188392. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szőlő és hasonló állókulturák környezetvédő telepítésére
1 188 392 2 ja, a műtrágya kilúgozását meggátolja és elősegíti a gyökérzet mélyebb zónában való kifejlődését, ezáltal csapadék hiányra való érzékenységét csökkenti. A továbbiakban a találmány szerinti eljárást példaként részletesen ismertetjük, anélkül azonban, hogy a tálálmányt a példára korlátoznánk. Az első munkafolyamatban elvégezzük a kitűzést önmagában ismert módon. Ezt követően árokásógéppel minden második kijelölt sort 60-120 cm mélyen kiássuk a talaj minőségétől és szerkezetétől függően. Az árokásás után elvégezzük â trágyázást szervestrágya - tőzeg-műtrágya keverékével. A túlzott hatóanyagkoncentráció elkerülése érdekében csak az adott területsávra szállított műtrágya mennyiséget keverjük be, azonban szervesanyagból az egész területre számított mennyiséget vesszük figyelembe. Ily módon a 40-50 cm-nyi szélességű árkokba jóval több szervesanyag jut, hisz a mintegy 350 cm-re számított mennyiséget juttatjuk koncentráltan a telepítési sávba. Ezzel elérjük, hogy a fiatal növényzet számára a talaj vízháztartása, adszorpciós képessége lényegesen megváltozik, a szervesanyagtartalom évekig elegendő lesz, végül a gyökérzet a mélyebb zónákba irányul. A trágyázás szemléltetésére az alábbiak szolgálnak: 100 t/ha istállótrágya figyelembevételével 1 fm árokba 35 kg istállótrágyát és 0,4 kg műtrágyát juttatunk. Tőzeggel való adagolás esetén fm-ként mintegy 53 kg-ot adunk, ha az istállótrágya menynyisége 100 t/ha és a tőzeg mennyisége 50 t/ha volt. A műtrágya mennyiségét 0,4 kg/fm-ben határoztuk meg. A számok érzékletesen mutatják, hogy a szervesanyag adagolása koncentrált. Természetesen ezt a mennyiséget meg is haladhatjuk, ha a talaj természetes humusztartalma alacsony, de nagyobb mennyiséget adunk ki, ha a kiásott gödör mélyebb. Ebben az esetben a szervesanyagtartalék huzamos ideig elegendő lesz a növényzet számára. ,A trágya kijuttatása után az árkot betemetjük pl. barázdabehúzóval vagy árokbetemető kettősekével vagy tolólappal. Ezt követően a ki nem ásott, kijelölt sorokban végezzük el az árokásást, majd trágyázást és visszatakarást. Az ilyen módon váltakozva való árokásásnak az az előnye, hogy nem kell félni partfalomlástól. Ugyanis ha az árokásás a 3,5 m-nyire lévő árkoknál - figyelemmel az árkok 40-60 cm szélességi méretére - nem így történne, a trágyaszórógép talajomlást okozna, ami az elsődleges cél megvalósítását, a megfelelő vastagságú és kellő mélységben kialakított szervesanyagréteg képzését hiúsítaná meg. A továbbiakban elvégezzük magát a telepítést. A kellően megválasztott mélységű ároknak az tekinthető, amelyet a szervesanyaggal való feltöltés után még mintegy 10-15 cm-nyi földréteg választ el a telepített növény talpgyökerétől. A találmány szerinti telepítés ezzel befejeződött. A találmány előnye, hogy az egyébként nem kötőt tszerkezetű homoktalajt az egész telepítési területen nem kell megforgatni, ezáltal a talaj mikroflórája nem károsodik, a talajlakó hasznos baktériumok nem pusztulnak el. A telepített növény talpgyökérzónájában a vízgazdálkodást megjavítjuk. Az árkokba lényegesen kevesebb műtrágyát kell kijuttatni, mint hagyományos módszer mellett, ami igen nagy megtakarítást jelent. Végül igen figyelembe veendő az a körülmény, hogy a találmány szerinti eljárás alapján elkerülhető az altalajból a talajvízbe való jutása a műtrágyának, mert abban a zónában - az árokban - juttattuk ki, ahol a szervesanyag alkalmas arra, hogy megkösse az egyébként sem túladagolt műtrágya mennyiséget. A találmány szerint telepített növényzet dúsabban fejlődik és mert gyökérzete az alsóbb zónákban alakul ki, a csapadékszegény, aszályos éveket is károsodás nélkül viseli el. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás szőlő és hasonló állókultúrák környezetvédő telepítésére és/vagy felújítására, főleg homoktalajokon, azzal jellemezve, hogy az intenzív gépi művelésnek megfelelő nagy sortávok helyét kijelöljük és kitűzzük, majd pl. árokásógéppel célszerűen minden második sort mintegy 60-120 cm mélyen kitermeljük, az árokba az előzetesen egyenletesen összekevert szervestrágya-tőzeg-műtrágyaadagot koncentráltan kijuttatjuk, az árkokat betemetjük, majd az elmaradt sorokból termeljük ki a földet, trágya és hatóanyag kijuttatása után a sorokat betemetjük és a telepítést oly módon végezzük el, hogy a telepített növény talpgyökérzete és a koncentráltan kiadott szervesanyag között legalább 10-15 cm-es földréteget hagyunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a hatóanyagokkal egyidejűleg talajfertőtlenítőt is kijuttatunk. 3. Az 1-2. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítás módja azzal jellemezve, hogy a kiásott sávokba juttatott szervesanyagokhoz csak annyi műtrágyát keverünk, mint amennyit a sáv felületére koncentrálás nélkül adunk, vagy a növény károsodása nélkül a túladagolt szervestrágya adszorpciós készségének figyelembevételével emelt mennyiségben kijuttathatunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 Ábra nélkül
