188563. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ródium-komplex koncentrátum és hidroformilező reakcióközeg előállítására
1 188 563 2 reakciósebességének növekedését. Az ilyen célra alkalmazott rádium-komplex koncentrátum mennyisége természetesen csak annyi kell hogy legyen, amennyi szükséges a katalitikus aktivitás megnöveléséhez a koncentrátumnak a kimerült hidroformilező reakcióközeghez való hozzáadása előtti értékhez képest. A találmány szerinti eljárással készült rádium-komplex koncentrátumok különösen alkalmasak arra, hogy azokat a hidroformilezési reakció folyamán képződő rádium-komplex katalizátorok ródiumforrásaként használják fel. Az említett rádium-komplex koncentrátumokat elsődlegesen katalitikus prekurzorként felhasználó hidroformilező reakcióközegek készítése tetszőleges technológia szerint elvégezhető, mivel a találmánynak ez nem lényeges eleme. Többnyire előnyös azonban az, ha először a rádium-komplex koncentrátűmből és triarilfoszfinból híg ródiumkatalizátort készítünk, amely a rádiumot és a triaril-foszfint a hidroformilezési folyamathoz általában szükséges mennyiségben tartalmazza. Az előbbiek értelmében hidroformilező reakcióközegek úgy állíthatók elő, hogy az előzőekben ismertetett módon előállított rádium-komplex koncentrátumot a koncentrátumban lévő rádium mennyiségére vonatkoztatva legalább 10:1 mólarányban triaril-foszfinnal elegyítjük, adott esetben a kapott elegyet a rádium-komplex oldószerével hígítjuk és adott esetben egy bázis vizes oldatával és/vagy vízzel mossuk. A reakcióközegben jelenlevő szabad triaril-foszfin mólaránya a rádiumhoz képest előnyösen legalább 50:1, még előnyösebben legalább 100:1. A reakcióközegben jelenlévő rádium menynyisége pedig előnyösen 25—1000 ppm, még előnyösebben 50—400 ppm a rádiumra mint szabad fémre; számítva. Az előbbiekben jellemzett hidroformilező reakcióközeg előállítása a rádium-komplex koncentrátumnak triaril-foszfinnel és valamely oldószerrel való hígítása révén egyszerűen megvalósítható oly módon, hogy a szükséges alkotórészeket bármely módon és sorrendben elegyítik. Általában előnyös, ha előbb a triaríl-foszfinból és az oldószerből készítenek elegyet, és ezután adagolják az oldathoz a viszkózus rádium-komplex koncentrátumot. Mivel a találmány szerinti eljárással készített rádiumkomplex katalizátort a korábbiakban ismertetett módon végbemenő hidroformilezési folyamatban célszerű felhasználni, amelyekben olefinekből aldehideket állítanak elő, a triaril-foszfin és az oldószer, valamint ezeknek megfelelő hidroformilező reakcióközeg készítéséhez alkalmas mennyiségei lehetnek bármely olyan triaril-foszfin és oldószer, illetve ezeknek az anyagoknak bármely olyan mennyisége, amely hidroformilezési folyamatban felhasználható. Például a hidroformilező reakcióközeg létrehozásához szükséges rádium-komplex koncentrátum mennyisége minimálisan akkora kell hogy legyen, hogy hatására létrejöhessen a reakcióközegben kívánatos ródiumkoncentráció (ennek értéke, mint az előbbiekben is említettük, körülbelül 25-1000 ppm, előnyösen körülbelül 50—400 ppm lehet) és biztosítsa legalább azt a katalitikus ródiummennyiséget, amely a végrehajtandó hidroformilezési folyamat katalizálásához szükséges. Hasonlóképpen a szabad állapotban, illetve a rádiummal komplexben lévő triaril-foszfin, amely jelen van a találmány szerinti eljárással készített új hidroformilező reakcióközegben, bármely olyan triaril-foszfin-típusú vegyidet lehet, amely hidroformilezési reakcióban olyan módon használható fel, mint az előbbiekben ismertetett triarl-foszfmok. Az előnyösen alkalmazható triaril-foszfin a trifenil-foszfin. Ha kívánatos, a találmány szerinti eljárással készült új hidroformilező reakcióközegek készítéséhez felhasznált triaril-foszfin legalább egy része lehet az a triaril-foszfin, amelyet a kimerült hidroformilező reakcióközegből desztilláltak ki a rádium-komplex koncentrátum előállítása során, és amelyet a desztillátumból valamely alkalmas módon kinyertek. A visszanyert triaril-foszfint nem szükséges tiszta állapotban felhasználni, alkalmazható olyan más vegyiilctcket is tartalmazó elegeként is, amelyek nincsenek káros hatással a katalitikus aktivitásra és/vagy szelektivitásra. A triaril-foszfin mennyisége a hidroformilező reakcióközeg teljes tömegére vonatkoztatva körülbelül 0,5 tömeg%-tól 40 tömeg%-ig vagy annál is nagyobb értékig terjedhet, és mint a korábbiakban ismertettük, ez a mennyiség előnyösen akkora, hogy a szabad triaril-foszfin mólaránya a hidre formilező reakcióközegben jelenlévő rádiumra számítva legalább 10:1, előnyösebben legalább 50:1 és még előnyösebben legalább 100:1 legyen. A szabad triarilfoszf n mennyiségének felső határa ismét nem döntő jelentőségű, nagyobbára kereskedelmi és gazdaságossági megfontolások szabályozzák. A találmány szerinti eljárással készült új hidroformilező reakcióközeg előállításához alkalmazott rádiumkomplex koncentrátum oldószeré ről ugyancsak megállapítható, hogy azok a korábban tárgyalt hidroformilező reakcióban felhasználható bármi yen oldószerek lehetnek. Ezekre az oldószerekre a 3 527 809 számú Amerikai Egyesült Államok-bcli szabadalmi leírásban találhatók példák, előnyösen alkalmazhatók olyan aldehidek, amelyek a hidroformilező reakció lehetséges folyékony reakciótermékei (például butiraldehid) és/vagy magasabb forráspontú aldehid-kondenzációs termékek, amelyek megfelelnek azoknak a magas forráspontú, folyékony aldeh.d-kondenzációs termékek elegyének, amelyek az előbbiekben ismertetett módon keletkeznek in situ a hidro'ormilezési reakció folyamán (például butiraldehid trimerek). A hidroformilezési folyamait) m, amelynek kezdetekor is jelen voltak az előbb említett, aldehidekből származó oldószerek, a reakc ó során azonnal létrejönnek a magasabb forráspontú aldehid-kondenzációs termékek is, ezek a kondenzációs tennékek tetszés szerint e őre is elkészíthetők és felhasználhatók. Az alkalmazott oldószerek mennyisége annyiban határozható meg. hogy annak elegendőnek kell lennie arra, hogy a rádium-komplex koncentrátumot és triaril-foszfint tartalmazó hidroformilező reakcióközegben azt a szükséges ródiumkoncentrációt fenntartsa, amely a hidroformilezési folyamat katalizálásához szükséges rádium forrásául szolgálhat. Általában az oldószer mennyisége a hidroformilező rcakcióközeg teljes tömegére számítva 5 tömeg% és 95 tömeg% között változhat. Vizsgálataink azt a meglepő tényt állapították meg, hogy a találmány szerinti eljárással készült új, reaktivált hidroformilező reakcióközegeket a hidroformilezési folyamatban való felhasználásuk előtt vízzel vagy’ előnyösen bázis vizes oldatával mosva a tapasztalt hidroformilező aktivitás tovább növekedhet a nem mosott, reakti' ált hidroformilező reakcióközeggel mért értékhez képest. Megjegyzendő, hogy a 3 555 098 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalom szerinti eljárástól eltérően a mosási művelet célja nem a hidroformilezési 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9
