szünetmentes (készenléti) áramforrás alatt olyan berendezéseket értünk, amelyek a hálózat kimaradásakor gyakorlatilag azonnal — tehát igen rövid időn belül — képesek a hozzájuk rendelt fogyasztókor részére áramot szolgáltatni. Ilyenek alkalmazása olyan helyeken szükséges és célszerű, ahol az áramszolgáltatás biztonsági okokból még rövid időre sem szünetelhet, így pl. kórházakban, rádió-, TV-adókban és egyéb Kulcsfontosságú berendezéseknél. Az ábrán látható berendezés lényege, hogy egy háromfázisú 7 motorgenerátar állandó jelleggel a hálózati feszültségnek és frekvenciának megfelelő fordulatszámon motorüzemben forog. Amennyiben ez egy szinkron motor-generátor, 11
