187890. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gépek alapozására
1 187 890 2 A találmány berendezés gépek alapozására meglévő, általában vasbeton gépalapok felhasználásával. Gépalapozási feladat vagy abban az esetben adódik, amikor új üzemet kell létesíteni és olyan helyre kell gépet telepíteni, ahol még nem volt, vagy akkor, ha valamilyen okból más gépet kell telepíteni meglévő helyére. A két alapeset merőben más-más követelményeket támaszt a gépet gyártó és szerelő iparral, valamint a gépalapozást készítő építőiparral szemben. Az első típusú feladatnak számtalan megoldása van, minthogy számtalan fajtájú, működésű, nagyságú, célú, teljesítményű, különböző dinamikus hatásokat keltő gép és merőben eltérő telepítési körülmény létezik. A megoldások legfőbb jellemzői szerint két csoport különböztetiiető meg. Az egyik azon típusú gépek alapozása, ahol a gépgyártó csak acélszerkezetű rugalmas alapkeretet állít elő, melynek nagytömegű alapozásba történő merev, rögzítése üzemelési követelmény, és ennélfogva az az építőipar általában munka- és időigényes feladata. Az ilyen alapozás rezgéstanilag rendszerint ún. „föléhangolt” ágyazásé. Az alapozások másik családjánál a megfelelő üzemeltetéshez elegendő a gépgyártó által előállított acélszerkezetű, viszonylagosan merev alapkeret rugalmas megfogása és rátámasztása az építőipar által előállított, az altalajba épített szerkezetre. Ezek rezgéstanilag többnyire ún. „aláhangolt” ágyazások. Mind a két gépalapozási típusnak a különböző követelményeket más-más mértékben kielégítő számos korszerű megoldása ismert. A második csoportba tartozók közül példánk említést érdemel az, amely a 2 241 207 lajtstromszámú NSZK szabadalmi leírásból ismerhető meg. Ebben az esetben a nyitott U-alakú keresztmetszetű, acéllemezekből előállított alapkeretet kifelé hajlított rugalmas szárnylemezekkel, oldalfalakkal készítették, és az alapkeret ezek útján támaszkodik — rugalmas betétek közbeiktatásával - az alapra. A gép az adott esetben egy kis teljesítményű dízelaggtegát, és tartószerkezetével — amely az alapkerettől légréssel van elválasztva - csak az oldalfalaknál van öszszekapcsolva. Az oldalfalak a gép által keltett erős zaj csökkentésére, zaj mentesített lemezből készülnek. A gép léghang elnyelő burkolattal is el van látva. A keletkező zajt valóban csökkenti, padlóburkolatra vagy kisebb aiaptesire a gép alapkerete új telepítéskor közvetlenül fölfektethető. Hátránya azonban, hogy csak kis' méretű és teljesítményű gépeknél alkalmazható. Az új telepítéssel szemben némileg más típusú feladatot jelent a gépcsere. Ennek is két válfaja lehetséges. Az egyik, amikor az eredeti gépteíepítés során már eleve gondolunk a többszörös gépcserére, és ennek megfelelően alakítjuk ki a gépalapokat. A gépcserét szükségessé teheti a nagy igénybevétel miatti gyors elhasználódás, a nagyobb teljesítményű gép szükségessége, a megváltozó technológia stb. Ilyenkor a gyártó eleve olyan gépeket készít, amelyek valóban könnyen átszereihetok, és nem kívánnak merev beépítést. A gépalapoző építőipar ehhez alkalmazkodva, olyan gépalapot készít, amely kis átalakítással alkalmas a megtervezett gépcsere során az új gép fogadására. E megoldásoknak is számos változatát ismertetjük, Egyikük a 176 840 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásból ismerhető meg, és az előzőekben említett NSZK szabadalmi leírás szerinti alapozás te ' ábbfejlesztése egy kábelgyártó gyorssodró gépre alkalmazva. Lényege, hogy a hegesztett acéllemez alapkeretet két egymástól független részből gyártják. Az egyik rész lemezekből összehegesztett szekrényes tartó. Ehhez icgzítik a géprészeket, a csapágy és támgörgő bakokat. A másik rész egy acéllemezből összehegesztett vályú, am. az altalajban rögzített, fölfelé nyitott csatornát képez. Az alsó résznek kinyúló acéllemez szárnyai vannak, és ezekkel rezgésszigetelő végtelenített rugalmas betétek közbeiktatásával fekszik fel a beépített alapkeret a másik részre. A második részt már a beépítéskor olyan méretűre készítik, ami megfelel a várható legnagyobb gépméretnek. így gépcsere esetén nem kell elbontani, csupán az első részt kell módosítani az új gépnek megfelelően. Esetleg elegendő a felfekvő szárnyakat megfelelő méretűvé átalakítani. Ez gépszeTelési munkával végezhető, az építőipari beavatkozás szükségtelen. Hátránya a megoldásnak, hogy csak korlátozott gépfajtánál, nagyságnál alkalmazható, amelynél elegendő a gépkeretnek közvetlenül az alapozásra való rugalmas felfektetés, és nem szükséges a fix beépítése. Továbbá csak olyankor, ha a tervezéskor már ilyen kialakítást vettek figyelembe. Egyáltalán nem nyújt megoldást a gépcsere másik válfajánál amikor olyan gépet kell újjal fölcserélni, amelyiknek a telepítésekor egy esetleges gépcsere lehetőségével egyáltalán nem is számoltak. A nagy ipari üzemek, erőművek rekonstrukciója során gyakran előforduló feladat a meglevő üzemekben a régi elavult, korszerűtlenné vált gépek új, modern gépekre való kicserélése. Ezek jelentős hányada nagy teljesítményű, nagy kiterjedésű, nagy tömegű és nagy dinamikus terhelést adó berendezés, amelyet huzamos időre helyhez kötötten telepítenek. Jellemzően nem vagy csak igen ritkán cserélik őket. Ilyenek a forgógép-együttesek, pl. a turbógenerátorok. Az ilyen gépegyüttesek rögzítése, a gépek által keltett terheknek és hatásoknak a talajra való megfelelő átadása, a gépgyártó által előállított alapkeret és géplekötő szervek, valamint az egyéb, a gép üzemeléséhez szükséges berendezések befogadása csak az építőipar által előállított, rendszerint vasbetonból készített, főleg ún. „föléhangolt” alapozási szerkezet segítségével lehetséges. A feladatot megnehezíti az a körülmény, hogy a gépek cseréjét általában üzemi körülmények között, működő gépek közvetlen szomszédságában kell végrehajtani. A meglévő gépek helyére telepített új gépek geometriai, rezgéstani és lehorgonyzási adatai szinte törvényszerűen eltérőek az eredeti gépek helyére telepített új gépek geometriai, rezgéstani és lehorgonyzási adataitól, a vasbeton gépalapok pedig természetüknél fogva nem változtathatnak. Ezért átalakításuk bonyolult tervezési, bontási és építési feladatot jelent, ami hosszú időt vesz Igénybe. A ma szokásos átépítéseknél, mivel a meglévő alapra az új gép nem helyezhető el, az alap pedig nem alakítható át, ezért a tervezőnek előbb el kell készíteni a régi alap bontási tervét. Ezt megnehezíti, sőt gyakran lehetetlenné teszi az eredeti tervek hiánya. A bontási terv hiányában váratlan baleset és más veszélyhelyzetek adódhatnak, amiket rendkívül sürgősen a helyszínen kell megoldani. A bontás robbantással, hidraulikus bontókalar, 1C 15 20 25 30 35 40 45 50 55 50 2
