188547. lajstromszámú szabadalom • Bálázógép főleg széna vagy szalmafélékből való hasáb alakú nagybálák készítésére
1 188 547 2 A találmány tárgya olyan - önjáró vagy traktor által vontatott és hajtott - bálázógép főleg szalma, széna vagy hasonló terményekből való hasáb alakú bálák — célszerűen ún. nagybálák — készítésére, amelynek járószerkezetre szerelt, előnyösen a bálakamrát is magába foglaló, vele egybeépített vázszerkezete, vezérelt ujjas rendfelszedője, a terményt a bálakamrába továbbító terményadagolója és lengőmozgású dugattyúja vagy tömörítő lapja, a kész bálát zsineggel, fémhuzallal vagy szalaggal átkötő kötöző szerkezete van, valamint a bálakamra keresztmetszetének mérsékelt szűkítésre alkalmas, csavarokkal és/vagy rugókkal kisszögben (=» 6 ) állítható ill. ütköztethető oldalfala és/vagy fedéllapja van, továbbá a bálakamrából kicsúszó bála átmeneti alátámasztására — célszerűen két félből álló és időszakosan szétnyíló - ejtővályúja, ezt ill. ezeket, az egyik szélső helyzetében rögzítő, más helyzetében a rögzítést feloldó ejtőíngája és az ejtőingát a bála homloklapján fellépő nyomás hatására ill. a bála helyzetétől függően kioldó, nyomásérzékelővel és/vagy helyzetérzékelővel ellátott kilincsszerkezete van. A mezőgazdaságban alkalmazott hasáb alakú bálákat készítő lengő-dugattyús bálázógépeknek ismert működési jellegzetessége az, hogy a megformált és átkötözött kész bálát -nyomólöketenként végeztetett kis elmozdulásokkal — az az erő kényszeríti ki a bálakamrából, amely erő a dugattyúról közvetlenül az új bála képzéséhez beadagolt terménynyalábokra hat. Ezeket a dugattyú először a bála homloklapjához szorítva összesajtolja, majd legyőzve a bálakamra falain fellépő súrlódási erőt a bálával együtt továbbtolja, így egyúttal szabaddá téve a helyet — a dugattyú visszamozdulása után - újabb terménynyaláb beadagolásához. Ez a folyamat, a löketenként beadagolt újabb terménynyalábokkal megismétlődve - a kész bálára nézve - addig tart, amíg a bála, végülis, kicsúszik a bálakamrából. A folyamat pedig - egy új bálára nézve - akkor kezdődik, amikor az előtte megformált bála átkötözése megtörtént. A bálázógépek munkájának értékelésénél leginkább a bálatömörsége és a tömörség egyenletessége játszik szerepet. Általában az a kedvező, ha a bála, bizonyos észszerű határokon belül, minél tömörebb. Sokszor van szükség, azonban, kevésbé tömör, de egyenletes anyageloszlású bálák készítésére is, főként nedves termények esetében, ezek átszellőztetcscs szárításához. Nem kevésbé fontos, hogy a bála szabályos hasábalakú legyen és jellemző méretei ne változzanak. A felsorolt kívánalmak egyidejű teljesítését a nagybálakészítő gépek esetében főleg a bálakamra nagy keresztmetszeti méretei nehezítik meg. A szokásos munkasebességgel dolgozó nagybálakészítö gép ugyanis, a rendről, egy dugattyúlöketnyi időtartam alatt - (mely kb. 0,5 » 2 sj - nem tud annyi anyagot összegyűjteni, amennyi a bálakamra keresztmetszetét egyenletesen kitölthetné, emiatt e gépeknél az egyenletes anyagelosztás feltételeinek biztosításához, a kisbálakészítő gépekétől eltérő műszaki megoldások kidolgozása vált szükségessé. Ismeretes olyan nagybálakészítőgép - Hesston 4800, USA gyártmány - melynél a bálakamrához, vele azonos szélességi méretű, de lényegesen kisebb vastagságú előtömörítő csatorna van csatlakoztatva. A rendfelszedővel felemelt terménynek — először az előtömörítő csatornába juttatására — egy folyamatos működésű többkarú adagolószerkezete — majd az előtömörítő csatornába begyömöszölt terménynek a bálakamrába továbbításához - egy szakaszos működésű adagoló villája van. Az adagoló villa az előtömörített terményt olyan hasábalakban nyomja be a bálakamrába, mely hasábnak a hossz-és szélességi méretei a bálakamra keresztmetszeti méreteivel megegyeznek, így ez a vi-. szonylag kis vastagságú terményhasáb a bálakamra keresztmetszetét jói kitölti. Ezáltal az egyenletes anyageloszlás feltételei biztosítottak. E műszaki megoldás hátránya a gép túlzott bonyolult- ; ságában jelölhető meg. Az adagoló villa ugyanis csak akkor indul működésbe, amikor az előtömörftő csatornában elegendő anyag gyűlt össze, és a termény már megfelelő tömörséget ért el. Ez azonban több dugattyúlöketnyi időtartam eltelte után következik be. A dugattyú, tehát lényegében sok üresjárást végez addig, amíg egyetlen egy tényleges munkalöketre sor kerül. Ekkor viszont hirtelen nagy erőhatás éri. Ez a körülmény a szerkezeti elemeknek túlterhelés elleni automatikus védelmét illetve robosztus kialakítását követeli meg. Az adagoló villa szakaszos működése miatt pedig, a gépbe különféle kapcsoló szerkezetek beépítése szükséges. A dugattyú egyenlőtlen terhelésének csökkentésére - ugyancsak bonyolult — hidraulikus munkahengerekkel állítható, illetve periodikusan szabályozott helyzetű, kamraoldalfalakat kell alkalmazni, melynél, az egyébként hátul nyitott bálakamrában, az elkészült és átkötözött bálát a kamra keresztmetszetének fokozatos szűkülése tartja vissza, ahhoz, hogy az új bála összetömörítéséhez szükséges ellentartás fennálljon. Ez a szűkület csak olyan mértékű lehet, hogy túlterhelés ne lépjen fel és a bála egyenletes kicsúszása bekövetkezzék. A fentiek miatt a gép szükségszerűen bonyolult és kényes, üzemeltetése csak különösen nagy tömörségű bálák készítése mellett lehet gazdaságos. Kisebb tömörségre a gép, szerkezeti kivitele miatt, nem is alkalmas. Ismeretes az 1.244.302. sz. és az 1.244.303. sz. angol szabadalmi leírásból olyan bálázógép is - egyébként közismerten a HOWARD BIGBALER típus - amelynek bálakamrája önműködően nyíló és záródó ajtóval van ellátva. A bála végső megformálása és kötözése alatt a kamraajtó zárva van. A kötözés után, a kötözőszerkezet tűtartó karjától vezérelten, kinyílik, s így marad mindaddig, amíg a kész bála a kamrából kicsúszik a talajra. A termény a bálakamra keresztmetszetéhez képest lényegesen kisebb méretű nyalábokban kerül be egy alsó nyíláson keresztül a bálakamrába. A bálakamra teljes kitöltéséhez felfelé irányuló mozgás komponensre is szükség van, amit a termény az adagolóujjaknak és a tömörítőlapnak részben ilyen irányú mozgása által szerez. A bála átlagos tömörsége a kamratérben levő anyag mennyiségétől függ. A tömörség fokozására nyilván több anyagot kell a zárt kamratérbe kényszeríteni. E műszaki megoldás hátránya abban áll, hogy a gép által készített bálák tömörsége nem egyenletes és alakjuk kisebb-nagyobb mértékben eltér a szabályostól. E hibák ill. hátrányok oka főleg a kész bálának a kamrából való kiejtése módjában jelölhető meg. Az új bálához beadagolt terménynyalábok ugyanis, mivel a kamra oldalfalai párhuzamos síkok, viszonylag kis súrlódási erő ellenében tolják ki a bálát a bálakamrából. Ezért az új bála nem egyenletes nyomás mellett képződik. Kezdetben a nyomás mérsékelten, fokozato-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
