188300. lajstromszámú szabadalom • Eljárás digoxin tisztítására és elkülönítésére

A találmány digoxin elválasztására és tisztítására vonatkozik szekunder Digitalis-glikozidok, főként 7-béta helyzetű hidroxilcsoportot tartalmazó sze­kunder Digitalis-glikozid-származékok és egyéb, a természetes kiindulási anyagokban előforduló, vagy azokból mikrobiológiai átalakítással nyert glikozidok elegyéből. A Digitalis-glikozidok kiemelkedő szerepe a szívgyógyászatban közismert. A vegyületcsalád műszaki-gazdasági nehézségek miatt teljes szinté­zissel nem állítható elő, ezért a vegyületeket termé­szetes eredetű kiindulási anyagokból, főleg a Digi­talis lanata feldolgozásával nyerik ki. Az utóbbi növényben azonban a digoxin nem önmagában, hanem rokonszerkezetű vegyületek, egyéb digitalo­­idok kíséretében fordul elő. A rokonszerkezetű kí­sérőanyagok az oligoszacharid oldallánc hosszá­ban, minőségében és szubsztituenseiben, másrészt a szteroid aglikon-rész hidroxilcsoportjainak hely­zetében különböznek egymástól. A kísérővegyüle­­tek kémiai és fizikai tulajdonságai nagymértékben hasonlók a digoxinhoz, emiatt az utóbbi kinyerése tiszta állapotban nehéz műszaki feladatot jelent és csak veszteségek árán valósítható meg. Mivel gyó­gyászati szempontból elsősorban a digoxin kinye­rése fontos, a természetes glikozidkeverékek elvá­lasztásánál is erre fektetik a fő hangsúlyt. Másrészt jelentős erőfeszítéseket tettek a digoxin mellett je­lenlévő egyéb kísérő glikozidok, például a digitoxin digoxinná történő átalakítására mikrobiológiai el­járások segítségével. A 175 474. és 176 250. számú magyar szabadalmi leírások szerint a digitoxin mikrobiológiai átalakí­tásánál a főtermékként képződött digoxin mellett melléktermékként a 7-béta-hidroxi digitoxin és a 7-béta-hidroxi-digoxin jelenik meg. A fermentációs eljárás eredményeképpen kapott glikozidkeverék tartalmazza az előbbieken kívül a kiindulási digito­­xint kísérő társglikozidokat át nem alakított, illetve tovább hidroxilezett formában. A kísérővegyületek molekulatömege hasonló, szerkezetűk csak kismér­tékben tér el egymástól, erőteljesebb behatásokra elbomlanak. Elválasztásuk és ezzel a kiemelt jelen­tőségű kardiotonikum, a digoxin előállítása megfe­lelő minőségben a csekély oldhatósági, megoszlási és polaritási különbségek miatt a szokásos fizikai módszerekkel nagyon nehézkes és nagy veszteség­gel jár. Az irodalomban ismeretesek olyan eljárások, melyek a társglikozidok származékképzésén alap­szanak. Mind a 182 932. számú csehszlovák szaba­dalmi leírás [C. A. 94. 53 071w (1981)], mind Sze­­leczky és Láng eljárásában [Planta Med. 40, 320 (1980)] a koaxiális 1,3-diol jellegű társglikozidokat fenilbórsawal észterezik, és kihasználva a megvál­tozott fizikai tulajdonságokat, a származékokat oszlopkromatográfiás művelettel, illetve Szeleczky és Láng megoszlatással válsztják el a digoxintól. Az utóbbi közlemény szerzői megállapítják, hogy fe­­nilbórsav helyett bórsavat alkalmazva stabil szár­mazék nem képződik, ezen az úton elválasztás nem hajtható végre. Ez utóbbi közleményekben leírt eljárások hátrá­nya, hogy az elkülönítést származék képzésével oldják meg, amelyhez a drága és nehezen hozzáfér­hető fenilbórsavat használják. A származék képzé­sével, majd a fenilbórsav-észter hidrolízisével az elválaztás két további kémiai lépéssel bonyolultab­bá vált, amelynek hozamcsökkentő hatása van. Nem alkalmazható ezen származékképzés továbbá a természetes eredetű glikozidszármazékokban elő­forduló valamennyi társglikozid elválasztására sem, mert a megfelelő származékképzés előfeltétele a koaxiális 1,3-diol szerkezet fennállása. Szeleczky és Láng fent idézett megállapításával elleniében azt találtuk, hogy a digoxinnak a 7-béta helyzetben hidroxilezett digitoxintól és/vagy digo­xintól és adott esetben egyéb szennyező glikozidok­­tól való elválasztása bórsav alkalmazásával is igen előnyösen megvalósítható, mégpedig kovalens kö­tésű stabil származékok képződése és azok elbontá­sának szükségessége nélkül, ha az eltávolítandó szennyezéseket tartalmazó glikozidelegyet egy me­tanolt, valamint vizel nem elegyedő oldószert, még­pedig 1-3 szénatomos klórozott alifás szénhidro­gént és adott esetben aromás szénhidrogént 10:2-10:8, előnyösen 10:3-10:7 tf. arányban tartal­mazó szerves oldószerelegyben oldjuk, majd ezt a szerves oldószeres glikozidoldatot vizes és/vagy vi­­zes-metanolos, 0,5-3 súly%-os bórsavoldattal kivo­natoljuk, amikoris a kinyerni kívánt digoxin lénye­gileg szelektíven a vizes-metanolos fázisba megy át és onnan a metanol eltávolítása után kristályos alakban kinyerhető. Az eljárás hatásfoka még növelhető, ha az emlí­tett vizes illetőleg vizes-metanolos bórsavoldattal készített kivonatot az abban még adott esetben jelenlevő kísérő glikozidok eltávolítása céljából egy- vagy többféle 1-3 szénatomos klórozott alifás szénhidrogént és adott esetben aromás szénhidro­gént tartalmazó, vízzel nem elegyedő szerves oldó­­szereleggyel egyszer vagy többször kirázzuk, majd kívánt esetben az eljárás során kapott szerves oldó­szeres fázisokat egyesítjük, ismét kirázzuk vizes­­metanolos bórsavoldattal, az így kapott vizes­­metanolos fázisokat egyesítjük az eredetileg kapott vizes-metanolos bórsavas glikozidoldattal és ebből nyeljük ki a kísérő szennyezésektől mentesített di­­goxint. A találmány tehát olyan új eljárás digoxin tisztí­tására és elkülönítésére a 7-béta helyzetben hidroxi­lezett digitoxint és/vagy digoxint és adott esetben egyéb szennyező glikozidokat tartalmazó glikozid­­keverékekből, amelynek során a kiindulási gliko­­zidkeveréket metanol és egy- vagy többféle 1-3 szénatomos klórozott alifás szénhidrogént és adott esetben a klórozott alifás szénhidrogénekre számít­va 0,4-0,6 rész aromás szénhidrogént tartalmazó, vízzel nem elegyedő szerves oldószer(elegy) 10:2-10:8, előnyösen 10:3—10:7 tf. arányú elegyé­­ben oldjuk, ezt az oldatot 0,5-3 súly% bórsavat tartalmazó vizes és/vagy vizes-metanolos oldattal extraháljuk, a kapott vizes metanolos glikozidol­­datból - adott esetben ennek az említett vízzel nem elegyedő szerves oldószerrel illetőleg oldószerelegy­­gyel történő kirázása, az egyesített szerves fázisok­nak az említett vizes-metanolos bórsavoldattal való újbóli kirázása és a vizes-metanolos kivontok egye­sítése után - a metanol főtömegét elpárologtatjuk és a kikristályosodó digoxint elkülönítjük. 5 IC 15 20 25 30 35 40 45 50 55 50 55

Next

/
Thumbnails
Contents