188167. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új fekélyellenes gyógyszerkombináció előállítására

1 188 167 2 mm-ben adtuk meg. A kontroll állatok értékéhez viszonyítva adtuk meg a gyomorcytoprotekció mértékét. Gyomorsav szekréció vizsgálata Shay-patkányok­­ban A vizsgálatokat Shay és munkatársai (Gastroen­terology 5 43-46, 1945) szerint végeztük. Huszon­négy órás éheztetés után (120-150 g-os nőstény patkányokat használtunk) enyhe éter narkózisban az állatok pylorusát lekötöttük. A vizsgálandó anyagot műtés után közvetlenül intraperitonálisan adtuk. Orális kezelés a műtés előtt 30 perccel tör­tént. A pylorus lekötés után 4 órával öltük meg az állatokat. A gyomor kiemelése után, lemértük a gyomornekrétum térfogatát és pH-ját. Majd a HCl-tartalmat fenolftalein indikátor mellett 0,01 n NaOH-dal megtitráltuk. A sav mennyiséget pmol­­ban 100 g testsúlyra adtuk meg. Az eredmények statisztikai értékelésére Student­­féle t-próbát használtuk. Kísérleti eredmények értékelése Vizsgálataink első részében azt tisztáztuk, hogy a cimetidin-nátrium-szalicilát milyen aránya képes kivédeni az indometacin 10 mg/kg dózisával kivál­tott vékonybél fekélyesedést. A továbbiakban a nátrium-szalicilát jelzésére az „NS” betűkombiná­ciót használjuk. A 2 : 1 arányú cimetidin-NS-keve­­réket ítéltük optimálisnak. A továbbiakban ezt a keverék-arányt használtuk kísérleteinkben. A 2. táblázat adatai azt mutatják, hogy a cimeti­­din + NS kombináció dózisfüggően képes gátolni az indometacin 15 mg/kg dózisával kiváltott bélfe­­kélyesedést. A 3. táblázat adatai azt mutatják, hogy az indo­metacin 10 mg/kg orális dózisával kiváltott ún. nem fatális bélfekélyesedési folyamatot háromszori utókezeléssel a kombináció képes megállítani, és normalizálni a bélfal szakító szilárdságát. A 4. táblázat adatai szerint a cimetidin-Na-szali­­cilát 2 : 1 arányú keverékének egyértelmű dózisfüg­gő gyomorcytoprotectív hatása van absz. alkohol­lal kiváltott gyomor nekrózissal szemben, míg a cimetidinnek nincsen ilyen hatása. Az 5. táblázat szerint, ha a cimetidint 100 mg/kg dózisban együtt adjuk az állatoknak az indometa­cin 10 mg/kg [mindkét adás orális] dózisával, há­rom egymást követő nap, az állatok 50%-ban el­pusztulnak bélperforáció következtében. Ez azt je­lenti, hogy a cimetidin kezelés az indometacin gast­­rointestinalis toxicitását nem képes védeni, sőt azt potencírozza. A háromszori 100 mg cimetidin + 50 mg Na-szalicilát per kg adás, az indometacin gast­rointestinales toxicitását teljes egészében kivédi, a bélfal szakító szilárdsága közel áll a normál érték­hez. Igen fontos kísérleti adatokat mutat a 6. táblá­zat. Ebben látható, hogy miként hat a gyomorsav­­szekrécióra ún. Shay-patkányokban a cimetidin, Na-szalicilát, valamint a kettő 2 : 1 arányú keveré­ke. A vizsgált dózisban a nátrium-szalicilát gátló hatása lényegtelen. A számított ED*, értékek cime­tidin esetében 54,4 mg/kg i. p., míg a kombináció­nál az EDW értéke 35,6 mg/kg i. p. A kombináció 35,6 mg dózisában a cimetidin tartalom 23,8 mg, a többi Na-szalicilát, tehát az 50%-os sav szekréció­gátláshoz a kombinációban 44%-kal kevesebb ci­metidin szükséges. Ez azt jelenti, hogy a cimetidin­­nátrium-szalicilát 2: 1 kombináció a gyomorsav­­szekréció-gátlásban szinergizmust mutat. Hasonló eredményeket kapunk, ha az állatokat műtés előtt 30 perccel orálisan kezeltük cimetidinnel ill. a kom­binációval. A találmány szerinti eljárás egy előnyös kivitele­zési módja szerint fekélyellenes szerként 200 mg cimetidint és 100 mg nátrium-szalicilátot mérünk be egy tablettára számítva. Eljárhatunk úgy is, hogy a kiegészítő komponenst szalicilsav vagy líti­­um-szalicilát formájában adjuk a készítménybe. A találmány szerinti gyógyszerkombinációkat orálisan, rektálisan és/vagy parenterálisan naponta egyszer, vagy kisebb részadagokra osztva adagol­hatjuk. Orális adagoláshoz a készítményt tabletta, előnyösen filmbevonattal ellátott tabletta, drazsé vagy kapszula formájában állíthatjuk elő. A talál­mányunk szerinti orális készítmények töltőanyagot általában nem tartalmaznak, adott esetben azon­ban töltőanyagként tejcukor,vagy keményítő hasz­nálható. Kötő- vagy granuiálóanyagként például zselatint, karboximetil-cellulóz-nátriumot, metil­­cellulózt, polivinilpirrolidont vagy keményítőcsirizt alkalmazhatunk. Szétesést elősegítő anyagként el­sősorban burgonyakeményítőt vagy mikrokristá­­lyps cellulózt adagolunk, de használhatunk ultra­­amilopektint vagy formaldehid-kazeint, stb. is. Csúsztató és anti-adhézív anyagként talkumot, kol­­lidális kovasavat, sztearint, kalcium- és magnézi­­um-sztearátot stb. alkalmazhatunk. A tablettát például nedves granulálással, majd azt követő préseléssel állíthatjuk elő. Az összeke­vert ható- és töltőanyagokat, valamint adott eset­ben a szétesést elősegítő adalék egy részét a kötő­anyagok vizes, alkoholos vagy vizes-alkoholos ol­datával megfelelő berendezésben granuláljuk, majd a granulátumokat megszárítjuk. Ezután a szárított granulátumhoz keverjük az egyéb szétesést elősegí­tő, csúsztató és anti-adhéziós segédanyagokat, majd a keverékét tablettává préseljük. Kívánt eset­ben az adagolás megkönnyítésére a tablettát osztó­rovatkával látjuk el. Kívánt esetben a tablettára gyomomedv-rezisztens filmbevonatot, például sel­­lakot, cellulóz-acetát-ftalátot vagy Eudragit-L né­ven védjegyeztetett filmképző anyagot viszünk föl alkoholos, előnyösen izopropanolos oldatból. A tablettákat a hatóanyag és alkalmas segédanya­gok keverékéből közvetlenül préseléssel előállíthat­juk és a kész tablettát adott esetben intesztinoszol­­vens filmbevonattal látjuk el. A tablettát kívánt esetben a gyógyszerkikészítés­nél általánosan használt védő-, ízesítő-, illetve szí­nezőanyagok, mint például cukor, cellulózszárma­zékok (metil vagy etilcellulóz, karboximetilcellu­­ló/.-nátrium, stb.), polivinilpirrolidon, kalcium­foszfát, kalcium-karbonát, élelmiszerszínezékek, élelmiszerfesték-lakkok, vasoxid-pigmentek, aro­ma-anyagok, stb. felhasználásával drazsírozhatjuk. Kapszula előállítása esetén a ható- és segédanya­gok keverékét kemény zselatin kapszulába töltjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents