188318. lajstromszámú szabadalom • Ülés, különösen gépjárművekhez

1 188 318 2 kai kapcsolódik. A rugó és a lengéscsillapítók ütközésnél a testre ható erő nagyságát korlátozzák, egyébként pedig az ülés helyzetét rögzítik. A fentiek szerint kialakított ülés a leírt követelménye­ket a szokásos megoldásokhoz viszonyítva lényegesen kisebb kompromisszumok mellett elégíti ki, a testmagas­ságtól nagymértékben független kilátást és látási szöget, teljes támasztást és optimális kezelési lehetőségeket biz­­to'sít, ütközéskor a lassító erőt a testen egyenletesen el­osztja, a maximális erőhatást korlátozza, ugyanakkor a rugó visszahúzó ereje a lassulásminimumokban érvé­nyesülve a fékezési úthosszt növeli. A vázolt előnyök mellett a találmány szerinti ülés egyszerűen gyártható, ezért költségráfordítás szempont­jából is gazdaságos. A találmányt a továbbiakban kiviteli példák kapcsán, a rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti ülés egyszerűsített oldal­nézete a három fő zóna feltüntetésével, a 2. ábra a találmány szerinti ülés vázlatos hosszmet­szete, a 2a—2j. ábrák a 2. ábra megfelelő keresztmetszetei, 3. ábra a gépkocsi vázlatos oldalnézeti képe, amely elöl és hátul a találmány szerinti ülést tartalmazza, a 4. ábra a 3. ábrán vázolt ülés hátulnézeti képe, az 5. ábra a 4. ábrán vázolt ülés oldalnézete a változó szakaszok feltüntetésével, és a 6. ábra a találmány szerinti üléssel és normál üléssel felvett ütközések lassulás-idő diagramja. Az 1. ábrán a találmány szerinti 10 ülést vázlatosan oldalnézetből szemléltettük, amelyen a test támasztásá­nak állandó és változó zónái megfigyelhetők. Az ülés a kényelmes, laza ülő helyzetben levő testet a szokásos ülésekhez képest igen hosszú szakaszon folyamatosan támasztja, a támasztás a comb alsó szakaszától a nyaki gerinc homorulatáig (lordosis) terjed, majd a fejet két­oldalt és hátul a tarkót megtámasztó 11 kengyeles fej­támasznál folytatódik. Anatómiai megfigyelések alapján igazolható, hogy ülő helyzetben az emberi test külső profilvonala a testmagasságtól függő méretű felső és alsó változó zónákra és a testmagasságtól széles határok kö­zött független állandó zónákra osztható. Az 1. ábrán ezeket a zónákat körökkel jelöltük. A 12 állandó zóna a comb felső szakasza és az ágyéki gerinchomorulat felső vége közé esik, azaz magában fog­lalja a 20-34. csigolyákat és a medence alatti tarto­mányt. A 13a felső változó zóna lényegében a háti ge­rinc normál domborulatának (kyphosis) alsó végénél, az­az a 19. csigolyánál kezdődik, a 13b alsó változó zóna felső határát pedig a 12 állandó, zóna alsó vége szabja meg. A 13b alsó változó zóna és a 12 állandó zóna kö­zött a határ pontosan nem állapítható meg, de a pontos határvonal meghúzására a 10 ülés szerkezeti kialakítása miatt nincs is szükség. Most a 2. ábrára és az ahhoz tartozó 2a-2j. kereszt­metszeti rajzokra hivatkozunk, amelyek a találmány szerint kiképzett ülés előnyös szerkezeti kialakítását szemléltetik. A 10 ülés alakja pontosan követi a test gör­bületeit. Ez az egyezés mindenkor kényelmes testtartást biztosít, és gápkocsiülésként való alkalmazásakor ez ké­pezi a baleseti sérülések elkerülésének egyik fő feltételét. A 10 ülés támasztó felületének a legmélyebben fekvő 14 medencei szakasza homorú kiképzésű, amelynek víz­szintes érintője van. Az érintési ponttól a 15 combtá­­masztó szakaszig teijedő alsó medencei ív a vízszinteshez képest mintegy 28°-38°-os szöget bezáró 16 combsík­hoz simul, és a 15 comb támasztó szakasz inflexiósán csatlakozik a 16 combsíkhoz, és a test felől nézve dom­ború görbülete van. A 14 medencei szakasz a vízszintes érintési pont mö­gött kisebb görbületi sugárral rendelkezik és a vízszintes­sel 55° és 65°, előnyösen azonban 58° és 62° közé eső szöget bezáró 17 háti fősíkhoz simul. A 14 medencei szakasznak ez a hátsó medencei íve nagyjából a 24—34. csigolya alá esik. A hátsó medencei ív folytatását enyhén domború 18 ágyéki szakasz képezi, amely a 20—24. csigolyák közé eső ágyéki homorulatnak megfelelő gör­bülettel rendelkezik. A 18 ágyéki szakasz enyhe ívvel alul és felül a 17 háti fősíkhoz simul. A 18 ágyéki sza­kasz helyes kiképzése az ülés kényelmessége szempont­jából kritikus, és úgy kell megválasztani, hogy a csigo­lyák sem elöl, sem pedig hátul ne érhessenek össze. Tekintettel arra, hogy a 18 ágyéki szakasz a 12 állandó zónába esik, ennek alakja nagymértékben független a testmagasságtól és ezért állandó kiképzésű lehet. Az egyéni méreteltéréseket a 10 ülést anyagának rugal­mas kiképzésével viszonylag egyszerűen kiegyenlíthetjük. A 18 ágyéki szakasz után a 19 háti szakasz követke­zik, amely méretét tekintve már változtatható. A 19 háti szakasz a test felől nézve enyhén homorú, görbületét a háti gerinc normál kyphosisának domborulata határozza meg, és körülbelül a 8. és 19. gerinccsigolya közé esik. A 10 ülés úgy van kiképezve, hogy a 19 háti szakasznak az első íve egyik végén a 20 inflexiós pontban a 18 ágyéki szakaszhoz simul és innen görbül, majd a 17 háti fősíkhoz simul a 21 pontban. Ez az alsó ív még a 10 ülés nyugvó részén helyezkedik el. A 19 háti szakasznak a felső íve már a 10 ülés 22 mozgó részére esik, amely a nyugvó részhez van erősítve, de helyzete a 17 háti fősík mentén ide-oda változtatható. A 22 mozgó rész úgy van kiképezve, hogy az ülés 19 háti szakaszának a felső íve a 17 háti fősíkhoz simul és ez alatt a 17 háti fősík folytatásába esik. A felső ív a test felől nézve homorúan görbült és felső érintője függőleges vagy azzal kis szöget zár be. A 22 mozgó résznek a 17 háti fősíkba eső szakasza a 2d: és 2f. ábrákon látható módon a 19 háti szakasz alsó íve mögött helyezkedik el, és amikor a 22 mozgó részt fölfelé elmozdítjuk, akkor a 19 háti szakasznak az alsó és a felső ívét a 17 háti fő­síkba eső ülésrész köti össze. Tekintettel arra, hogy a normál háti kyphosis enyhe domborulatú, az ennek kö­zépső szakaszára eső rugalmas anyagú ülésrész a hozzá simuló alsó és felső ívvel a különböző testmagasságú személyek alakját megfelelően követi. A testmagasság­tól függően az ülés magasságát a 17 fősík mentén általá­ban tíz, legfeljebb azonban tizenöt centiméteren belül kell csak változtatni. A 22 mozgó rész 23 nyaki szakasza a test felől nézve domború, és a domborulat a nyaki gerinc lordosisához illeszkedik. A 23 nyaki szakasz az 1-7. csigolyáknak megfelelő helyen van. A 2. ábrán hosszmetszetben vázolt 10 ülés kereszt­­irányú metszeteit a 2a-2j. ábrák mutatják. A metszeti képekből látható, hogy a 10 ülés a 14 medencei szaka­szon a legíveltebb keresztirányban, és íveltsége (mély­sége) a szélek felé fokozatosan csökken. Ez a kialakítás egyúttal oldalirányú kitámasztást is biztosít, amely gép­kocsi ülésnél a hozzáerősített keresztirányú biztonsági 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents