187763. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új poliéter-vegyületek előállítására

15 187 763 16 Minden lombikot 38 °C-on gázfelfogó sapkával fel­szerelt vízfürdőben történő rázatással inkubálunk. A sapkán folyamatosan széndioxidot vezetünk ke­resztül. 4 órás inkubálás után 10 ml fermentlevet percenkénti 14.000 fordulatszám mellett (kb. 30.000 g) 20 percen át centrifugálunk. A felül elhelyezkedő folyadékból 3 ml-t 1 ml 25 %-os metafoszforsav­­oldathoz adunk, mely belső standardként 23 mikro­­mól 2-metil-valeriánsavat tartalmaz. A kapott folya­dékot szobahőmérsékleten 30 percen át ülepedni hagyjuk. A folyadékot 0,22 millimikronos Milliporc szűrőn átszűrjük és lehűtjük. Az illékony zsírsav­tartalmat gáz-folyadék kromatográfiás analízissel ha­tározzuk meg. Négy in vitro kontroll fermentációnál és két fer­mentációnál (az X-14868A antibiotikum koncentráci­ója 10 és 25 ppm) kapott gáz-folyadékkromatográfiás analízis (GLC) eredményeit az alábbi táblázatban foglaljuk össze. t VII. táblázat Propionát (C3) móljainak az acélát (C2) és n-bulirát (nC4) móljai összegéhez viszonyított aránya in vitro kérődző bendő fermentációjánál Teszt-vegyület Kon­cent­ráció Illékony zsírsavak mólaránya Pozitív C3(C2 + nC4) kTM{‘ %-a Negatív kontroll 0 0,203 51,8 X-14868A 5 ppm 0,323 82,5 50 ppm 0,358 91,2 Pozitív kontroll (Monensin) 50 ppm 0,392 100,0 A VII. táblázatból látható, hogy a propionátnak (C3) az acetát és n-butirát összegéhez viszonyított aránya javul. A propionát növekedésével a szénhid­rát-hasznosítás és ezáltal a takarmány-értékesítés ja­vul. Az X-14868A antibiotikum (a továbbiakban „az antibiotikum”) a ketózis megelőzésére és kezelésére alkalmas és a takarmány-hasznosítást javítja. A ketó­zis óka a propionát-vegyületek termelésének hiánya ill. csökkenése. Ismeretes, hogy ez ellen oly módon védekeznek, hogy a takarmányba propionsavat ke­vernek, mely a propionát-termelésnek kedvez. Nyil­vánvaló, hogy amennyiben a közönséges takarmány a propionát-termelést fokozza, ez a ketózis előfordu­lását csökkenti. Azt találtuk, hogy az X-14868A antibiotikumot kérődző állatoknak orálisan beadva a takarmány­hasznosítás javítható. Előnyösen oly módon járha­tunk el, hogy az antibiotikumot az állal takarmányá­ba bekeverjük. Az antibiotikumot azonban más módszerekkel is az állat szervezetébejuttathatjuk. így pl. az antibiotiku­mot tartalmazó tablettákat, drazsékat, bóluszokat vagy kapszulákat adhatunk be az állatnak. Az anti­biotikum formulázását az állatgyógyászatban szoká­sos és közismert módszerekkel végezhetjük el. A kapszulákat oly módon készíthetjük el, hogy a kívánt antibiotikumot zselatinkapszulákba töltjük. Az antibiotikumot kívánt esetben porított iners hígí­tóanyaggal (pl. cukor, keményítő vagy tisztitolt kris­tályos cellulóz) hígíthatjuk a kapszulába töltendő ke­verék térfogatának növelése céljából. Az antibiotikumot tartalmazó tablettákat szokásos gyógyszeripari eljárásokkal állítjuk elő. A tabletta a hatóanyagon kívül rendszerint valamely tabletta­alapanyagot, szétesést elősegítő anyagot, abszor­­benst, kögőanyagot és síkosítóanyagot tartalmaz. Tabletta-alapanyagként általában laklózt, finom cuk­rot, nátrium-kloridot, keményítőt és mannitol akal­­inazhatunk. Szétesést elősegítő anyagként előnyösen keményítőt, továbbá alginsavat alkalmazhatunk. Felületaktív anyagként előnyösen pl. nátrium-lauril­­szulfátol vagy dioktil-nátrium-szulfoszukcinálot al­kalmazhatunk. Abszorbensként pl. keményítőt, lak­­tózt, míg olajos anyagok esetében magnézium-karbo­nátot alkalmazhatunk. Kötőanyagként pl. zselatint, gumikat, keményítőt, dextrinf és különböző cellulóz­származékokat alkalmazhatunk. Síkosítóanyagként előnyösen pl. Magnézium-sztearátot, talkumot, pa­raffin viaszt, különböző fém-szappanokat és polieti­­lénglikolt alkalmazhatunk. Az antibiotikumot 'ovábbá a hatóanyagot lassan leadó bóluszok alakjában is kikészíthetjük. A bólu­­szok előállítása a tablettákéhoz hasonlóan történik azzal a különbséggel, hogy az antibiotikum kioldásá­nak késleltetéséről gondoskodunk. A bóluszok a hatóanyagot hosszabb idő alatt adják le. A lassú kiol­dódást oly módon segítjük elő, hogy az antibiotiku­mot vizben nagyon oldhatatlan formában alkalmaz­zuk. A bóluszhoz megfelelő anyagot (pl. vasat) adva a sűrűséget növeljük és ezáltal a bólusz a bendőben egy helyben marad. Az antibiotikum kioldódását oly módon is lassít­hatjuk, hogy oldhatatlan anyagokból álló matrxot készítünk és a hatóanyagot oldhatatlan anyagokból álló mátrixba ágyazzuk be. E célra pl. növényi viaszo­kat, tisztított ásványi viaszokat és vízoldhatatlan poli­mer anyagokat alkalmazhatunk. Folyadékok készítéséhez az antibiotikumot előnyö­sen vízoldható formában alkalmazzuk. Amennyiben valamilyen okból az antibiotikum oldhatatlan formá­jára van szükség, fiziológiailag alkalmas oldószert (pl. polietilénglikolt) tartalmazó oldatot készítünk. Az antibiotikum oldhatatlan formáját tartalmazó szuszpenziót oly módon készítjük, hogy az antibioti­kumot annak oldására nem alkalmas oldószerben felvesszük. E célra az antibiotikum adott formájától függően növényi olajokat (pl. mogyoró-, kukorica­­vagy szezámolajat), glikolokat (pl. propilénglikolt vagy polietilénglikolt) vagy vizet alkalmazhatunk. Az antibiotikum szuszpendálását fiziológiai szem­pontból alkalmas adjuvánsokkal biztosítjuk. E célra sűrítőanyagokat (pl. karboxi-mctil-cellulózt, polivi­­nil-pirrolidont, zselatint és stigmátokat stb.) alkalmaz­ik tunk. Az antibiotikum szuszpendálását felületaktív 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Thumbnails
Contents