188092. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1-hidroxi-etilazol-származékokat tartalmazó növekedésszabályzó és fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 188 092 2 A találmány szerinti eljárás során hígitószerként bármely inert szerves oldószert felhasználhatunk. Ide tartoznak előnyösen az alkoholok, így például az etanol és a metoxi-etanol; a ketonok, így például a 2-butanon; a nitrilek, így például az acetonitril; az észterek, így például az etil-acetát; az éterek, így például a dioxán; az aromás szénhidrogének, így például a benzol és a toluol; vagy az amidok, mint például a dimetil-formamid. A találmány szerinti eljárás végrehajtása során a reakcióhőmérséklet széles határok között változ­tatható- Általában 0 és 200 °C között, előnyösen 60 és 150 °C között végezzük a reagáltatást. A találmány szerint a reagáltatás megemelt nyo­máson is történhet. Általában 1 és 50 bar, előnyö­sen 1 és 25 bar közötti nyomáson dolgozunk. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivitelezé­se során 1 mol (II) általános képletű oxirán-szár­­mazékra számítva előnyösen 1-2 mól triazolt alkal­mazunk. A végtermék elkülönítése általában ismert módon történik. A találmány szerinti eljárással előállítható (I) általános képletű vegyületek átalakíthatok a meg­felelő savaddíciós sókká. Az (I) általános képletű vegyületek fiziológiailag elviselhető savaddíciós sóinak előállításához előnyösen a következő sava­kat használhatjuk: halogén-hidrogénsavak, így pél­dául hidrogén-klorid és bróm-hidrogénsav, külö­nösen hidrogén-klorid, továbbá foszforsav, salét­romsav, kénsav, mono- és bifunkciós karbonsavak és hidroxi-karbonsavak, így például ecetsav, male­­insav, borostyánkősav, fumársav, bórkősav, cit­romsav, szalicilsav, szorbinsav, tejsav, valamint a szulfonsavak, így például p-toluol-szulfonsav és 1,5-naftalin-diszulfonsav. Az (I) általános képletű vegyületek savaddíciós sóinak előállítása egyszerű, szokásos sóképzési módszerekkel történik, például úgy, hogy egy (I) általános képletű vegyületet feloldunk egy alkal­mas, inert oldószerben, majd az oldathoz hozzáad­juk a kívánt savat, például hidrogén-kloridot, és a kapott sót ismert módon, például szűréssel elkülö­nítjük, majd adott esetben, például egy inert szerves oldószerrel végrehajtott mosással tisztítjuk. A találmány szerinti eljárással előállítható ve­gyületek hatással vannak a növények metaboliz­­musára, ezért növekedésszabályozó anyagokként alkalmazhatók. Eddigi ismereteink szerint egy adott anyag álta­lában több különböző hatást is gyakorolhat a nö­vényekre. Az anyagok hatása jelentősen függ az alkalmazás időpontjától, a kezelt növények fejlődé­si fokozatától, valamint a növényekre, illetve a növények környezetébe kihordott hatóanyag mennyiségétől és az alkalmazás módjától. Minden esetben gondoskodni kell arról, hogy a növekedés szabályozók a kultúrnövényeket bizonyos kívánt módon befolyásolják. A növekedésszabályozó anyagok felhasználha­tók például a növények vegetatív növekedésének gátlására. A növekedésgátlásnak különösen nagy gazdasági jelentősége van a gyepek kezelésében, mert ezáltal csökkenthető a fűnyírás gyakorisága, kertekben, parkokban, sportlétesítményekben, az utak mentén, repülőtereken és gyümölcsösökben. I Szükség lehet a gyomnövények és faszerü növények növekedésének gátlására az utak mentén és csőve­zetékek vagy felső vezetékek közelében vagy egé­szen általánosan megfogalmazva olyan területeken, ahol nem kívánatos az erős növényi növekedés. A növekedésgátló anyagok további felhasználási lehetősége a gabonafélék hosszirányú növekedésé­nek gátlása. Ezáltal csökkenthető vagy teljesen el­kerülhető a növények elfekvése aratást megelőző­en. Ezenkívül a gabonafélék növekedésszabályo­zókkal végzett kezelése a szár megerősödéshez ve­zethet, ami szintén hozzájárul a megdőlés megaka­dályozásához. Azzal, hogy a növekedésszabályozó anyagokkal végzett kezelés következtében a gabo­nafélék szára megrövidül és megerősödik, elérhető, hogy nagyobb műtrágyamennyiséget lehessen ki­hordani a terméshozam megnövelése érdekében, anélkül, hogy fellépne a gabona megdőlésének ve­szélye. A vegetativ növekedés gátlása sok kultúrnövény esetében sűrűbb ültetést tesz lehetővé, és így meg­növelhető a területegységre eső terméshozam. Az így termesztett kisebb növények megmunkálása, gondozása, és a termés betakarítása is könnyebb. A növények vegetatív növekedésének gátlása oly módon is a terméshozam növeléséhez vezethet, hogy a tápanyagok és az asszimilátumok nagyobb mértékben fordítódnak a virágok és a gyümölcsök kifejlesztésére, mint a vegetatív növényi részek nö­vesztésére. A növekedésszabályozókkal gyakran a vegetativ növekedés elősegítése is kiváltható. Ez különösen akkor tesz szert nagy gyakorlati jelentőségre, ha a vegetativ növényi részeket takarítjuk be. A vegeta­tív növekedés elősegítése azonban egyidejűleg a generatív növekedés elősegítésével is járhat, annak következtében, hogy több asszimilátum képződik, és így több és nágyobb gyümölcs fejlődik. Bizonyos esetekben a terméshozam növelése ér­hető el a növényi anyagcserébe történő beavatko­záson keresztül, anélkül, hogy a vegetatív növeke­dést észrevehető mértékben befolyásolnánk. Ezen­kívül a növekedésszabályozó anyagokkal a növé­nyek összetételének megváltoztatása is elérhető, ami ugyancsak a betakarított termés minőségének javulásához vezethet. így például mód van arra, hogy növeljük a cukortartalmat cukorrépában, cu­kornádban, ananászban és különböző citrusfélék­ben, vagy a proteintartalmat szójában vagy gabo­nafélékben. Ugyancsak lehetőség van arra, hogy különböző kívánatos adalékanyagok, így például a cukorrépában vagy a cukornádban a cukor lebom­lását megakadályozzuk növekedésszabályozó anyagok felhasználásával. Ezenkívül pozitív irány­ba befolyásolható különböző szekunder növényi anyagok termelése. Példaképpen a gumifák látex­­termelésének elősegítését említjük. A növekedésszabályozó hatású anyagok parte­­nokarp gyümölcsök kifejlesztésére is alkalmasak. Ezenkívül befolyásolható a virágok ivara. Ugyan­csak kiváltható a pollen sterilizálása, amelynek kü­lönösen a hibrid vetőmagok kialakításában van nagy gyakorlati jelentősége. Növényi növekedést szabályozó anyagok fel­­használásával szabályozható a növények elágazá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents