187709. lajstromszámú szabadalom • Eljárás maláriaellenes antigén preparátum és vakcina előállítására

1 .187 709 2 Az eredmények azt mutatják, hogy a nagyobb antitest mennyiséggel kezelt csoport fertőzés elleni védelme hatásosabb volt. A kontrol csoporthoz tartozó egerek mind elpusztultak a fertőzés utáni 8. napon belül. A 25.1 antigénnel immunizált egerek mind túlélték a fertőzést. A zárójelben levő adatok jelentése „Kevesebb mint”. (A 2. táblázat adatait grafikusan az 1. ábrán mutatjuk be.) Az immunizált egerekből vett szérum antigén specifikusságát immunprecipitációval ellenőriztük és az eredmény azt mutatta, hogy az antitest választ az immunizációhoz használt 230 000-es molekula­súlyú schizonta antigén ellen és ennek degradációs töredékei ellen irányult. 7. példa: A Plasmodium falciparumból származó antigén azonosítása Percoll rétegen keresztül történő centrifugálással előállított Plasmodium falciparummal fertőzött erythrocyták schizontában dús frakcióját 33S-meti­­oninnal jelöltük' 2 órás periódus alatt. A sejteket összegyűjtöttük és a 2. példányban leírtak szerint 4 “C-on lízissel szolubilizáltuk. Centrifugálás után a felülúszó réteget használtuk immunprecipitálás céljaira egy antitesttel, mely az 1. példa szerinti hybridómából származott, és amely a Plasmodium falcipárumra specifikus. A specifikus csapadékot SDS gél elektroforézisnek vetettük alá és az antigén egy 1,95 x 105 molekulasúlyú anyagként viselke­dett. Emellett számos diszkrét degradációs termé­ket is megfigyeltünk. A főbb hasadványok moleku­lasúlya 1,53 x , 1,50 x és0,83xl05 volt, és ezen kívül kisebb, 1,12 x, 1,1 x és 1,08 x 105 molekulasúlyú hasadványok is jelen voltak. Az 1,95x10s molekulasúlyú primer fehérje azo­nosítása, melyből a specifikus töredékek később származtak, úgy történt, hogy 20 perces periódus alatt megjelöltük a sejteket. Ezen anyag extraktu­­maiból, Plasmodium falciparum antitest használa­tával készült immuncsapadékok az összes 35S-me­­tionin jelölőanyagot az 1,9 x 105 molekulasúlyú an­tigénben tartalmazták. Az immunlecsapás és SDS gél elektroforézis sze­rint ez az antigén (és ennek specifikus töredékei) erősen jellemző arra az anyagra, melyet a Plasmo­dium falciparumhoz használt humán immun szé­rum felismer. A nagyobb töredékekre, valamint az 1,95 x 105 molekulasúlyú mitára vonatkozó amino­­sav szekvenciát a 355-metionin-tartalmú paptidek pepiid térképezésével állapítottuk meg. Az antigén és töredékeinek izoelektromos pontját meghatároz­va közelítőleg az alábbiakat kaptuk: 5,8 (1,95 x10s), 5,2 (1,53 x és 1,50 x 105), 6,0 (1,1 x 10s) és 6,2-6,5 (0,83 x 10s). 8. példa: Antigén előállítása Plasmodium falciparumból Emberi erythrocyta kultúrán tenyésztett Plasmo­dium falciparum parazitákat szolubilizáltunk a 2. példában leírtak szerint.A szolubilizált anyagot WIC 89.1 hybridoma vonalat tartalmazó egér asci­tes folyadékából nyert immunglobulinnal párosí­tott Sepharose oszlopon áthajtottuk. Amikor az oszlopot kimostuk és a 2. példában leírt 50 mmól dietilamin, 0,1 % NP40 tartalmú, 11,5 pH-jú oldat­ta' eluáltuk, az eluátum főleg az 1,95 x 10s moleku­lasúlyú antigént és a 0,83 x 105 molekulasúlyú töre­déket tartalmazott. 9. példa: Plasmodium falciparumból származó antigén szintézise és előállítása A paraziták sejten belüli fejlődése alatt képző­dött fehérje szintézisét és képződését 48 órás ciklus­­idő alatt tanulmányoztuk egy in vitro Plasmodium falciparum kultúrában, melyet 33 órás időközön­ként két szorbit (10%-os szorbitoldat, elbontja az érett parazitákat tartalmazó sejteket) kezeléssel szinkronizáltunk. A fejlődés stádiumát Giemsa­­festékkel jelölt paraziták morfológiai vizsgálatával követtük 3 óránként a második szorbit kezelés után. Az első 12 órában csak gyűrű képződés volt megfigyelhető, de ezután trophozoitok kezdtek megjelenni, és legnagyobb számban a 24. órában voltak jelen. Schizontákat a 27. órában figyeltünk meg először, és a 37. órában már ezek domináltak. A 39. órában kevés számú új gyűrű forma volt Iá.ható, jelezve, hogy néhány merozoit felszaba­dult, bár a gyűrű formák többsége csak a 35—48. óránál jelent meg. Hat óránként megvizsgáltuk a 30 percig 35S- metioninnal szintetizált polipeptideket. A fehérje­­szintézis maximuma a schizogonia alatt volt a 36. órában. Sok fehérje szintézise a fejlődési ciklus ide­je-e korlátozódott. Az egyik legnagyobb mennyi­ségben előforduló fehérje, az 1,95 x 105 molekula­súlyú fehérje csak a schizogonia alatt képződött. A fehérje képződésekor mindig végeztünk im­­munprecipitálást összegyűjtött humán immun szé­rummal. Világos képet figyeltünk meg. A gyűrű- és a trophozoit-fázis alatt csak két polipeptid, az 1.6 x 105 és a 0,71 x 105 molekulasúlyú volt az, amelyet a humán immun szérum felismert és lecsa­pott. A schizogenia alatt számos polipeptidet is­mert fel a humán immun szérum. A leggyakrabban előforduló fajták molekulasúlyai (a 0,3xl05-nél nagyobbak) a következők voltak: 0,37x, 0.4x, 0,46 x, 0,62 x, 0,72 x, 0,80 x, 0.84 x , 0.89x. 1,04 x, 1,20 x, 1,34 x, 1,46 x (düblet), 1,78 x, 1,95 x , 2,08 x , 2,20 x és 2,35 x 105. A fenti fehérjék közül néhány a schizogonia alatt, egy bizonyos adott időben képződött. A 89.1 monoklón antitest tehát mindig lecsapta az 1,95 x 105 molekulasúlyú fehérjét a schizogonia folyamán. A szintézist követően a fehérje alakulá­sát immunprecipitációval vizsgáltuk, amihez a szo­lubilizált, radioaktív úton jelölt anyagot és a sejtek­ből nyert, ugyancsak szolubilizált anyagot használ­tuk, melyet előzőleg radioaktív úton jelöltünk majd lecseréltük jelzetlen metioninnal 60 vagy 120 per­cig. A paraziták fejlődési ciklusának 30. órájában (éretlen schizonták) a 120 perces lecserélés a jelölés­ben nem eredményezett lényeges eltolódást az ala­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Thumbnails
Contents