187779. lajstromszámú szabadalom • Készítmény hím vetési bagolylepkék csalogatására
3 4 187 779 izolált (VII) (R= H) képlctű vegyület hidroxilcsoportját védtük, majd a kapott (VII) általános képletű vegyületből - a képletben R jelentése a fent megadott -erős bázissal - előnyösen alkil-litiummal - aniont képeztünk, amelyet izolálás nélkül a (VIII) általános képlctű vcgyülctlcl - a képletben X jelentése a fent megadott -reagáltattunk. A reakcióból izolált (IX) általános képletű vegyület - a képletben R jelentése a fent megadott -védőcsoportját sav-katalizált folyamattal eltávolítottuk, majd a kapott (IX) képletű vegyületet - a képlet- ; ben R jelentése hidrogénatom -acilezőszerrel - előnyösen ecetsavanhidrid piridin eleggyel - acileztük. A reakcióban kapott (X) képletű vegyületet nem túl aktív katalizátoron - előnyösen palládium-bárium-szulfát katalizátoron - hidrogénezve nyerjük a (1) képletű 5(Z)-decen-l-0l acetátot. Készítményünk és eljárásunk lényegét a csatolt példák tartalmazzák, anélkül, hogy oltalmi igényünket a példákra korlátoznánk : 1. példa A 7(Z)-dodecén-l-01 acetát (II), 9(Z)-tetradecen-l- 01-acetát (III) és 5(Z)-decen-l-01 acetát (1) csalogató 5 hatásának vizsgálata szabadföldi csapdázással Első kísérletünket Pestimrén, kb. 50 ha-os káposztaföldön végeztük, 1980. június 16-tól július 3-ig. Az alkalmazott csapdák két, kb. 20x30 cm-cs méretű, közepükön sálortclöszcrücn megtört műanyag lapból 10 álltak. A lapokat úgy erősítettük sarkaiknál egymáshoz, hogy a sátortetőszerűen megtört gerincek egymásra merőlegesek legyenek. Az alul elhelyezkedő lap belsejét ragasztóanyaggal kentük be az odarcpiilő lepkék fogvatartása céljából. A csalétket a felső lap köze- 15 pe táján függesztettük fel, belülről. A csapdákat egymástól 25 m-re és a talajszinttől 0,5 m-re helyeztük el. Kezelésenként egy csapdát üzemeltettünk. Második kísérletünket Törökbálinton, egy kb. 500 ha-os őszibarackosban állítottuk fel, 1981. július 17- 20 tői augusztus 18-ig. A fent vázolt csapdákat alkalmaztuk, azokat a fák koronájába, kb. 1,5 m magasságban akasztottuk fel, egymástól 20 25 m-re. Minden kezelésből 3 ismétlést üzemeltettünk. A fogott lepkéket összegyűjtve fajra meghatároz- 25 tűk, és a fogási adatokat a Duncan’s New Multiple Range Test segítségével értékeltük statisztikailag (Biometriás értelmező szótár Mezőgazdasági Kiadó 1966. 79. old.). Az első kísérlet során a kipróbált kezelésekből csu- 30 pán a 7(Z)-dodecen-l-ol-acetát és 9(Z)-tetradecen-lol-acetát keveréke és a háromkomponensű keverék fogott hím vetési bagolylepkét. Az 5(Z)-decen-l-olacetát önmagában nem mutatott vonzó hatást. A háromkomponensű elegy csaknem négyszer annyi lep- 33 két fogott, mint a 7(Z)-dodccen-l-ol-acclát és 9(Z)tetradecen-l-ol-acetát elegye (1. táblázat). I. táblázat 5(Z)-decen-l-ol-acetát (I) 7(Z)-dodecen-l-ol-acetát (II) 7(Z)-dodecen-l-ol-acetát (II), (1,0 mg) és 9(Z)-tetradecen-l-ol-acetát 9(Z)-tetradecen-l-ol-acetát (III) elegye súly%-ban (IV) és 4 : 1 (1,0 mg) 5(Z)-decen-l-ol-acetát (I) elegye súly%-ban 4 : 1 : 2,5 (1,5 mg) A fogott hím vetési bagolylepkék száma Második kísérletünkben az 5(Z)-decen-l-ol-acetát önmagában, valamint a 7(Z)-dodecen-l-ol-acetát és 9(Z)-tetradecen-l-ol-acetát keverékei fogtak ugyan néhány vetési bagolylepkét, a háromkomponensű elegy azonban több mint tízszer annyi lepkét fogott. 55 A háromkomponensű elegy fogása szignifikánsan eltér (P= 5 %) a többi kezelés fogásától (2. táblázat). 3
