188239. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új rezorcin-származékok és azokat tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására
1 2 Tíz állatból álló csoportokat képeztünk, amelyeket az (I) általános képletü vegyületek megfelelő dózisaival orálisan kezeltünk. A kezelés után 1 órával az illatoknak 3,5 mg/kg dózisban intraperitonealisar etanolt adtunk. Az állatok alvásidejét a righting reflex kiesésétől a testhelyzet spontán korrekciójáig mértük. Kiszámítottuk a csoportok alvásidejének átlagát, a standard hibát és az eredményeket a kontroll %-ában adjuk meg az 1. táblázatban. Rövidítések: x ± S. E. = átlagérték ± standard hiba n » állatszám A kontroll csoportot placebóval és 3,5 mg/kg eta tollal kezeltük. Kontroll alvásidő: 99,6 ±6,55 (x ± S. E.) perc A = 4-[l-(3-trifluor-metil-fenil)-1-hidroxipropilj-rezorcin 188 239 1. táblázat Vegyület Dózis (mg/kg) Etanolos alvásidő (kontroll ± S. E. %) LDS0 (mg/kg) p.o. n A 0,3 70± 11,4 1250,0 10 1,0 60 ± 9,2 10 5,0 36± 4,0 10 20,0 30 ± 5,5 10 L-cisztein 500,0 63 ± 4,2 1890,0 10 Kontroll 100 ± 6,5 10 kenti az állatok spontán lokomotoros aktivitását ' (Carlsson, A. és munkatársai: Psychopharm., 26., 307., 1972.). Az alkohol narkotizáló hatását a stimulánsok (koffein, amfetamin) csökkentik, de a motoros inkoordinációt (ataxiát) prolongálják 5 (Wallagsen, H. és munkatársai : Actions of alcohol, Amsterdam; Elsevier 1970.; Rech, R. H. és munkatársai: Ann. N. Y. Acad. Sei., 28., 426., 1976.; Todzy I. és munkatársai: Psychopharm., 59., 143., 1978.). Az alkoholos intoxikációt, a narkózist rövi- 10 díti az L-ciszlein (Sprince, H. és munkatársai: Agents and Actions, 4., 125., 1974. ; Nagasawa, H. T. és munkatársai: Life Sei., 17., 707., 1975.), amelyet az alkoholos alvás vizsgálatainkhoz referencia anyagként használtunk. 15 Az etanolos narkózísidő változásának mérését a vizsgálat előtt 16 órán át éheztetett 160-180 g-os vegyesivarú Hann-Wistar patkányokon végeztük. A táblázatból látható, hogy az (1) általános képletü vegyületek jelentősen csökkentik az alkohol központi idegrendszert deprimáló hatását, a narkózis idejét dózisfüggően lényegesen rövidítik. Hatá- 35 suk 500-szor kisebb dózisban azonos az L-ciszteinével, 100-szor kisebb dózisuk az L-cisztein hatását jelentősen felülmúlja. Az etanol a központi idegrendszert deprimáló hatása mellett a dózistól függően stimuláló hatásánál fogva hiperaktivitást vált 40 ki. Az etanolos lokomotoros aktivitás változás mértéket a találmány szerinti vegyületekkel vegyesivarú Í6-18 g-os BALB/c egereken vizsgáltuk. 15 állatból álló csoportoknak a vizsgálandó anyagokat 40 mg/kg dózisban orálisan adagoltuk 60 perccel placebo, illetve 2 g/kg etanol in traperitoneális adása előtt. A kontroll állatokat placebóval kezeltük. Az állatok lokomotoros aktivitását Animex BSE motimét írrel 2 órán át mértük. Az eredményeket a kontroll %-ában a 2. táblázat szemlélteti. 2. táblázat Vegyület Dózis (mg/kg) Vegyület Etanol Lokomotoros aktivitás összmozgás (2 óra a kontroll %-ában) n Placebos kontroll“ — — 100 ± 8,8 15 Etanol + Placebo 2000 180 ± 10,3 15 A + Placebo 40 110 ± 10,3 15 A + Etanol 40 2000 98 ± 9,5 15 “Placebos kontroll x ± S. E. = 2941,5 ± 258,11 összmozgás/2 óra Az eredményekből látható, hogy a találmány szerinti vegyületek az etanol által kiváltott hiperaktivitást normalizálják, a lokomotoros aktivitás mértéke a vegyületekkel + etanollal kezelt állatoknál nem tér el a placebóval kezelt kontroll értékektől, ugyanakkor a vegyületek az állatok spontán lokomotoros aktivitását nem változtatják meg. Az (1) általános képletü vegyületek etanol indukálta ataxiára gyakorolt hatását forgórúdon vizsgáltuk. 60 Trenírozott és válogatott 16-18 g-os BALB/c egereket a vizsgálandó vegyületek 40 mg/kg-os dózisával kezeltünk orálisan 1 órával 2,5 g/kg etanol i.p. adása előtt7Az állatok rúdon való fennmaradásának idejét az etanollal való kezelés után 60, 90 és 65 120 nerccel mértük. Az intakt koordinációjú álla3
