188066. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kortikoszteroidok előállítására

1 188 066 2 jelent - valamely (IX) általános képletű vegyületet - ahol Rn és a szaggatott vonalak jelentése a fent megadott, Z pedig fenoxicsoportot jelent - egy ha­­logénezőszerrel reagáltatunk, majd a kapott termé­ket savas közegben hidrolizáíjuk, majd kívánt eset­ben a (XIII) általános képletű vegyületek szűkebb körét képező (XII) általános képletű vegyületek előállítására - ahol Rn hidroxilcsoport, R21 és a szaggatott vonal jelentése a fentiekben megadott - valamely fenti módon kapott, olyan (XI) általános képletű vegyületet - ahol R!, hidroxilcsoport, Y és az l(2)-helyzetű szaggatott vonal jelentése a fent megadott, a 9(10)-helyzetben pedig nincs kettőskö­tés - valamely Kát (OR2i)„ általános képletű ve­­gyülettel reagáltatunk - ahol Kát egy kationt jelent, R21 jelentése a fenti, és n a kation vegyértékével azonos számot jelent. A felsorolt lépéseket összefoglalóan a (C) reak­cióvázlaton mutatjuk be. A (XI) általános képletű vegyületeket a talál­mány értelmében úgy állítjuk elő, hogy a (IX) álta­lános képletű enol-származékokat halogénezősze­­rekkel reagáltatjuk. Halogénezőszerekként elemi halogéneket, így klórt, brómot, vagy jódot, továb­bá halogénatomot leadó reagenseket, így N-bróm-, N-klór- vagy N-jód-szukcinimidet, dibromantint, brómklórt vagy jódklórt alkalmazhatunk. A (IX) általános képletű enol-vegyületeket szerves oldó­szer és aminbázis jelenlétében reagáltatjuk a megfe­lelő halogénezőszerekkel. Szerves oldószerként pél­dául benzolt, kloroformot, toluolt vagy etilacetá­­tot, aminbázisként pedig például trietilamint alkal­mazhatunk. Az aminbázist legalább a kiindulási (IX) általános képletű vegyülettel ekvimoláris mennyiségben alkalmazzuk. A halogénezőszert elő­nyösen az aminbázissal körülbelül ekvimoláris mennyiségben, célszerűen azonban annál valamivel kisebb mennyiségben használjuk fel. A reakcióidő nem döntő jelentőségű tényező. A reakció menetét vékonyrétegkromatográfiás úton követhetjük. A kapott termékből savas hidrolízissel alakítjuk ki a kívánt (XI) általános képletű 21-halogén-ketono­kat. A hidrolízishez felhasznált sav jellege nem dön­tő jelentőségű tényező, savként például kénsavat, foszforsavat vagy p-toluolszulfonsavat alkalmaz­hatunk. A kiindulási anyagként felhasznált (IX) általá­nos képletű vegyületeket a következőképpen állít­hatjuk elő: valamely (IV) általános képletű szteroi­­dot - ahol R, ! és a szaggatott vonalak jelentése a fenti - egy R17-S-M általános képletű szubsztituált szulfenilezőszerrel - ahol M klóratomot, brómato­­mot, fenilszulfonil-, ftálimido- vagy imidazolil­­csoportot jelent és R17 jelentése 1—10 szénatomos alkil-csoport, fenil-csoport vagy rövidszénláncú al­­kil-, alkoxi- vagy halogén-szubsztituenst hordozó fenil-csoport, - reagáltatunk, a kapott (VI) általá­nos képletű allénszulfoxid-vegyületeket - ahol Rn és R17, valamint a szaggatott vonalak jelentése a fenti - a Michael-addíció körülményei között rea­gáltatjuk, és a kapott (VII) általános képletű vegyü­leteket - ahol R, i, RJ7 és Z jelentése a fenti - egy tiofil reagenssel kezeljük. A fenti eljárásban kiindulási anyagként felhasz­nált (IV) általános képletű vegyületeket önmaguk­ban ismert módszerekkel alakíthatjuk ki a megfele­lő (III) általános képletű androszténdion-típusú ve­­gyületekből - ahol Ru és a szaggatott vonalak jelentése a fenti. A felsorolt reakciókat összefoglalóan az (A) és (B) reakcióvázlaton szemléltetjük. A következőkben az (A) és (B) reakcióvázlaton bemutatott egyes eljárási lépéseket részletesen is­mertetjük. A szintézis első lépésében kiindulási anyagként felhasznált (III) általános képletű androszténdion­­típusú vegyületekben Ru előnyösen egy hidrogén­­atomot, vagy hidroxilcsoportot jelenthet. A (III) általános képletű 17-oxo-szteroidokat önmaguk­ban ismert módszerekkel alakíthatjuk át a megfele­lő (IV) általános képletű vegyületekké, például úgy, hogy a (III) általános képletű vegyületek A gyűrű­jéhez kapcsolódó oxo-szubsztituenst ketálképzés­­sel, enol-éter-képzéssel vagy enamin-képzéssel véd­jük, majd a védett vegyületet valamely acetilid­­sóval, például lítium-acetiliddel reagáltatjuk. A re­akció lezajlása után az A gyűrűhöz kapcsolódó védőcsoportot hidrolitikusan lehasítjuk. Az enol­­éter-képzéshez felhasználható reagenseket és az így kialakított védőcsoportokat többek között a Bér. 723, 595 (1939) szakcikk ismerteti. Eljárhatunk úgy is, hogy a (III) általános képletű 17-oxo-szteroido­­kat szerves oldószerben, például tetrahidrofurán­­ban oldjuk, és az oldathoz kálium-terc-butoxidot és acetilént adunk. Ezt a reakciót a Chem. Abstr. 55, 27440 (1961) referátum ismerteti. A szintézis következő lépésében a (IV) általános képletű propargilalkohol-típusú vegyületeket egy R17—S—M általános képletű szulfenilező reagen­sekkel reagáltatjuk. E vegyületekben előnyösen klóratomot vagy brómatomot, célszerűen klórato­mot jelenthet. Az R17—S—M általános képletű szulfenilező reagenseket önmagukban ismert módszerekkel ál­líthatjuk elő, például úgy, hogy a megfelelő tiol szerves oldószerrel, így széntetrakloriddal készített oldatához szulfurilkloridot adunk (lásd Chem. Rév. 59,269 (1946) és a 2 929 820 sz. amerikai egye­sült államokbeli szabadalmi leírás). A szulfenilezési reakciót apoláros aprotikus ol­dószerben, például toluolban, kloroformban, éter­ben vagy metilénkloridban, legalább a kiindulási anyaggal ekvimoláris mennyiségű tercier amin­bázis, például trietilamin vagy piridin jelenlétében hajtjuk végre. A bázis fölöslege oldószerként is alkalmazható. A reakciót általában körülbelül - 80 °C és +25 °C közötti hőmérsékleten, előnyö­sen körülbelül —70 °C-on hajtjuk végre. A reakciót célszemen vízmentes közömbös gáz-atmoszférá­ban, így nitrogén-, argon- vagy széndioxid-atmosz­férában végezzük. Az ekvimoláris mennyiséghez viszonyítva kis fölöslegben vett R,7—S—M álta­lános képletű szulfenilező reagenst cseppenként adagoljuk a reakcióelegybe. Az R17—S—M álta­lános képletű szulfenilező reagenst az ekvimoláris­­nál lényegesen nagyobb mennyiségben is felhasz­nálhatjuk, ebben az esetben azonban mellékreakci­ók fellépésével kell számolnunk. A szulfenilező rea­gens beadagolása után a hütőfürdőt eltávolítjuk, és a reakcióelegyet körülbelül -30 °C és +25 °C 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents