188127. lajstromszámú szabadalom • Acilezett naftilamin-származékokat növényi fungicidek és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 188 127 2 A találmány hatóanyagként (I) általános képletű acilezett naftil-amin-származékokat tartalmazó nö­vényi fungicidekre és a hatóanyagok előállítási eljá­rására vonatkozik. A származékokba az (I) általános képletű vegyü­­letek sói és komplexei is beleértendők. Az (I) általános képletben: —R2 jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport; — R3 jelentése —CH(CH3)COOR4 vagy (XIX) általános képletű csoport, amelyekben —R4 jelentése adott esetben klóratommal vagy metoxicsoporttal szubsztituált 1-3 szénatomos alkil-, 2-4 szénatomos alke­­nil-, 3-4 szénatomos alkinil- vagy 3-6 szénatomos cikloalkilcsoport; és — Rj jelentése hidrogénatom vagy metilcso­port; és —R6 jelentése adott esetben brómatommal szubsztituált 2-furil- vagy 2-tetrahidrofu­­ril-, ß- (1-4 szénatomos alkoxi)-etil- vagy —CH2Z általános képletű csoport, amely­ben —Z — X—R7; NH N(Rg) (R9); —OSO2R10; 0(C0)Rn; pirazolil- vagy 1,2,4,-triazol-l-il-csoportot jelent; és —X oxigén- vagy kénatom; —R7 1-2 szénatomos alkoxicsoporttal szubsztituált 1-2 szénatomos alkilcso­­portot vagy pedig 3-4 szénatomos alke­­nil- vagy 3-4 szénatomos alkinilcsopor­­tot képvisel; emellett azonban, ha R3 jelentése —CH(CH3)COOR4 általános képletű csoport, az R, 1-4 szénatomos alkilcsoportot is képviselhet; — R8 jelentése hidrogénatom vagy metilcso­port; —R9 jelentése 1-2 szénatomos alkilcsoport; — R10 jelentése metilcsoport vagy mono- vagy di(l—2 szénatomos alkil)-amino­csoport; és — R,, adott esetben metoxicsoporttal szubsz­tituált metilcsoport. Alkilcsoporton vagy egy más, alkilcsoportot tar­talmazó helyettesítő alkilrészén - a megadott szén­atomszámtól függően - az alábbi csoportok érten­dők: metil-, etil- vagy propilcsoport, valamint az izopropilcsoport. Az alkenilcsoport például allil­­vagy 2-butenilcsoport lehet. Az alkinilcsoport min­denekelőtt propargilcsoportot jelent. 3-6 szénato­mos cikloalkilcsoport ciklopropil-, ciklobutil-, cik­­lopentil- és ciklohexilcsoportot kell érteni. Az (I) általános képletű vegyületek komplexei­ben a fémkationok előnyösen a periódusos rend­szer II. és IV. főcsoportjaiba, valamint I., II. és IV-VIII. mellékcsoportjaiba tartozó kationok le­hetnek, így például magnézium-, kalcium-, bárium-, ón-, ólom-, réz-, cink-, kadmium-, króm-, mangán-, vas-, kobalt- és nikkelkationok. Az (I) általános képletű vegyületekkel sókat ké­pező savakként olyan savak jönnek szóba, amelye­ket a növények jól elviselnek. Ide tartoznak a hid­­rogén-halogenidek (így például a sósav és a hidro­­gén-bromid), továbbá a kénsav, foszforsav, salét­romsav, az egy- és kétértékű karbonsavak és hidro­­xi-karbonsavak, így például az ecetsav, borkősav, citromsav, szalicilsav, tejsav, 1,5-naftalindiszulfon­­sav, metánszulfonsav, benzolszulfonsav. Az (I) általános képletű vegyületeket számos módszerrel előállíthatjuk, például úgy, hogy (II) általános képletű vegyületet (III) általános képletű karbonsavval, ennek savhalogenidjével vagy sa­­vanhidridjével acilezünk, a képletekben R2, R3 és R6 jelentése a fentiekben megadott. Előnyösen a (III) általános képletű karbonsav reakcióképes származékát, savhalogenidjét vagy savanhidridjét alkalmazzuk. Savhalogenidként kü­lönösen alkalmas a savklorid vagy savbromid. Sok esetben előnyös, ha savmegkötőszereket, il­letve kondenzálószereket használunk. Ilyen sav­megkötő-, illetve kondenzálószerként például terci­er aminok, így trialkil-aminok (például trietil­­amin), piridin és piridin-bázisok vagy szervetlen bázisok, így alkálifémek és alkáliföldfémek oxidjai, hidroxidjai, hidrogén-karbonátjai, karbonátjai vagy hidridjei jönnek számításba. Savmegkötőszer­ként szolgálhat a (II) általános képletű kiindulási anyag is. Az említett eljárásváltozatot megvalósíthatjuk savmegkötőszer nélkül is, néhány esetben célszerű a képződött hidrogén-halogenidet nitrogéngáz át­vezetésével elűzni. Más esetekben nagyon előnyös, ha dimetil-formamidot használunk katalizátor­ként. Az említett eljárásváltozat során olyan oldósze­reket kell alkalmazni, amelyek a reagensekkel szemben közömbösek. Az ilyen oldószerekre példaképpen az alábbiakat nevezzük meg: alifás szénhidrogének, benzol, toluol, xilolok, petroléter, halogénezett szénhidrogének- így klór­benzol, diklór-metán, 1,1-diklór-etán, kloroform-, éterek és éterszerű vegyületek- így dialkil-éterek, dioxán, tetrahidro-furán-, nitrilek- így acetonitril-, N,N-dialkilezett amidok - így dimetil-formamid-, dimetil-szulfoxid, ketonok- így metil-etilketon- és ezeknek az oldószereknek egymással alkotott éle­­gyei. Az (I) általános képletű hatóanyagok előállítása szintén a találmány tárgyát képezi. Az (I) általános képletű vegyületek az R3 cso­portban egy aszimmetriás szénatomot tartalmaz­nak, és a szokásos módon optikai antipódokra bonthatók; így például oly módon, hogy (II) általá­nos képletű vegyületből és egy optikailag aktív sav­ból képezett sót frakcionált kristályosításnak ve­tünk alá, és a (II) általános képletű vegyület így kapott optikai antipódját tovább reagálhatjuk a megfelelő (I) általános képletű enantiomerré. A szubsztitúciótól függően a molekulában to­vábbi aszimmetriás szénatomok fordulhatnak elő. Ha nem végzünk tiszta izomerek kinyerésére irá­nyuló szintézist, általában diasztereomer elegy alakjában kapjuk az (I) általános képletű terméket. Ez elkülönített feldolgozás esetén eltérő fizikai tu­lajdonságokkal rendelkező termékeket szolgáltat. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents