187767. lajstromszámú szabadalom • Fungicid készítmény és eljárás n-aril-3-amino-oxazolidén-2-on-származékok előállítására

3 187 767 4 R4 = ( l - 4 szénatomos alkoxi)-karbonil-csoport), úgy állíthatók elő, hogy a (VI) általános képletű interme­diert diketénnel reagáltaljuk. Az I. rcakcíóvázlat 3) folyamatát inert oldószer­ben, halogcn-hidrogénsaval megkötő bázis jelenlété­ben, reflux hőmérsékleten hajtjuk végre. Az 1. reakcióvázlatban X halogénatomot jelent, míg R, R1 és Rz A és n jelentése megegyezik az (I) általános képlet értelmezésénél megadottakkal. Az (I) általános képletű vcgyülctck kiváló fungicid hatást mutatnak Rtopatogén gombákkal szemben, hatásuk éppúgy preventív (azaz a fertőzés létrejöttét gátló), mint gyógyító (azaz kifejlődött fertőzések ke­zelésére alkalmas) jellegű. A találmány szerinti eljárással előállított vegyüle­­tekkel kezelhető fitopatogén gombák legfontosabb osztályát a Phycomicetes alkotja, amely magába fog­lalja a következő fajokat: Plasmopara spp., Phyto­­phora spp., Peronospora spp., Pseudopcronospora spp. és Phytium spp. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek jól használhatók a haszonnövények — például sző­lő, paradicsom, dohány, burgonya s más termények — gombás fertőzésének kezelésére. A vegyületek jó szisztemikus tulajdonságokkal ren­delkeznek (azaz eljutnak a növény különböző részei­be), ezáltal alkalmazásuk történhet mind a levélzetre, mind pedig a termőtalajra. Ezen túlmenően az (I) általános képletű vegyületek összeférhetőknek bizonyultak a gombás fertőzések ellen védendő növényekkel. Az (I) általános képletű vegyületek túlnyomó része nem mutatott semmiféle fitotoxieitást a kipróbált mennyiségekben, míg a vegyületek fennmaradó há­nyadánál is csak csekély - az ismert fungicideknél alacsonyabb — fitotoxieitás volt tapasztalható. A mezőgazdasági gyakorlatban az (I) általános képletű vegyületeket felhasználhatjuk fungicid készít­ményekké alakítva. Az említett fungicid készítmények (I) általános képletű vegyületet mint hatóanyagot, valamint szilárd vagy folyékony hordozóanyagot, to­vábbá adott esetben felületaktív szereket és egyéb adalékanyagokat tartalmaznak. Kívánt esetben a ké­szítmények tartalmazhatnak más fungicideket, in­­szekticideket, a növény fejlődését szabályozó szereket, stb. A vegyületek a szokásos mezőgazdasági gyakorlat szerint formálhatók, így kikészíthetők porok, finom porok, nedvesíthető porok, emulgcálhaló folyadékok, granulák cs hasonlók formájában. A gombás fertőzések leküzdésére felhasznált (I) általános képletű vegyületek mennyisége különböző tényezőktől függ, így például magától a hatóanyagtól, a készítmény formájától, a fertőzés fajtájától és foká­tól, a gombatámadástól megvédendő mezőgazdasági termény fajtájától, a klímától és időjárási viszonyok­tól és egyéb tényezőktől. Általában elegendő, ha az (I) általános képletű ve­­gyületekböl hektáronként 10 — 500 g-ot, előnyösen 100-250 g-ot alkalmazunk. Az alábbiakban példákkal mutatjuk be részleteseb­ben a találmányt. I. példa N - ( Meto.xi - aeetil) - N - (2,6 - dimetil - feniI) - 3- amino - o.xazolidin - 2 - on előállítása 2.6 - Diniét il - fenil - hidrazin előállítása 107 g 2,6-xilidint becsepegtetünk 220 ml tömény sósav 150 ml vízzel készült oldatába. Miután az clc­­gyet lehűtöttiik — 5 °C-ra, I óra alatt erős keverés közben hozzáadagoltuk 66 ml nátrium-nilril 150 ml vízzel készült oldatát. Az így kapott narancssárga szuszpenzióhoz 0 °C-on 4 óra leforgása alatt hozzáad­tuk 450 g SCI2-2H20 600 ml 5 n vizes sósavval készült oldatát. A reakcióelegyet 24 órán át kevertük, miközben hagytuk a hőmérsékletét 20°C-ra emelkedni. A kép­ződött szilárd anyagot leszűrtük, feloldottuk 700 ml vízben, majd 10 cs 15 °C között 230 g nátrium-hidro­­xid 300 ml vízzel készült oldatával kezeltük. Ezután a termékeket 3 x 250 ml dietil-éterrel extraháltuk. Az éteres extraktumot vizes mosás és nátrium-szul­fát felett végzett vízmentcsités után dietil-éterrel felhí­gítottuk 1500 ml-rc, majd a 2,6 - dimetil - hidrazin- hidrogén - kloridjának teljes kicsapódásáig vízmen­tes sósavgázzal kezeltük. A sót ezután leszűrtük és szárítottuk, igy 40 g fehér színű kristályt kaptunk, melynek olvadáspontja egy­idejű bomlással 205-207 °C volt. À kapott termékből nálrium-hidroxidos kezeléssel 2.6 - dimetil - fenil - hidrazint állítottunk elő. B) 3 - (2,3 - Dimetil - anilin) - oxazolidin - 2 - on előállított 41,4 g, foszgénbői cs ctilcncs brómhidrinböl előállí­tott 2 - bróm - etil - kloroformát 200 ml benzollal készült oldatához !0°C-on hozzáadtuk a következő reagenseket: 36,5 g 2,6 - dimetil - fenil - hidrazin (lásd A pont), valamint 18 gpiridin 100 ml benzollal készült oldata. A hozzáadagolás befejezése után hagytuk, hogy az elegy hőmérséklete állandó keverés közben 20 °C-ra emelkedjék. A pirídin-hidrokloridot vizes mosással távolítoltuk el. A benzolos oldatot a semleges pH eléréséig sósav­val és vízzel tovább mostuk, majd nátrium-szulfát felett szárítottuk, azután bcpárlással 61 g olajos olajos terméket kaptunk. Áz. olajos termek ligroinból átkris­­tályosílva 43 g világos színű szilárd anyagot, I - (2,6 - dimetil - fenil) - 2 - (ß - bróm - etil) - oxi - karbonil - hidrazint kaptunk. Olvadáspont: 58 — 63 °C. ÍR színkép: v(C = 0)= 1710 cm'1; v(NH - CO) = 3180cm ~1 v(NH — Ar) = 3340 cm-’. E köztitermék 40 g-ját feloldottuk 500 ml toluol­­ban, majd 16 g tetrametil-guanidinne! kezeltük. A re­akcióelegyet keverés közben 3 órán át forraltuk visz­­szafolyató hűtő alatt. Lehűtés után az elegyet 200 ml vízzel, majd 100 ml híg sósavval, végül ismét 200 ml vízzel mostuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 53 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents