188392. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szőlő és hasonló állókulturák környezetvédő telepítésére
1 2 188 392 A találmány eljárás szőlő és hasonló állókultúrák környezetvédő telepítésére és/vagy felújítására vonatkozik. ' Mint köztudott, az utóbbi években - elsődlegesen szőlővel - betelepítésre kerültek nem művelt területek is, mégpedig az intenzív ültetvények jellemző igények figyelembevételével. Azonban a nem megfelelő talajadottságok következtében ezek a telepítések a kívánalmaktól elmaradtak. Ez a megállapítás főleg az alföldi (homoki) szőlőültetvényekről állítható, ahol a tápanyagszint igen alacsony, a talaj termőereje gyenge, a 0,2-1%-nyi humusztartalom következtében a vízgazdálkodás igen rossz. A mezőgazdaságban kertészeti állókultúra ökonomikus fejlesztése csak intenzív termesztéstechnológiák bevezetésével valósítható meg. E technológiák sikeres megvalósítását a nagy termőképességű fajták, a megfelelő biológiai adottságok, a gépesítés és ésszerűen alkalmazott kémizálás teszi lehetővé. A potenciálisan nagy termőképességű fajták tápanyag igényének kielégítése a termesztés olyan tényezője, mely a termésátlagok alakulását alapvetően befolyásolja. A növénykultúrák elsődleges tápanyagforrása a talaj természetes tápanyagkészlete, mely azonban a növénytermesztés következtében fokozatosan csökken. A tápanyagok talajba való visszapótlása bizonyos idő után még abban az esetben is szükséges, ha a termelési szint nem változik. Az intenzív fajták, termesztés-technológiák bevezetésével, a termésátlagok gyors emelkedésével a tápanyagvisszapótlás szükségszerűsége is ugrásszerűen megnő. A tervezett telepitvény tápanyagigényének figyelembevételével történték tudományos felmérések ültetvények telepítés előtti talajjavítására és tápanyagszint feltöltésre. A technológiák szerint a megállapított szerves és műtrágyát a felületre egyenletese^ szétterítik és mélyforgató ekével a talaj 60 cm-es rétegeit egyforma elosztásban beművelik. Ezek a technológiák az említett homoktalajra átlagosan mintegy 30 t/ha szervestrágya és 60 t/ha tőzeg tápanyagfeltöltés mellett kb. 4 t/ha vegyes műtrágya kijuttatását javasolják egyidejűleg bedolgozásra, azonban a gyakorlatban a gyenge homoktalajoknál ez a sZérvesanyag mennyiség egyenletes szétterítés és bemunkálás mellett olyan csekély, hogy a telepítést követő,két éven belül már kimutathatóan elégtelen a kultúra gyökérzetének körzetében. lf . A nagy mennyiségben kijuttatott műtrágyák hatóanyagának jelentős része - a talajszerkezeti adottságainak függvényében, valamint a műtrágya féleségtől függően - aránylag rövid idő eltelte után a növény számára elvész. Nevezetesen egy részét a talaj a növény számára felvehetetlen formában megköti (pl. trikalciumfoszfát),« igen jelentős hányada pedig a talaj adszorpciós képességének hiányában kimosódik vagy kilúgózódik a gyökérzónából. , További problémát jelent, hogy az alföldi homoktalajokra kijuttatott tápanyagok a nem megfelelő mennyiségű és elosztású csapadék miatt nem megfelelően oldódnak, hasznosulásuk nem megfeni 15 20 iO 35 40 45 50 55 60 65 lelő. Csapadékhiány esetén a kiadott műtrágya a talajban átmenetileg akkumulálódik, a felhalmozódott hatóanyag egy hirtelen lehulló, nagy mennyiségű csapadék hatására oldatba megy és a szervesanyagtartalom hiánya miatt igen gyorsan a gyökérzóna alá, a talajvízbe mosódik. Ugyancsak problémát jelent az a körülmény is, hogy pl. a szőlő felszívó gyökérzónája a talaj felső mintegy 40 cm-nyi rétegében helyezkedik el, márpedig a homoktalajok közismert rossz vízháztartása miatt csapadékszegény időszakban az ültetvények komoly aszálykárt szenvednek. Minthogy az intenzív művelésnél a szőlő sortávolsága 350 cm, az eltelepített szaporítóanyag a rendelkezésre álló tenyészterületnek csak kis részét használja ki és amikorra a gyökérzet az egész tenyészterületre kiterjedne, a tápanyagfeltöltés, melyet telepítéskor juttattak ki, már megszűnt. A mezőgazdaság intenzív termelési módja nagy méretű kemizálással jár. A vegyianyagok talajba, talajvízbejutása már környezetszennyező lehet. Ez a veszély különösen fenn áll a laza struktúrájú, szervesanyagban szegény homoktalajokon, miután a tápanyag visszapótlási gyakorlat nem korszerű, nem környezetkímélő. A találmány célja a tápanyagpótlás korszerűsítésével a környezeti ártalmaktól való megóvás mellett növénykultúrák, főleg szőlő és hasonló állókultúrák nagyüzemi intenzív telepítésének megoldása. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy kedvezőtlen szervesanyagtartalmú, adszorpciós kapacitással nem rendelkező, rossz vízháztartási tulajdonságú talajokon biztositani kell, hogy a növény gyökérzetének fejlődését a mélyebb talajrétegek felé irányítsuk, ennek érdekében a gyökérzóna alatt koncentráltan bejuttatott szervesanyagból több évre elegendő tartalékot képezzünk, mely a gyökérzóna körzetében a talajszerkezetet tartósan megváltoztatja, a műtrágya kimosását megakadályozza és a talaj vízháztartását alapjaiban kedvező irányba fordítja. A találmány eljárás szőlő és hasonló állókultúrák környezetvédő telepítésére és/vagy felújítására, főleg homoktalajokon, amelynek során az intenzív gépi művelésnek megfelelő nagy sortávok helyét kijelöljük és kitűzzük, majd árokásógéppel minden második sort mintegy 60-120 cm mélyen kitermeljük, az árokba az előzetesen egyenletesen összekevert szervestrágya-tőzeg-műtrágya adagot koncentráltan kijuttatjuk, az árkokat betemetjük, majd az elmaradt sorokból termeljük ki a földet, trágya és hatóanyag kijuttatása után a sorokat betemetjük és a telepítést oly módon végezzük el, hogy a telepitett növény talpgyökere és a koncentráltan kiadott szervesanyag között legalább 10-15 cm-es földréteget hagyunk. Az előnyös kivitel szerint a tápanyaggal együtt a talajfertőtlenítő szereket is kijuttatjuk. Eljárhatunk úgy is, hogy az emelt szervesanyag koncentrált kijuttatása miatt a műtrágya mennyiséget egységnyi területre növelve adjuk ki, vagy az egységnyi területre eredetileg számított mennyiséget juttatjuk. t A találmány előnye abban van, hogy a talaj vízgazdálkodását a gyökérzóna körzetében megjavít2
