188219. lajstromszámú szabadalom • Terheléskapcsoló hajtómű

1 188 219 2 kamrában a nyomás kívánat szerint megnövelhető vagy ismét nullára csökkenthető. Ha a két, 24 és 25 kamra egyidejűleg kap nyomást, akkor a 23 du­gattyú a 2 kapcsolótest irányában tolja el a 22 csapágyat és vele együtt az 1 hajtó tengely 3 ten­gelyszakaszát. Ha a nyomás a 25 kamrában lecsök­ken, akkor az 1 hajtó tengely 3 tengelyszakasza a 24 kamrában fennálló nyomás hatására visszatér eredeti helyzetébe. Pontosan ugyanígy van csapágyazva az 5 csőten­gely a 26 csapágyban és a 12 tengely a 32 csapágy­ban. Ezeket a csapágyakat is el lehet tolni a 27 és 33 dugattyúval. Mindegyik dugattyúhoz két gyűrű­­alakú 28, illetve 34 és 29, illetve 35 kamra csatlako­zik a 2. ábra szerint. A 24, 28 és 34, illetve 25, 29 és 35 kamra működési módja megegyezik. Csak a 13 csőtengely van nem eltolhatóan az a 36 csapágy­ban csapágyazva. Az 5, 12, 13 csőtengelynek és az 1 hajtó tengely 3 tengelyszakaszának a 2 kapcsolótest felé eső vé­gén van egy-egy kapcsolótest, ami a 2 kapcsolótest­tel erőzáró módon összekapcsolható. így van az 5 csőtengelyen a 37 kapcsolótest, az 1 hajtótengely 3 tengelyszakaszán a 38 kapcsololótest, a 12 csőten­gelyen a 39 kapcsolótest, végül a 13 csötengelyen a 40 kapcsolótest. A találmány lényegén semmit nem változtat, ha az ismertetett példától eltérően nem a 13 csőtengely van eltolhatatlan módon csapágyazva, hanem pél­dául az 1 hajtó tengely 3 tengelyszakasza vagy az 5 csőtengely, viszont a 13 csőtengely eltolhatóan van csapágyazva. Bármelyik esetben csak az a lé­nyeges, hogy a hozzájuk rendelt tengelyt a központi 2 kapcsolótesttel kapcsolódásba eltoló gyűrüalakú 25, 29 vagy 35 kamra dugattyúkeresztmetszete az álló tengellyel koaxiális tengelynél nagyobb legyen, mint a másik két gyűrűalakú kamra bármelyikének dugattyúkeresztmetszete. Ez biztosítja azt, hogy a központi 2 kapcsolótest biztonságosan eltolódjék az álló kapcsolótestből és ne kerülhessen véletlenül azzal erőzáró kapcsolatba, mikor a 2 kapcsolótest mindkét oldalán nyomás jön létre egy-egy gyűrü­alakú kamrában. Az ábrázolt kiviteli példánál a 40 kapcsolótest a nem eltolható 13 csötengelyen van és így ez a kap­csolótest az álló (fix) kapcsolótest a hajtómüház­­ban. Eszerint a kiviteli példában az álló 13 csőten­gellyel koaxiális 12 csőtengelyhez tartozó gyűrűala­kú 35 kamrában kell a dugattyúkeresztmetszetnek nagyobbnak lennie, mint a dugattyúkeresztmet­szetnek akár a 25, akár a 29 kamrában. így ugyanis a központi 2 kapcsolótest az álló 40 kapcsolótesttől eltolódik és nem kerülhet véletlenül erőzáró kap­csolatba vele, amikor a 35 kamra és a 25 vagy 29 kamrák egyike egyidejűleg a nyomóközeg nyomá­sának hatása alá kerül. A 2. ábra szerinti kiviteli példánál a 18 hajtott tengellyel rögzített kapcsolatban van a 45 kerék. A 45 keréken sematikusan jelölt külső fogazás alakzáró kapcsolatban van a kereket körülvevő 46 kapcsológyűrű belső fogazásával. A 46 kapcsoló­gyűrűt egy - nem ábrázolt - kapcsolóelemmel a kétirányú P nyíl irányában el lehet tolni. A 18 hajtott tengelyt körülvevő és ahhoz képest szabadon elforgathatóan csapágyazott 47 csőten­gelynek külső 48 fogazása van, ami alakzáróan összekapcsolódik a 46 kapcsológyűrű belső fogazá­sával, ha a 46 kapcsológyűrüt a 47 csőtengely irá­nyában eltoljuk. A 47 csőtengely ekkor a 45 kerék­kel is alakzáró kapcsolatba kerül és a forgó mozgá­sa esetén a 18 hajtott tengelyt is forgatja, A 47 csőtengely és az ezt körülvevő 16 fogaske­rék között van a 49 szabadonfutó, A 49 szabadon­­futó kialakítása olyan, hogy a 47 csőtengelyt csak akkor forgatja, mikor a 16 fogaskerék a 47 csőten­gelyhez képest a 18 hajtott tengely előremozgása értelmében mozog. A 16 fogaskeréken és a 47 csőtengelyen együtt­működő 50 dörzskapcsoló-felületeket alakítottuk ki, hogy a 49 szabadonfutót szükség esetén át lehes­sen hidalni és ezáltal ki lehessen iktatni. A 16 fogaskereket a 47 csőtengelyhez képest az ábrán nem ábrázolt visszatoló rugók ellenében axiálisan kis mértékben el lehet tolni. Az eltolódás úgy jön létre, hogy egy gyűrűalakú 55 kamrát meg­töltünk nyomóközeggel és ekkor az 55 kamrát rész­ben határoló, 56 hengerként kialakított rész a 16 fogaskereket menesztve az 50 dörzskapcsoló-felüle­­tek felé elmozdul. Az erőátvitel a 17 fogaskeréknél nagyon hasonló kialakítású, bár itt az 57 szabadonfutó közvetlenül összeköti a 17 fogaskereket a 18 hajtott tengellyel. Itt is van egy nyomóközeggel megtölthető 59 kam­ra aminek a 18 hajtott tengellyel koaxiálisán eltol­ható 60 hengerén 61 dörzskapcsoló-felületek van­nak és ezek együttműködhetnek a 17 fogaskeréken lévő, hozzájuk illeszkedő dörzskapcsoló-felületek - kel. így az 57 szabadonfutót szükség esetén át lehet hidalni. A 60 henger evégett fixen együttforog a 18 hajtott tengellyel. A 62 fogaskerék az ábrán nem ábrázolt előtétha j­tás révén kapcsolódik a 14 fogaskerékhez. A 18 hajtott tengelyen szabadon elforgathatóan csap­ágyazott 62 fogaskerék ezért mindig a 18 hajtott tengely visszaforgásának értelmében forog és a kül­ső 58 fogazás révén alakzáróan összekapcsolható a 46 kapcsológyűrűvel és így a 45 kerékkel, valamint a 18 hajtott tengellyel is. Végül a 12 csőtengelyt egy 63 visszafutásgátlóval biztosíthatjuk visszaforgás ellen. így lejtős terepen a 46 kapcsológyűrű alkalmas beállításával biztosít­hatjuk, hogy a jármű ne guruljon el. Az erőfolyam a hajtóműben a következő eleme­ken megy át: Elöremenetek : 1. fokozat: 1- 4-3-7-8-6-5-37-2-39-12-14-16-49 47 -48 46 -45-18 (16-50-47-48) 2. fokozat: 1-4-3-7-8-6-5-37-2-40-13-15-17-57-18 (17-61-60-18) 3. fokozat: 1-4-3-38-2-39-12-14- 16-49-47-48-46 45 18 (16-50-47-48) 4. fokozat: 1-4-3-38-2-40-13-15-17-57 18 (17-61-60-18) \ zárójelben lévő számok a szabadonfutókat áthidaló utakat jelzik. 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents