187890. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gépek alapozására
1 187 890 2 páccsal, légkalapáccsal, lángvágással vagy plazma vágással történhet. A bontási műveletek a megmaradó gépek biztonságos üzemelési feltételeinek kötelező megőrzése miatt sok időt, élőmunkát és költséget emésztenek fel. Az elbontott alap helyére kerül az új gépalap, ami általában jóval meghaladja a régi méreteit. Emiatt már tervezés során gondot okoz a földben lévő — nem egyszer ismeretlen helyzetű — közművek jelenléte. Az üzemeltetési viszonyok között előzetes feltárást általában nem lehet végezni, ezért a munkagödör kialakításakor is — a bontáshoz hasonlóan — veszélyhelyzetek adódhatnak. Ezután kerül sor a környező gépek üzemének fenntartása mellett a szokásos állványozási, betonacélszerelési, zsaluzási, acélszerkezeti és betonozási stb. munkákra. Ezek elvégzését az üzem szempontjainak alá kell rendelni, ami az építőipari tevékenységet rendkívül megnehezíti és megdrágítja. A találmány célja, hogy az üzemi rekonstrukciók során a szükségessé váló gépcseréket az egyébként változatlanul használható épületekben bontás és új alapozási szerkezet építése helyett az eredeti gép céljára épült vasbeton szerkezet felhasználásával lehessen végrehajtani. Ezen belül feladat olyan gépesített, élőmunka, anyag és eszköztakarékos és ezáltal olcsó megoldás kidolgozása, amely szerkezetileg egyszerű és a hagyományos eljárással szemben időben is kedvezőbb. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a meglévő gépszint bizonyos mértékű megemelésével és egy, az új gépnek fémszerkezetű alapkeretét és lehorgonyzó berendezéseit változik .ás nélkül magába fogadó, az új alapnak a géphez csatlakozó felső részén a gépgyártó által megkívánt kialakítást megvalósító — kombinált, előregyártóit és monolit vasbetonból előállított, közbenső merev tárcsa alkalmazásával, annak a régi vasbeton alapra rugók és rezgéscsillapítók segítségével történő felhelyezésével a meglévő gépalapot használjuk föl a régi elbontása nélkül. A találmányi gondolat megvalósítását az teszi lehetővé, hogy a keletkező erők felvételére és a mozgások kiküszöbölésére önmagában alkalmatlan, rugalmas gépkeretet és lehomonyzását a közbeiktatott megfelelő tömegű, alakú és méretű merev tárcsa a készítése során változtatás nélkül képes magába fogadni, rögzíteni és merevíteni, továbbá a gépről átadott dinamikus hatást fölvenni, megosztani és átadni az őt alátámasztó kombinált rugórendszerekre. így a rugórendszeiek megfelelő megválasztásával az eredetileg föléhangolt vasbeton alapon egy aláhangolt beágyazást állíthatunk elő. Az ágyazás a meglévő alapra az eredeti dinamikus erőknél lényegesen kisebb, statikus erőket ad át, amit az már képes elviselni. Az így keletkezett aláhangolt ágyazásnak a föléhangolthoz képest nagyobb mozgását a rugórendszerekkel összhangban alkalmazott rezgéscsillapítók a megengedett mértékre csökkentik. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti berendezés gépek alapozására — a meglévő általában vasbeton gépalapok felhasználásával — oly módon van kialakítva, hogy a meglévő gépalapon rugalmas betétek, célszerűen méretezett rugók és rezgéscsillapítók pl. gumi betétek vannak elhelyezve, a rugalmas betétekre merev tárcsa van szerelve, amelyből a gépet lehorgonyzó és rögzítő elemek állnak ki. A találmány szerinti gépalapozási eljárásnak számos előnye van. A legfontosabb ezek között az, hogy elmarad a régi gép alap bontása és új alap építése. Gyorsabban kivitelezhető, osökken az élőmunka ráfordítás. Az előregyártott me ev, közbenső gépalaptárcsa gyorsan beszerelhető és nen zavarja a szomszédos gépek üzemét. A helyszínen az építőiparnak is szinte csak szerelési és betonozási munkája van. Geometriailag nincs korlátozva az új gép mérete, mivel független a régi gép alapjától. A gépgyártó í szokásos fix lekötést minden korlátozás nélkül alkalmazhatja az új gép gyártása során, és nem kell az alapozás miatt a szokásostól eltérő, rosszhatású gépmegoldás’ választania. A gépalap csak statikusan van igénybevéve, ezáltal a megnövekedett terheknek is megfelel. A fenti okok miatt a gépcsere a jelenleg szokásosnál lényegesen olcsó óban valósítható meg. A találmányt kiviteli példák kapcsán, rajzok alapján ism írtetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. a és b ábrák egy gépalapozás metszete, a 2. a, b és c ábrák egy másik lehetséges alapozás ugyancsak metszetben. Az 1. a és b ábra szerint az 1 meglévő gépalapok felhasználásával állítunk elő gépalapot oly módon, hogy először az 1 meglévő gépalap méretei által megszabott 4 rugók elhelyezési lehetőségeit állapítjuk meg. A 2 régi gép leszerelését követően az 1 meglévő gépalapon csupán oly mértékű változtatást végzünk, ami a 4 rugalmas betétednek az 1 meglévő gépalapon történő elhelyezését lehetővé teszi. Ezután felszereljük, és rögzítjük a 4 rugalmas betéteket, majd ezekre egy kombinált - előregyártott és helyszínen készített elemeket tartalmazó — vasbetonból készült közbenső teherelosztó 3 merev tárcsát épít ink. A 3 merev tárcsának a helyszinen csak építőipari szerelési és betonozási ütemei vannak, és tartalmazza az 1. a és b ábrán látható mindazon 5 rögzítő elemeket is, amelyek az alapozandó új gép leerősítéséhez szükségesed. / közbenső vasbeton 3 merev tárcsa megépítése után az i j gépet szereljük fel, majd a 4 rugalmas betéteket úgy szabályozzuk be, hogy az új gépalapozás az előírt rezgístartományon belüli mozgásokat végezze csak az üzemelés minden fázisában. Amennyiben szükséges az egyi ttes fokozott zajmentesités is, az valamilyen ismert módon elvégezhető. A közbenső 3 merev tárcsa mérete az új géphez igazodik és — mint azt főleg a 2. a, b és c ábrák mutatják — a meglévő 1 gépalap kontúrján túl is nyúlhat. A 3 merev tárcsa előregyártott és monolit részeket tartalmaz. A monolit rész lényegileg az előregyártott részek elhelyezése után a helyszínen beépített kitöltő beton. Az elcregy irtott részek fő eleme a 3 merev tárcsa kontúrját kijelölő és megvalósító héj, amely tartalmazza a 4 rugalmas betétek felfekvő felületeit és a végleges állapotban a te5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
