188095. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új, nagymolekulasúlyú piridinkarbonsavészterek előállítására

1 188 095 2 A találmány tárgya eljárás új, nagymolekulasú­­lyú piridinkarbonsavészterek előállítására. A talál­mány szerinti eljárással előállítható piridinkarbon­savészterek és savaddíciós sóik értékes biológiai aktivitást mutatnak. A 3 950 324, 4 017 502 és 4 112 075 számú Ame­rikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásokból ismertté váltak bizonyos gyógyhatású nikotinsav­­származékok. Ezek a szerkezetükben a találmány szerinti eljárással előállítható vegyületektől eltérő vegyületek azonban csak többlépcsős bonyolult szintézissel állíthatók elő. Felismertem, hogy az új (I) általános képletü piridinkarbonsavészterek - a képletben X és Xt jelentése egymástól függetlenül hidro­génatom, az alkilrészben 1-4 szénatomot tartalma­zó alkanoilcsoport vagy (II) általános képletü cso­port, azzal a megkötéssel, hogy legalább az egyikük (II) általános képletü csoportot jelent, R, jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomot tartalmazó al­­kilcsoport és n értéke 16-1000 -, valamint gyógyá­szatiig elfogadható savaddíciós sóik biológiailag aktívak, illetve biológiailag aktív anyagok hatását fokozzák, így elsősorban kozmetikai készítmé­nyekben és gyógyászati készítményekben, mint pél­dául reumakenőcsben, gyulladásgátló és vérnyo­máscsökkentő készítményekben és fogínysorvadást gyógyító fogápolószerekben hasznosíthatók. Az (I) általános képletü vegyületek, valamint gyógyászatilag elfogadható savaddíciós sóik a ta­lálmány értelmében úgy állíthatók elő, hogy vala­mely (III) általános képletü polihidroxivegyületet - a képletben R, és n jelentése az (I) általános képlet­nél megadott, míg R2 és R3 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-6 szénatomot tartalmazó alkanoilcsoport, azzal a megkötéssel, hogy ha az (I) általános képletben X vagy X! hidro­génatomot jelent, akkor R3 vagy R2 jelentése hid­rogénatom - legalább 1 mol (IV) általános képletü piridinkarbonsavval vagy ennek reakcióképes szár­mazékával reagáltatunk, és kívánt esetben a? így kapott (I) általános képletü szabad bázist gyógyá­szatilag elfogadható savval kezelve savaddíciós só­vá alakítjuk. Az (I) általános képletü vegyületekben X jelenté­se előnyösen hidrogénatom, Xj pedig előnyösen (II) általános képletü csoportot, különösen előnyö­sen nikotinoilcsoportot jelent. Az (I) és a (III) álta­lános képletü vegyületekben R, jelentése előnyösen hidrogénatom, n értéke pedig előnyösen 25 és 500 közötti egész szám. Amennyiben ezekben a képle­tekben R, jelentése alkilcsoport, példaképpen a metil- vagy az etilcsoport említhető. Az (I) általá­nos képletü vegyületekben X vagy Xj, illetve a (III) általános képletü vegyületekben R2 vagy R3 alka­­noilcsoportként előnyösen formil-, acetil- vagy pro­­pionilcsoportot jelent. A (III) általános képletü vegyületek nagyipari méretekben előállított, kereskedelmi forgalomban lévő termékek. A (IV) általános képletü piridinkar­­bonsavak, illetve reakcióképes származékaik a szakirodalomból jól ismert, könnyen hozzáférhető vegyületek. A találmány szerinti eljárás gyakorlati végrehaj­tása során a (IV) általános képletü piridinkarbon­savak reakcióképes származékaiként felhasználha­tók a megfelelő savhalogenidek (előnyösen savklo­­ridok), ezek savaddíciós sói, savanhidridek, vegyes savanhidridek, továbbá olyan reakcióképes észte­rek, amelyek észterezőcsoportként adott esetben hidroxilcsoporttal helyettesített 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoportot tartalmaznak. Az utób­biak közül különösen említésre méltóak a megfele­lő etil- és 2-hidroxi-etilészterek. Az eljárás végrehajtása során 1 mol (III) általá­nos képletü vegyületre vonatkoztatva legalább 1 mol (IV) általános képletü piridinkarbonsavat vagy ennek reakcióképes származékát szükséges használni. Amennyiben az utóbbi reaktáns mennyi­sége legalább 2 mól, akkor olyan (I) általános kép­­letű végtermék képződhet, amelynek képletében X és Xt jelentése (II) általános képletü csoport. A reagáltatás valamilyen, a reakcióval szemben kémiailag közömbös oldószerben, így aromás szén­­hidrogénben, például benzolban hajtható végre, de az oldószer alkalmazása nem kötelező. Betöltheti ugyanis az oldószer feladatát maga a (III) általános képletü polihidroxivegyület is, sőt gyakran célszerű az utóbbi vegyületet fölöslegben használni, mint­hogy az (I) általános képletü vegyületekhez vezető reakció olyan jó hozammal és szelektíven megy végbe, hogy a képződött terméket nem szükséges elkülöníteni és további tisztításnak alávetni, hanem a kapott termék-oldat közvetlenül felhasználható. A találmány szerinti eljárás végrehajtása során a hőmérséklet a (III) általános képletü polihidroxive­gyület olvadáspontjánál magasabb, célszerűen 160-190 °C. A reakcióidő a reaktánsok milyenségé­től és a reakcióhőmérséklettől függ, de rendszerint a reakció 24 órán belül teljes. Az (I) általános képletü piridinkarbonsavészte­rek savaddíciós sói fiziológiailag elfogadható szer­ves és szervetlen savakkal ismert módon állíthatók elő. Miként említettem, az (I) általános képletü ve­gyületek önmagukban is értékes biológiai aktivitá­­súak, továbbá más biológiailag aktív vegyületekkel kombinálva hatásnövelő tulajdonságot is mutat­nak. Jól oldódnak vízben. Az (I) általános képletü vegyületek továbbá olyan, előre egyáltalán nem várható tulajdonságúak is, hogy tényleges súlyuk mintegy 10%-ának megfelelő mennyiséget képesek víz és/vagy alkohol jellegű folyadékból, például ilyen oldószerekkel készült oldatokból (így például oldott felületaktív anyagból va gy növényi kivonat­ból) megkötni anélkül, hogy szilárd halmazállapo­tuk változást szenvedne vagy olvadáspontjuk csök­kenne. Ugyanakkor vizben nehezen oldódó bioló­giailag aktív vegyületekre oldódást közvetítő hatást is kifejtenek. így az (I) általános képletü vegyületek igen széles körben hasznosíthatók kozmetikai és gyógyászati készítményekben. A találmány szerinti eljárás megvilágítására a következő kiviteli példák szolgálnak. 1. példa J 500-as molekulasúlyú polietilénglikol pikolin­­savas monoésztere 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents