188438. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyvízkivonat, ásványvízkivonat, és az azokat tartalmazó gyógyászati és kozmetikai készítmények előállítására
1 188 438 2 SZOTE Gyógyszerészeti Intézeteiben, valamint az Országos Állategészségügyi Intézetben végzett kutatások szerint a fulvosav teljesen atoxikus anyag. Kísérleti állatoknak (egér, patkány, nyúl, tengeri malac, kutya) 1%-os oldatban parenterálisan vagy perorálisan alkalmazva 10 mg/tskg. mennyiséget, mérgező vagy más tünet nélkül elviseltek. (Béres T., Kabdebo S., Kovács F., Nemeséri L.^ Székely A., és Vizy L.: Vizsgálatok a fulvosav terápiás alkalmazásáról különös tekintettel májvédő hatásukra. Magyar Állatorvosok Lapja 11, 351. (1957). Különböző eredetű fulvosavak patogén bőrgombákra, fungisztatikus hatást gyakorolnak még igen nagy hígításban is. így többek között Epidermophyton, Kaufman - Wolf és Candida albicansra már I ezrelék hígitásban is hatásos. (Béres T. és Flórián E.: Fulvosavak meghatározása fungisztatikus hatásuk alapján. Agrokémia és Talajtan 6, 163. (1957). SOTE és Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet közleménye. A huminsavakhoz kötött elemek és nyomelemek szervezetben történő kedvező hasznositásáról Lakatos B. és Bedő M. számolt be. (Administration of micro and macro elements to vertabrates with the aid of peat and peat humic acids. International Peat Sympsium. Gdansk 8-12. Sept. (1974)). A vizben lévő humátok virucid hatását Schultz, valamint Thil és munkatársai írták le. (Antiviral Properties of humic acids. Dt. tierarztl. Wschr. 69, 613. (1962)., Zbl. Bakt. Hyg. I Abt. Orig. A 239, 304-321 (1977)). A sok kedvező terápiás hatás ellenére a fulvosavak és huminsavak széleskörű elterjesztésének a humán gyógyászatban határt szabott az, hogy ez idáig nem találtak olyan megfelelő alapanyagot előállításukra, mely hosszabb időn keresztül, azonos minőségű és garantáltan fiziológiailag hatásos, vízben oldódó humin anyagok kinyerését tette volna lehetővé. A huminsav és fulvosav megnevezés nem egy sor hasonló felépítésű konkrét vegyületet jelent, hanem egy makro-molekuláris anyagtársulást, melyben nagyszámú és változatos összetételű szerves molekula egység egymáshoz és szervetlen komponensekhez részben kémiai, részben intermolekuláris erőkkel kapcsolódik. Ezért a huminsav és a fulvosav összetétele minden esetben függ a nyersanyagforrás minőségétől és ennek képződési körülményeitől. Teljesen más összetételű - a biológiailag aktív komponensek mennyiségét és előfordulását tekintve - egy a felszíni, vagy felszín közeli talajban, a bioszféra körülményei között képződött, vagy nagy mélységben, nagy nyomáson és hőmérsékleten egy elsekélyesedett édesvízü tóvá alakult tenger, növény és állatvilágából képződött huminsav és fulvosav. A nagy mélységben lévő humin- és fulvosavak vízben oldódva különböző ásványokkal és tengeri eredetű anyagokkal érintkezésbe lépve, molekulájuk perifériás részén nyomelemekkel és biológiailag igen erősen aktív szerves anyagokkal telítődnek. Síklap tőzeges talajból történtek próbálkozások huminsav és fulvosav előállítására, de amellett, hogy az előbb felsoroltak miatt ezek fiziológiai értéke messze alatta marad a gyógyvizekben, illetve ásványvizekben előforduló huminanyagoknak, kinyerésük a sok szilárd anyag megmozgatása, extrakciója, eltávolítása miatt hosszadalmas, nehézkes és a kinyeréshez szükséges berendezések nagy összegű beruházásokat igényelnek. (Tank H.: Soil. Sei, 6, 351 (1978)., Banerjee S. K. and Mukkherjee S. K.: Indian J. appl. Chem. 34, 171 (1971)). A 2 096 845 számú francia szabadalmi leírás vízoldható por előállítását ismerteti ásványvizekből, melynek során azt először részben bepárolják, majd porlasztva szárítják. Ugyancsak porlasztva szárításos eljárást ismertet á 3 817 308 számú amerikai szabadalmi leírás, ahol a porlasztó szárítás előtt az ásvány- és gyógyvízhez valamilyen vízoldható adalékot adnak. Ezen eljárások közös hátránya, hogy a porlasztva szárítás jelentős energiát igényel. A 338 848 számú szovjet szabadalmi leírás szerint huminsavakat állítanak elő az ásvány- és gyógyvíz cellulóz anioncserélőn történő megkötésével, 1,5-2,0%-os nátrium-hidroxidos elucioval, majd az alkáli-tartalom etanolban kationcserélőn történő megkötésével. Anioncserélőként DEAE- cellulózt és/vagy trietil-amino-etil-cellulózt, kationcserélőként KB4 illetve KV23 gyantákat alkalmaznak. A 338 849 számú szovjet szabadalmi leírás ugyancsak huminsavak kinyerését ismerteti, az ásványvíz vagy gyógyvíz anioncserélőn történő megkötésével, növekvő koncentrációjú nátrium-hidroxidos eluciójával, majd 50%-os kénsavas kezeléssel és centrifugálással. Ezután a huminsavakat ismét anioncserélőn kötik meg, és növekvő koncentrációjú, kénsavat tartalmazó vizes acetonnal eluálják, a fulvosav kinyerésére. Ezen eljárások közös hátránya, hogy nem adnak kellő tisztaságú terméket, mivel további utótisztitásra van szükség. Ezenkívül az oszlopok nehezen kezelhetők. A találmány célja olyan gazdaságos és olcsón megvalósítható eljárás kidolgozása, amellyel nagy biológiai értékű szervesanyagokat és nyomelemeket tartalmazó makro-molekuláris anyagtársulás nyerhető ki a gyógyvizekből, illetve ásványvizekből, amely kórházakban, szanatóriumokban, más egészségügyi intézményekben és a betegek lakásán alkalmazható gyógyászati célokra, továbbá gyógyszer-alapanyagként és kozmetikumként is felhasználható. A találmány szerint úgy járunk el, hogy ásványilletve gyógyvízhez 4,9-5,3 pH-értékben flokkulálószert adunk, a flokkulált oldatot kiülepítjük, és minimális mennyiségű hig bázis-oldatban oldjuk. Ez esetben a találmány alapja az a felismerés, hogy a gyógyvizek illetve ásványvizek legtöbbjéből a fenti eljárással kedvező összetételű, biológiailag aktív szerves anyagokat és nyomelemeket tartalmazó makromolekuláris komplex nyerhető ki, melynek összetétele jellemző az adott gyógyvízre, illetve ásványvízre. A fenti eljárásban előnyösen alkalmazható flokkulálószerek a három vegyértékű kationokat tartalmazó sók, célszerűen az alumínium, illetve vas(Iil)sók. Az eljárás során előnyösen alumíniumszulfátot, legelőnyösebben A1,(S04), • 18 H,0-t alkalmazunk. A kiülepítés után a csapadékot minimális menynyiségü híg bázis-oldatban oldjuk. Erre a célra leg5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
