188516. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magas koncentrációjú szeszipari maradványból takarmányadalék anyag és keveréktakarmányban történő hasznosítására
1 188 516 2 A találmány eljárás magas koncentrációjú szeszipari maradványból takarmányadalék anyag előállítására és keveréktakarmányokban történő hasznosítására, amely szarvasmarha, juh, sertés és baromfi tápokban alkalmazható előnyös tulajdonságainak érvényesítése mellett. Ismert, hogy az állattenyésztés, az állattartás költségeinek mintegy 60-70 %-át a takarmányozás költségei teszik ki. Ezen költségek csökkentése ma már általános célkitűzés és követelmény. A megváltozott gazdasági körülmények szükségessé teszik a fehérje tartalmú ipari maradvány anyagok felhasználását állatok takarmányozására, valamint a rendelkezésre álló hazai fehérje mennyiség szakszerű, hatékony, gazdaságos felhasználását. Ezen követelmények kielégítésére alakultak ki a különféle abrak és fehérje takarékos takarmány összetételek, takarmánykeverékek. Ismertek különféle szemes őrlemények, nedves vagy szántott répaszelet takarmányok, melyek különféle premixekkel, kiegészítőkkel keverve kerültek kialakításra, illetve felhasználásra. Az ismert megoldások hátránya száraz takarmányok esetében azoknak költségességében ítélhető meg. A nagy víztartalmú (30—70 %) ipari maradványanyagok és száraz anyagú takarmányok együttes alkalmazásának hátránya továbbá egyrészt abban mutatkozik meg, hogy a folyékony konzisztenciájú anyag a takarmánykeverő üzemek kis részében meglévő zsírvonalon csak 2—3 %-ban adagolható és homogenizálható a légszáraz takarmányokkal, premixekkel, ásványi kiegészítőkkel, s így költségcsökkentő hatása jelentéktelen. Hátránya továbbá abban mutatható ki, hogy a keverőüzemekben 90 %-ban a folyékony konzisztenciájú alapanyag direkt szárazanyagra vitele még 2—3 %-os mennyiségben sem megoldott technológiailag, ami akadálya a magas víztartalmú ipari maradvány anyagok országos méretű takarmányozási elterjesztésének. A találmány célja olyan eljárás kialakítása, mellyel megoldható a jelentős értéket képviselő folyékony szeszipari maradványanyag hasznosítása és a jelenleg alkalmazott takannányköltségek csökkentése. Célja továbbá, megteremteni annak lehetőségét, hogy mind a költségkímélési, mind a takarmányozási igények kielégítésére a nedves fázisú kiegészítő a lehető legnagyobb %-ban a száraz őrleményre, vagy komplett keveréktakarmányra rávihető legyen. További cél, hogy biztcsítan' lehessen annak lehetőségét, hogy magas %-ban (20—40 %) a szárazanyagra felvitt folyékony konzisztenciájú szeszipari maradványanyag köztes termékként valamennyi állatfaj takarmányába bedolgozható legyen. Célja továbbá biztosítani annak lehetőségét, hogy kedvező költségszintű, adott nedves fázisú maradványtermék előnyös hasznosítása megoldható legyen. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy az alkalmazható nedves fázisú szeszipari, melléktermék előnyösen a vinasz nagy abszorbeáló felületű száraz őrleményre, annak felületének növelésével és adott nedvességtartalma mellett porlasztás útján úgy vihető fel, hogy a takarmány össznedvesség tartalma nem emelkedik 15 % fölé. A találmány eljárás magas koncentrációjú maradványból takarmányadalék anyag és keveréktakarmányokban történő hasznosítása, melynél takarmány őrleményhez ásványi és vitamin, valamint nyomelem kiegészítőket, NPN fehérjét cs/vagy szénhidrátot keverünk olyan módon, hogy 00—85 %-ú, előnyösen 80 m%-ú takarmányt max. 2 mm-es szemcsenagyságúra daráljuk, majd az őrleményhez, homogenizáltan előkészített 2,5—4,5-s %-ú, előnyösen 4,5 m%-ú ásványi kiegészítő, 0,5 m%-ú vitamin és nyomelem premix tartalmú adalékot adagolunk, majd az így előkészített szárazanyagot és adalékot ellenáramú gyorskeverőben 25 f/perc sebesség mellett homogenizáljuk, miközben 10-40 m%-ú, előnyösen 20 m%-ú vinaszt 40 °C-on tartva max. 200 h alattira szűrjük, majd előtárolóba vezetjük, majd az előkészített szárazanyagot szalagmérlegen átfuttatva és mérlegelve, míg a 40 °C-on tartott vinaszt függőleges tengelyű porlasztóval ellátott berendezésbe visszük, ahol az előkészített szárazanyagra 10 atm. nyomással, max. 20 h szemcsenagyságban a vinaszt a szárazanyagra porlasztjuk, majd az így nyert takarmánykeveréket felhasználásra tároljuk, kiszereljük. Az eljárás további előnyös foganatosítási módja, hogy a 40 °C-on előkészített 10-25 m%-ú, előnyösen 20 m%-ú vinaszhoz 5 m%-ú melaszt keverünk, majd a keveréket, keverőben 5 m%-ú karbamiddal beoldjuk, majd az így előkészített keveréket a szárazanyagra porlasztjuk. További előnyös megoldásként mutatható be, amikor az eljárás sorának a 65 m%-ú takarmány őrleménye 25 m%-ú vinaszba oldott 5 m%-ú karbamidos keveréket poriasztunk. Előnyös megoldásként ismertethető, mikor az eljárás kapcsán a 60 m%-ú kukorica és 10 m%-ú zeolit vagy bentonit őrleményre 30 m%-ú vinaszt poriasztunk. Ugyancsak előnyös az a megoldás, mikor a szárazőrleményt 10 m%-ú zeolitból vagy bentonitból, 40 m%-ú kukoricából és 20 s%-ú répaszeletből öntjük össze és melyre 30 m%-ú vinaszt poriasztunk. A találmány szerinti eljárás esetében általánosan úgy járunk el, hogy tartálykocsiba érkező vinaszt fogaskerékszivattyúval szűrő közbeiktatásával lefejtjük és hőszigetelt tárolótartályban tároljuk. Amennyiben szükséges, az érkező tartálykocsiból a vinasz az üzem napi tartályába adagolható. A tárolótartályból a vinaszt a gyártás igényének megfelelően szivattyúzzuk a napi tartályba, itt történik amennyiben szükséges karbamid oldás. Karbamid oldása után vagy anélkül az emulziót folyamatosan, a technológiai előírásoknak megfelelően adagoljuk, például Shugi-mix berendezésre. A szemes kukoricát vagy a szárazrépaszclctet tároló tartályokba huzatjuk, majd kalapácsos daráolóval 1 -2 mm szemcsenagyságú őrleményt készítünk. Az őrleményt - szalagmérlegen keresztül — a keverőgépbe juttatjuk, ahol vitamin és ásványi anyag kiegészítőkkel dúsítjuk. A Shugi-mix berendezésen a vinaszban oldott karbamid emulziót a receptúra szerint adagoljuk, illetve porlasztjuk az őrleményre, majd 30-50 kg-os egalizált zsákokba vagy ennél nagyobb tartályokba kiszereljük. A táp ömlesztve platón is szállítható, dercés. nem porzik, így könnyen kezelhető. Szétkeverés a nyirkosság miatt nem fordul elő, ezért karbamid mérgezéstől nem kell tartani. A találmány alapján előnyösen felhasználhatóak vivőanyagnak a takarmányozásban használt alapanyagok, melyeknek szárazanyag-tartalma 86—88 % felett van és aprítás, illetve őrlés után 1-2 mm szemcsenagyságú relatíve nagy felületükön a folyadékfázisú anyag, előnyösen vinasz. abszorbeálódik. Előnyösen felhasználható vivőanyagok: a szárított kukoricaőrlemcny, szárított rcpaszclct őrlemény, agyag5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
