188341. lajstromszámú szabadalom • Eljárás átmeneti korróziógátló hatású filmképzőanyag előállítására szintetikus és/vagy természetes eeredetű zsírsavak desztillációs maradékából
1 188 341 2 a polimerizációs segédanyagként javasolt formaldehiddel könnyen túlpolimerizálódott a zsírsavszurok, a reakciótermék oldószerekben oldhatatlanná vált. b) Az eredmények, a bevonószer tulajdonságai nem voltak repiodukálhatók, a közvetett ellenőrzésül szolgáló g jódszámot (g jód/100 g bevonószer kompozíció) és savszámot (mg KOH/1 g bevonószer kompozíció) nem lehetett megfelelő korrelációba hozni a zsírsav-gudronból készült termék gyakorlati tulajdonságaival. A találmány megalkotásakor a következő célokat tűz- 1 ® tűk ki magunk elé: 1. A zsírsavszurokból nyert filmképzőanyag (bevonószer) átmeneti korróziógátló, filmképző tulajdonságai, száradási jellemzője, tapadóképessége haladja meg a zsír- 15 savszurokból a technika állása szerint előállítható anyagokét. Ezt úgy kívántuk elérni, hogy megfelelő katalizátorrendszerrel egy viszonylag nagy molekulasúlyú — zsírsavból és zsírsav-gudronból nyert — fémszappant készítünk. 20 2. Az előbbiek szerinti fémszappan készítésénél messzemenően figyelemmel kellett lennünk a zsírsavelegy (gudron és származékai, így dimer és trimer) és a fémvegyület (oxid, hidroxid, karbonát) határfelületi rendszerre. A határfelületi jelenségeket értelmezve azok 25 negatív hatásait — az alábbiakban említett blokkoló hatást értve alatta — megfelelő adalékanyagokat, nedvesítőszereket alkalmazva kívántuk kiküszöbölni. Mindezzel biztosítani kívánjuk a határfelületi reakció folyamatos lejátszódását. 30 3. A találmány további célkitűzése, hogy energiaigényeiben kedvezőbbé tegye a gyártást. A találmány szerinti eljárásnál az önmagukban ismert részmegoldások együttes alkalmazása, kombinációja vá- 35 ratlan, jó eredményeket adott. Számos, a technika jelenlegi állásából eredő hiányosságot kizártunk. Azt tapasztaltuk, hogy az önmagukban ismert fémvegyületekkel elérhető elszappanosítási sebesség legalább egy nagyságrenddel megnövekszik, az azonos sebességhez 40 tartozó hőmérséklet legalább 30—40 °C-kal kisebb, ha 2-6 vagy 16—18 közötti HLB értékű felületaktív anyagot is adunk az elegybe. A küszöbkoncentráció a zsírsav desztillációs maradékot tartalmazó elegy tömegére számítva 0,01 %, míg a legnagyobb, még hatásváltozással 45 járó érték 1,0 %. A jelzett HLB értékű anyagokkal szemben támasztott kritérium, hogy azok ne ionosak legyenek. További kedvező hatást mutattak poliizobutilén-tiofoszfonsav bázikus kalcium- vagy báriumsói, valamint 50 ún. hiperbázisos kalciumsója is. Az -.Hobbi kedvező hatása az elszappanosításra még nem olyan kifejezett, mint az előzőekben írottaké, de további kedvező tulajdonsága, hogy bázisos (hiperbázisos) anyag lévén, önmaga is reakcióba lép a zsírsavakkal, a zsírsavszurok alkotóival és 55 korróziós inhibitor tulajdonságú anyag keletkezik. A hiperbázisos típusú anyagok megfelelő konfigurációjú savas csoportok közül egyszerre többet semlegesíthetnek és ez számottevő molekulasúly-növekedést okoz. Utóbbi feltételezést az eljárásunk szerint nyert film- 60 képző anyag igen kedvező, magas cseppenéspontja is alátámasztja. A keletkező termék legváratlanabb tulajdonságát azonban az okozta, hogy amikor áz eddig felsorolt anyagokon túl, egy vagy több polimerizációs katalizátorral is 65 kezeltük a zsírsavszurkot, számos esetben a várt jódszámcsökkenés (ami a polimerizáció velejárója), savszámcsökkenés és elszappanosítási szám csökkenés helyett a jódszám növekedett és a savszám jobban csökkent, mini az elszappanosítási szám. Ezek a tények mindenféleképpen a láncpolimerképződés ellen szólnak és gyűrűs szerkezet kialakulását jelzik. A kapcsolódó szerkezetvizsgálatok arra utaltak, hogy nagy valószínűséggel acik’usos keton és főként ciklusos píron keletkezhetett. Kedvező hatást különösen alumínium(III)-klorid és ón(IV)-klorid vagy merkapto-benztriazol és bór-trifluorid vagy ón(IV)-ldorid, kálium-permanganát és mangán(II)klor d adagolás mellett lehetett észlelni. Azt tapasztaltuk, hogy a késztermék használati paraméterei a zsírsavszurok sav- és jódszámának ismeretében szükség szerint adagolt (90-95 %-ban) egy-két kettős kötést tartalmazó 15—22 szénatomszámú zsírsavval, illetve zsírsavak elegyével megbízhatóan kézben lehet tartani. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a kiindulási anyag optimálisnak talált, 60—80 közötti jódszámát előzetes adalékolással be lehet állítani és így a minőség kézbentartható. Különböző forrásból származó alapanyagokat egyformán fel tudunk a találmány szerinti eljárással dolgozni úgy, hogy a késztermék alkalmazástechnikai paraméterei gyakorlatilag megegyeznek. A találmány szerinti eljárás lényege tehát, hogy a zsírsavak desztillációs maradékának tömegére számítva legfeljebb 0—25 % 15—25 szénatomos, egy és/vagy két telítetlen kötést tartalmazó alifás zsírsav eleggyel a desztillációs maradék elegy jódszámát 60-80 g jód/100 g desztillációs maradék értékre beállítjuk, majd ennek az elegynek a tömegére számítva 0,01-1 % alumínium(ÍII)kloridot és ón(IV)-kloridot vagy merkapto-benztriazolt és bór-trifluoridot vagy ón(IV)-kloridot, kálium-permanganátot és mangán(II)-kloridot adagolunk és 0,5-8 órán át 80-150 °C-on tartjuk a reakcióelegyet, majd a zsírsav desztillációs maradékot tartalmazó elegy tömegére számítva 0,01-1 % 2-6 közötti vagy 16-18 közötti HLB értékű nonil-fenil-poliglikoléter vagy 10—18 szér atomszámú telített zsíralkohol-poliglikoléter vagy trib rtil-fenol-poliglikoléter nemionos felületaktív anyaggal elegyítjük, végül a kapott terméket 2-5 mg KOH/1 g termék savszámig semlegesítjük önmagában ismert bázikus fémoxid(ok)kal vagy fémhidroxid(ok)kal vagy fémkarbonát(ok)kal és poliizo-butilén-triofoszfonsav bázikus kalcium vagy báriumsóval vagy olyan poliizo-butiléntiofoszfonsav hiperbázisos kalciumsóval, amelyben a kalcium mennyisége 4—13 t%. A találmány szerinti eljárást a következő példákkal mu'atjuk be, azonban az eljárást nem kívánjuk a példákra korlátozni. 1. példa 365 gramm 55 °C-os cscppcnéspontú, 72 g jód/100 g zsírsavszurok jódszámú, 45 mg KOH/1 g zsírsavszurok savszámú zsírsavszurkot 1 gramm alumínium(III)-klorid és 1 gramm ón(IV)-klorid jelenlétében 3 óráig keverünk 120°C-on. Ezt követően hozzáadunk 1,5 gramm 5-ös HLB értékű 16—18 szénatomos telített zsíralkohol/etilénoxil adduktot (az etoxi csoportszám: 5; pl.Cn—H2n+1— -0-(CH2-CH2-0)5H ahol n értéke: 16, 17, 18 lehet) és azt elkeverjük. A 120 °C tartása mellett 20 gramm báf um-hidroxidot és 10 gramm poliizobutilén-monotio-3
