188438. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyvízkivonat, ásványvízkivonat, és az azokat tartalmazó gyógyászati és kozmetikai készítmények előállítására

1 188 438 2 alkalmasabb a nátrium-hidroxid, előnyösen annak 0,1-1 súly%-os, célszerűen 0,5 súly%-os oldata. A találmány szerinti fenti eljárás egy célszerű változata értelmében a kitermelés hőmérsékletén betonmedencébe gyűjtött gyógyvíz illetve ásvány­víz pH-ját tömény kénsav hozzáadásával 4,9-5,3 értékre állítjuk, és az oldat össz-térfogatát figyelem­be véve literenként 170 mg A12(S04)3 • 18H20-t adagolunk hozzá, keverés közben. Az adagolás után néhány órával, amikor a koaguláció, flokku­­láció és a kolloid-méretű szerves anyagok kiülepe­dése megtörtént, a csapadékról a vizet leengedjük. A nedves csapadékot tálcákra téve, 2 cm-es réteg­­vastagságban kiterítve 50 °C hőmérsékleten, célsze­rűen termálvízzel üzemeltetett hőcserélőn vagy ra­diátoron, nitrogén-áramban szárítjuk, míg jól po­­ríthatóvá válik: Porítás után oldhatóságának meg­felelő mennyiségű 0,5 s/tf %-.os nátrium-hidroxid­­oldatban oldjuk. A precipitáció annál gyorsabb, minél magasabb a kiindulási anyag- gyógyvíz, illetve ásványvíz- hő­mérséklete. A kitermelési hőmérsékleten vagy ah­hoz közeli hőmérsékleten történő kicsapás azért előnyös, mert ezen a magasabb hőmérsékleten a gyógyvíz, illetve ásványvíz csak jelentéktelen meny­­nyiségben tartalmaz oxigént, így a nagy biológiai aktivitású szerves anyagok nem szenvednek oxida­tiv lebomlást, és aktivitásuk változatlan marad. A degradáció a kicsapott anyag E4/E6 hányados mérésével figyelhető meg. (Ez a hányados a 465 nm és 665 nm hullámhosszon mért extinciók értékének hányadosa). Ennek értéke a kinyert anyag moleku­lanagyságával fordítva arányos [Tank K. H. és Giddens J. E.: Geoderma, 8, 221-229 (1971)]. A hányados lehűtött gyógyvízből, illetve ásvány­vízből történő koaguláció és kicsapás esetén mindig nagyobbnak bizonyult. Ez a tény összhangban van Irányi J., Mirgay S., Reisz E. és Schulhof ő.: Fizi­koterápia, balneoterápia, Budapest, Medicina Könyvkiadó, 1963., 289. old. megállapításával, mely szerint a gyógyvíz, illetve ásványvíz gyógyha­­tása és ún. katalitikus hatása lehűlés után gyorsan csökken. A találmány szerint eljárhatunk úgy is, hogy ásvány- és gyógyvizet makromolekuláris, szerves anyagok megkötésére képes ioncserélő gyantán ve­zetünk át, majd a gyantát kloridionokat tartalmazó oldattal eluáljuk. Az eljárás céljára olyan gyantát használhatunk, mely a biológiailag aktív szerves anyagokat és nyo­melemeket tartalmazó komplexet megköti. Ilyen gyanták például az Amberlite IRA-958 vagy XAD- 2, továbbá az AT-600, AT-400 és XÀD-200, me­lyek előnyösen klorid ciklusúak. Ugyancsak alkal­mazhatók ilyen célokra az Amberlite IRA-400, 425, 904, 402 és 458, továbbá az XE-270 jelű gyan­ták, melyeket előnyösen hidroxil-ciklusban alkal­mazunk. A megkötés után a gyantát lehetőleg minimális mennyiségű, klorid ionokat tartalmazó oldattal eluáljuk. Eluálás céljára előnyös a nátrium-klorid­­oldat alkalmazása. így például előnyösen 10 s/tf% koncentrációjú nátrium-klorid-oldatot használunk eluensként. Alkalmazható azonban híg nátrium­­karbonát-oldat is. A fenti eljárás során nemcsak a kolloid moleku­laméretű szerves anyagok mennek át az eluátumba, hanem bizonyos mennyiségben kisebb molekulájú szerves anyagok is, melyek jelenléte nem kívánatos. Ilyen például a fenol vagy policiklikus aromás szén­­hidrogének. Ezek mennyisége függ a felhasznált gyógy- illetve ásványvíz összetételétől, de felhasz­náláskor végzett hígítás során ezek koncentrációja általában mindenképpen kisebb lesz, mint az erede­ti gyógy- illetve ásványvízben volt. Amennyiben ezen nemkívánatos szerves anyagok koncentrációja jelentős, célszerű az eluátumból a kolloid méretű szerves anyagokat elkülöníteni. Ilyen esetben úgy járunk el, mint a fenti flokkulálási eljárás során, kiindulási anyagként magát az eluátumot alkal­mazva, majd a flokkulálószer hozzáadása és kiüle­pedése után a csapadék visszaoldásával. A termék vizsgálata során úgy találtam, hogy ily módon a policiklusos aromás szénhidrogének, pél­dául fluorantén, 3,4-benz-fluorantén, 3,4-benzpi­­rén, stb. koncentrációja, melyek együttes mennyisé­ge a WHO által 0,20 pg/1 értékre limitált az ivó- és fürdővizekben, a kivonatban ezen értéknél jóval alacsonyabb. Ugyancsak a találmány tárgya a gyógyvíz illetve ásványvíz szervetlen só-tartalmának kinyerése is. Annak ellenére, hogy a gyógyvíz illetve ásvány­víz döntő gyógytényezője a gyógyhuminanyag, bi­zonyos gyógyvíz illetve ásványvíz esetében kívána­tos lehet a szervetlen sók kivonása az extraktumba. Abban az esetben, ha a gyógyhuminokkal egyidő­­ben a szervetlen sókat is az extraktumba akarjuk kinyerni, a következőképpen járunk el: Miután a gyógyhuminokat az előzőek szerint kinyertük a gyógyvízből illetve az ásványvízből, a vizet lehűtjük, célszerűen 35 °C-ra, amennyiben en­nél melegebb. Az ásványi sókat még tartalmazó gyógyvizet illetve ásványvizet Na+ formára hozott kationcserélő gyanta-oszlopra vezetjük. Ezen átfo­lyatva a gyógyvizet illetve ásványvizet, sóinak kati­onjai megkötődnek, anionjai Na-sók formájában távoznak a kationcserélő oszlopról. A kationcseré­lő gyanta-oszlopról lefolyt só-oldatot ezután Cl formára hozott anioncserélő oszlopra vezetjük. A/ anioncserélő oszlopon átfolyva, a gyógyvíz illetve ásványvíz anionjai kötődnek meg, s a NaCl az elfolyó vízzel együtt távozik. A gyógyvíz illetve ásványvíz kation- és anioncserélő oszlopon történő átfolyása közben mérjük az oszlopokról lefolyó víz összkeménységét és lúgosságát, s amikor ezek alap­ján azt észleljük, hogy a gyantaoszlopok kapacitása kimerült, az átfolyást leállítjuk. Ekkor a gyantaosz­lopokon átfolyatott gyógyvíz illetve ásványvíz ösz­­szes ásványi só-tartalma a kation- illetve anioncse­rélő oszlopokon, kationok és anionok formájában van megkötve. A kation- és az anioncserélő oszlopokon levő gyógyvíz illetve ásványvíz sók kinyerését a követke­zőképpen végezzük: Az előzőek szerint előállított gyantaoszlopról 10 százalékos NaCl-dal kinyert gyógyhuminoldat NaCl-tartalmát 100 g/l-re állítjuk be úgy, hogy a huminanyag-tartalma a sómegkötéskor kation- il­letve anioncserélőn átfolyt gyógyvíz illetve ásvány­víz mennyiségének feleljen meg. Ezzel az oldattal 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents