188071. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pirrolo-benzazepin-származékok előállítására

1 188 071 2 (ív -> (Ix) Az (ív) általános képletű vegyületet valamely fém-hidriddel (pl. lítium-alumínium-hidriddel) re­dukáljuk, éteres oldószerben (pl. tetrahidrofurán­­ban). A reakciót -20 °C és szobahőmérséklet kö­zötti hőmérsékleten - előnyösen 0 °C-on - hajthat­juk végre. (If) - (Iw) Az (If) általános képletű vegyületet alkálifém­­alkoholát jelenlétében, dimeti-formamidban vagy dimetil-szulfoxidban reagáltatjuk valamely (D) ál­talános képletű vegyülettel (mely képletben R60 jelentése hidroxilcsoport védőcsoportja, X jelentése halogénatom és n jelentése a fent megadott). A hid­roxilcsoport védőcsoportja előnyösen tetrahidropi­­ranil-éter-csoport lehet. Vizes savval történő keze­lés után a kívánt végtermékhez jutunk. (If) -> (ív) Az (If) általános képletű vegyületet valamely (E) általános képletű vegyülettel (mely képletben Rs i és R92 jelentése a fenti, X jelentése halogénatom és n jelentése a fent megadott) reagáltatjuk alkálifém­­alkoholát jelenlétében, dimetil-formamidban vagy dimetil-szulfoxidban. (Ib) - (Ij), és (le) - (II) Az (Ib) vagy (Ic) általános képletű vegyületet dimetil-formamid és foszforil-klorid (foszgén, tio­­nil-klorid vagy oxalil-klorid is alkalmazható) ele­gyével reagáltatjuk oldószer (pl. metilén-klorid) je­lenlétében vagy anélkül. A reakciót általában 0 °C körüli hőmérsékleten végezhetjük el. (Ij) - (Ik), (II) -+ (lm) Az (Ij) vagy (II) általános képletű vegyületet nát­­rium-bór-hidriddel reagáltatjuk, 1-4 szénatomos alkoholban (pl. etanolban), -20 °C és szobahő­mérséklet közötti hőmérsékleten - előnyösen 0 °C- on. (Ib) —> (Ik), és (Ic) -» (lm) Az (Ib) vagy (Ic) általános képletű vegyületet paraformaldehiddel reagáltatjuk alkálifém-karbo­nát jelenlétében, 1-4 szénatomos alkoholban (pl. metanolban). A reakciót kb. 0 °C és az oldószer forráspontja közötti hőmérsékleten - előnyösen szobahőmérsékleten - hajthatjuk végre. (Ib) - (In) Az (Ib) általános képletű vegyületet inert oldó­szer (pl. metilén-klorid vagy dietiléter) jelenlétében trihalogén-acetil-halogeniddel reagáltatjuk. A re­akciót szobahőmérséklet és a reakcióelegy forrás­pontja közötti hőmérsékleten - előnyösen a reak­cióelegy visszafolyató hűtő alkalmazása mellett történő forralása közben - végezhetjük el. (In) -> (Io) Az (In) általános képletű vegyületet alkálifém­­alkoholáttal reagáltatjuk a megfelelő alkoholban, mint oldószerben. A reakciót általában 0 °C és szobahőmérséklet közötti hőmérsékleten végezhet­jük el. (Irt) -* (Ip) Az (In) általános képletű vegyületet ammóniával vagy a megfelelő aminnal reagáltatjuk, 1-4 széna­tomos alkoholban mint oldószerben. A reakcióhő­mérséklet szobahőmérséklet és 100 °C közötti érték lehet, előnyösen 100 °C-on dolgozhatunk. Azok­ban az esetekben, amelyekben a reaktánsok forrás­pontja a reakcióhőmérsékletnél alacsonyabb, nyo­másálló berendezésben dolgozunk. (Ij) -> (Iq), és (II) - (ír) Az (Ij) vagy (II) általános képletű vegyületet víz és vízzel elegyedő inert oldószer (pl. aceton, tetra­­hidrofurán, stb.) jelenlétében kálium-permanga­­náttal reagáltatjuk. A reakciót kb. 0-60 °C-on vé­gezhetjük el. (Iq) - (Io). és (ír) - (It) Az (Iq) vagy (ír) általános képletű vegyületet valamely diazoalkánnal (pl. diazometánnal vagy diazoetánnal) reagáltatunk inert oldószerben (pl. metilén-kloridban vagy egy alacsony forráspontú éterben, mint pl. dietiléterben, tetrahidrofuránban stb.). A reakciót általában 0 °C és szobahőmérsék­let közötti hőmérsékleten végezhetjük el. Eljárhatunk oly módon is, hogy az (Iq) vagy (ír) általános képletű vegyületet katalitikus mennyisé­gű erős ásványi savat (pl. kénsavat) vagy szerves savat (pl. p-toluol-szulfonsavat) tartalmazó megfe­lelő alkoholban oldjuk. A reakciót szobahőmérsék­let és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmér­sékleten - előnyösen szobahőmérsékleten - hajthat­juk végre. (Io) -* (Ip), és (It) - (Is) Az (Io) vagy (It) általános képletű vegyületet ammóniával vagy egy mono- vagy di-(kis szén­­atomszámú)-alkil-aminnal reagáltatjuk, az amin­­komponens hidrokloridjának katalitikus mennyi­sége jelenlétében, adott esetben 1-4 szénatomos alkoholban, mint oldószerben. A reakciót szobahő­mérséklet és 100 °C közötti hőmérsékleten - elő­nyösen 100 °C-on - végezhetjük el. Azokban az esetekben, amelyekben a reaktánsok vagy oldósze­rek forráspontja 100 °C-nál alacsonyabb, nyomás­álló berendezésben dolgozunk. (Iy) - (Iaa) Az (Iy) általános képletű vegyületet valamely persavval (pl. m-klór-perbenzoesawal, per-tri­­fluorecetsawal stb.) reagáltatjuk inert oldószerben (pl. metilén-kloridban). A reakciót 0 °C és a reak­cióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten végez­hetjük el, előnyösen szobahőmérsékleten dolgozha­tunk. (Iaa) —* (Ibb) Az (Iaa) általános képletű vegyületet a megfelelő karbonsav anhidridjével (pl. ecetsavanhidriddel vagy trifluorecetsavanhidriddel) reagáltatjuk. A re­akciót előnyösen az anhidrid forráspontján végez­hetjük el, azonban legfeljebb 130 °C-os hőmérsékle­ten végezhetjük el. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Thumbnails
Contents