187767. lajstromszámú szabadalom • Fungicid készítmény és eljárás n-aril-3-amino-oxazolidén-2-on-származékok előállítására
3 187 767 4 R4 = ( l - 4 szénatomos alkoxi)-karbonil-csoport), úgy állíthatók elő, hogy a (VI) általános képletű intermediert diketénnel reagáltaljuk. Az I. rcakcíóvázlat 3) folyamatát inert oldószerben, halogcn-hidrogénsaval megkötő bázis jelenlétében, reflux hőmérsékleten hajtjuk végre. Az 1. reakcióvázlatban X halogénatomot jelent, míg R, R1 és Rz A és n jelentése megegyezik az (I) általános képlet értelmezésénél megadottakkal. Az (I) általános képletű vcgyülctck kiváló fungicid hatást mutatnak Rtopatogén gombákkal szemben, hatásuk éppúgy preventív (azaz a fertőzés létrejöttét gátló), mint gyógyító (azaz kifejlődött fertőzések kezelésére alkalmas) jellegű. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületekkel kezelhető fitopatogén gombák legfontosabb osztályát a Phycomicetes alkotja, amely magába foglalja a következő fajokat: Plasmopara spp., Phytophora spp., Peronospora spp., Pseudopcronospora spp. és Phytium spp. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek jól használhatók a haszonnövények — például szőlő, paradicsom, dohány, burgonya s más termények — gombás fertőzésének kezelésére. A vegyületek jó szisztemikus tulajdonságokkal rendelkeznek (azaz eljutnak a növény különböző részeibe), ezáltal alkalmazásuk történhet mind a levélzetre, mind pedig a termőtalajra. Ezen túlmenően az (I) általános képletű vegyületek összeférhetőknek bizonyultak a gombás fertőzések ellen védendő növényekkel. Az (I) általános képletű vegyületek túlnyomó része nem mutatott semmiféle fitotoxieitást a kipróbált mennyiségekben, míg a vegyületek fennmaradó hányadánál is csak csekély - az ismert fungicideknél alacsonyabb — fitotoxieitás volt tapasztalható. A mezőgazdasági gyakorlatban az (I) általános képletű vegyületeket felhasználhatjuk fungicid készítményekké alakítva. Az említett fungicid készítmények (I) általános képletű vegyületet mint hatóanyagot, valamint szilárd vagy folyékony hordozóanyagot, továbbá adott esetben felületaktív szereket és egyéb adalékanyagokat tartalmaznak. Kívánt esetben a készítmények tartalmazhatnak más fungicideket, inszekticideket, a növény fejlődését szabályozó szereket, stb. A vegyületek a szokásos mezőgazdasági gyakorlat szerint formálhatók, így kikészíthetők porok, finom porok, nedvesíthető porok, emulgcálhaló folyadékok, granulák cs hasonlók formájában. A gombás fertőzések leküzdésére felhasznált (I) általános képletű vegyületek mennyisége különböző tényezőktől függ, így például magától a hatóanyagtól, a készítmény formájától, a fertőzés fajtájától és fokától, a gombatámadástól megvédendő mezőgazdasági termény fajtájától, a klímától és időjárási viszonyoktól és egyéb tényezőktől. Általában elegendő, ha az (I) általános képletű vegyületekböl hektáronként 10 — 500 g-ot, előnyösen 100-250 g-ot alkalmazunk. Az alábbiakban példákkal mutatjuk be részletesebben a találmányt. I. példa N - ( Meto.xi - aeetil) - N - (2,6 - dimetil - feniI) - 3- amino - o.xazolidin - 2 - on előállítása 2.6 - Diniét il - fenil - hidrazin előállítása 107 g 2,6-xilidint becsepegtetünk 220 ml tömény sósav 150 ml vízzel készült oldatába. Miután az clcgyet lehűtöttiik — 5 °C-ra, I óra alatt erős keverés közben hozzáadagoltuk 66 ml nátrium-nilril 150 ml vízzel készült oldatát. Az így kapott narancssárga szuszpenzióhoz 0 °C-on 4 óra leforgása alatt hozzáadtuk 450 g SCI2-2H20 600 ml 5 n vizes sósavval készült oldatát. A reakcióelegyet 24 órán át kevertük, miközben hagytuk a hőmérsékletét 20°C-ra emelkedni. A képződött szilárd anyagot leszűrtük, feloldottuk 700 ml vízben, majd 10 cs 15 °C között 230 g nátrium-hidroxid 300 ml vízzel készült oldatával kezeltük. Ezután a termékeket 3 x 250 ml dietil-éterrel extraháltuk. Az éteres extraktumot vizes mosás és nátrium-szulfát felett végzett vízmentcsités után dietil-éterrel felhígítottuk 1500 ml-rc, majd a 2,6 - dimetil - hidrazin- hidrogén - kloridjának teljes kicsapódásáig vízmentes sósavgázzal kezeltük. A sót ezután leszűrtük és szárítottuk, igy 40 g fehér színű kristályt kaptunk, melynek olvadáspontja egyidejű bomlással 205-207 °C volt. À kapott termékből nálrium-hidroxidos kezeléssel 2.6 - dimetil - fenil - hidrazint állítottunk elő. B) 3 - (2,3 - Dimetil - anilin) - oxazolidin - 2 - on előállított 41,4 g, foszgénbői cs ctilcncs brómhidrinböl előállított 2 - bróm - etil - kloroformát 200 ml benzollal készült oldatához !0°C-on hozzáadtuk a következő reagenseket: 36,5 g 2,6 - dimetil - fenil - hidrazin (lásd A pont), valamint 18 gpiridin 100 ml benzollal készült oldata. A hozzáadagolás befejezése után hagytuk, hogy az elegy hőmérséklete állandó keverés közben 20 °C-ra emelkedjék. A pirídin-hidrokloridot vizes mosással távolítoltuk el. A benzolos oldatot a semleges pH eléréséig sósavval és vízzel tovább mostuk, majd nátrium-szulfát felett szárítottuk, azután bcpárlással 61 g olajos olajos terméket kaptunk. Áz. olajos termek ligroinból átkristályosílva 43 g világos színű szilárd anyagot, I - (2,6 - dimetil - fenil) - 2 - (ß - bróm - etil) - oxi - karbonil - hidrazint kaptunk. Olvadáspont: 58 — 63 °C. ÍR színkép: v(C = 0)= 1710 cm'1; v(NH - CO) = 3180cm ~1 v(NH — Ar) = 3340 cm-’. E köztitermék 40 g-ját feloldottuk 500 ml toluolban, majd 16 g tetrametil-guanidinne! kezeltük. A reakcióelegyet keverés közben 3 órán át forraltuk viszszafolyató hűtő alatt. Lehűtés után az elegyet 200 ml vízzel, majd 100 ml híg sósavval, végül ismét 200 ml vízzel mostuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 53 55 60 3
