188092. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1-hidroxi-etilazol-származékokat tartalmazó növekedésszabályzó és fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 188 092 2 sa- Egyrészt, az apikális dominancia letörésével elősegíthető az oldalhajtások fejlődése, ami különösen dísznövény termelésben esetleg növekedésgátlással kombinálva lehet kívánatos. Másrészt arra is lehetőség van, hogy az oldalhajtások növekedését gátoljuk. Ez a hatás különösen a dohánytermesztésben, illetve a paradicsomtermesztésben használható előnyösen. A növekedésszabályozó anyagok újabb felhasználási területe a növények lombhullatásának befolyásolása. Növekedésszabályozó hatású anyagok alkalmazásával elérhető, hogy a növények egy kívánt időpontban hullassák le leveleiket. A lombhullás ilyen szabályozása például a gyapot mechanikus betakárítása során jelentős, de más növényi kultúrákban, például szőlőkultúrákban is előnyösen alkalmazható a betakarítás megkönnyítése céljából. Bizonyos esetekben a növények átültetése előtt lehet kívánatos a növények lombjának eltávolítása. Ugyanígy befolyásolható a növekedésszabályozó hatású anyagokkal a gyümölcsök lehullása. Egyrészt megakadályozható, hogy a gyümölcsök idő előtt lehulljanak, másrészt pedig a gyümölcsök lehullása, sőt már a virágok lehullása is a kívánt mértékben elősegíthető (úgynevezett ritkítás), annak érdekében, hogy megszakítsuk az alternanciát. Alternancia alatt bizonyos gyümölcsfajtáknak azt a sajátosságát értjük, hogy endogén okok miatt évről évre igen különböző terméshozamot hoznak. Végül arra is lehetőség van, hogy a növekedésszabályozó hatású anyagok segítségével a gyümölcsök betakarításához szükséges erőt kívánt mértékben csökkentsük, és ezáltal mechanikus betakarítást tegyünk lehetővé, vagy megkönnyítsük a gépi betakarítást. Növekedésszabályozó hatású anyagok alkalmazásával elérhető továbbá a gabonafélék beérésének elősegítése, sőt gátlása is, akár betakarítás előtt, akár betakarítás után. Ez különösen akkor előnyös, ha optimálisan igazodni kívánunk a piaci igényekhez. Ezenkívül bizonyos esetekben a növekedésszabályozó hatású anyagok javítják a gyümölcsök színesedését. Ennek következtében a növekedésszabályozó hatású anyagok felhasználásával elérhető a beérés időbeli koncentrálása. Ezzel, megteremthetjük az előfeltételét annak, hogy a dohányt, paradicsomot vagy kávét teljesen mechanikus vagy manuális úton egyetlen munkamenetben betakarítsuk. A növekedésszabályozó anyagok ezenkívül alkalmasak a magok vagy a rügyek nyugalmi állapotának befolyásolására, úgy, hogy a növények, így például az ananász vagy a citrusfélék a kertészetekben olyan időpontban csírázzanak, hajtsanak vagy virágozzanak, amikor erre normális körülmények között nem mutatnának készséget. A rügyek kibomlásának vagy a magok csírázásának gátlása különösen fagyveszélynek kitett területeken lehet kívánatos, ahol ily módon elkerülhetők a késői fagyok okozta károsodások. Végül a növekedésszabályozó hatású anyagok alkalmasak arra, hogy fokozzák a növények ellenállóképességét a faggyal, szárazsággal vagy a talaj magas sótartalmával szemben. Ennek következtében lehetőség nyílik növénytermesztésre olyan területeken is, amelyek erre a célra normál körülmények között nem alkalmasak. \ találmány szerint előállítható hatóanyagok erős mikrobicid hatást is mutatnak, és a gyakorlatban felhasználhatók nemkívánatos mikroorganizmusok elpusztítására is. A hatóanyagok ezért felhasználhatók növényvédőszerek aktív komponenseiként. A fungicid készítmények a növényvédelemben, például Plasmodiophoromycetes, Omycetes, Chytridiomycetes, Zygomycetes, Asomycetes, Basidiomycetes, Deuteromycetes ellen alkalmazhatók. Miután a hatóanyagok a növényi megbetegedések gyógyítására szükséges koncentrációval a növények számára jól elviselhetők, alkalmasak a talaj felel ti növényi részek, növények, vetőmagok és a talaj kezelésére. A találmány szerint előállítható hatóanyagokat tartalmazó növényvédőszerek különösen sikerrel alkalmazhatók olyan gombák elpusztítására, amelyek a különböző lisztharmat megbetegedések okozói. Ilyenek például az Erysiphe-fajták, így például az árpa és a gabona lisztharmat okozója az Erysiphe graminis. Külön ki kell emelni, hogy a találmány szerint előállítható hatóanyagok nemcsak protektiv hatásúak hanem szisztematikusan is hatnak. így lehetőség van arra, hogy a növényeket úgy védjük meg a gombakárosodástól, hogy a talajt kezeljük a hatóanyagokat tartalmazó készítményekkel, mert a növények a gyökéren keresztül fel tudják venni a hatóanyagot és az a talajból ily módon a növény egyéb részeibe is eljut. A találmány szerint előállítható hatóanyagok szokásos készítményekké, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, habokká, pasztákká granulátumokká, aeroszolos készítményekké, polimer anyagokba beágyazott mikrokapszulákká, és vetőmagok csávázására alkalmazott anyagikká, valamint ULV-készítményekké alakíthatók A készítmények előállítása ismert módon történik, például úgy, hogy a hatóanyagot elkeverjük hordozóanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt álló cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal, adott esetben felületaktív anyagok, tehát emulgeálószerek és/ vagy diszpergálószerek és/vagy habzást elősegítő anyagok együttes felhasználása mellett. Ha hordozóanyagként vizet használunk, például szerves segédoldószerek is felhasználhatók. Folyékony oldószerként elsősorban a következő vegyületek jöhetnek szóba; aromás vegyületek, így xilol, toluol vagy alkil-naftalin; klórozott aromás vegyületek vagy klórozott alifás szénhidrogének, így például klór-benzol, klór-etilén vagy metilénklorid; alifás szénhidrogének, így ciklohexán vagy parafinok, például kőolajfrakciók; alkoholok, így butanol vagy glikol, valamint ezek éterei és észterei; ketonok, így aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil-ketor vagy ciklohexanon; erősen poláros oldószerek, így dimetil-formamid és dimetil-szulfoxid, valamint víz. Cseppfolyósított gáz alakú hordozóanyagokon 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
