187690. lajstromszámú szabadalom • Herbicid készítmény és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 187 690 2 Találmányunk tárgya posztemergens herbicid készítmény és eljárás a hatóanyagok előállítására. A találmányunk szerinti herbicid készítmények hatóanyagai a (II) általános képlettel jellemezhe­tők. A (II) általános képletben, A jelentése oxigén vagy kén, B jelentése 2-4 szénatomos O-alkenil-, O-lenil-, I 4 szénatomos O-alkoxi-1-4 szénatomos alkil- vagy dimetilamino-csoport, X jelentése klór-, bróm- vagy jódatom. Az arilcsoport előnyösen fenil-csoport, az alke­­nil-csoport előnyösen allil-csoport lehet. A találmányunk szerinti herbicid készítmények (II) általános képletű hatóanyagaihoz legközelebb álló (I) általános képletű vegyületeket ismertet a 154 690 sz. magyar szabadalmi leírás. Az (I) általános képletben R1 és R2 azonosak vagy különbözők, és hidro­gén- vagy halogénatomot jelentenek, R3 halogén­alom, R4 hidrogénatom, acil- vagy alkoxikarbonil­­csoport, alkálifém- vagy alkáliföldfématom, am­­móniumion vagy szerves aminocsoport, R5 hidro­gén- vagy halogénatom vagy nitrocsoport, amikor is R1, R2 és R5 közül legalább az egyik és legfeljebb kettő hidrogénatom, azzal a fenntartással, hogy (1) ha R' és R2 hidrogénatomok és R3 és R5 jódato­­mok, akkor R4 nem képviselhet hidrogénatomot, acetilcsoportot, nátriumatomot vagy káliumato­mot, és (2) ha R1 és R2 hidrogénatomok és R3 és R5 azonosan bróm- vagy klóratomok, R4 nem kép­viselhet hidrogénatomot, acetilcsoportot vagy nát­riumatomot. Azt találtuk, hogy hatóanyagként a találmány szerinti (II) általános képletű vegyületeket tartal­mazó készítmények posztemergensen jól alkalmaz­hatók gyomnövények szelektív irtására, mivel a (II) általános képletű hatóanyagoknak az egy- illetve kétszikűekre gyakorolt fitotoxikus hatása jelentő­sen eltérő. A (II) általános képletű hatóanyagok 2-4 kg/ha dózisban, posztemergensen alkalmazva az egyszikűeket átlagosan 15-25%-ban, a kétszi­­küeket 70-85%-ban károsítják. Az ismert (I) általános képletű 3,5-dibróm-4- hidroxi-benzonitril (Bromoxynil), illetve oktánsav­­észtere (Brominál) ugyanakkor az egyszikűeket igen nagy mértékben (77%), míg a kétszikűeket csaknem azonos mértékben (89%) károsítja. A 154 690 sz. magyar szabadalmi leírásban találha­tó kitanítás szerinti az (I) általános képletű ható­anyagok 0,28-0,56, illetve maximálisan 0,56-1,68 kg/ha dózisban alkalmazhatók a kultúrnövények károsítása nélkül, ugyanakkor az (I) általános kép­letű hatóanyagokból a teljes gyomirtó hatás elérés­hez 2,24—4,48 kg/ha szükséges. A találmány szerinti (II) általános képletű ható­anyagok még 7,0 kg/ha dózisban is alkalmazhatók a kukorica gyomirtására, anélkül, hogy a kultúrnö­vény károsodna. A hatástani vizsgálatokat üveg­házban végeztük. A kezeléshez az alábbi összetételű készítményt alkalmaztuk: (2-bróm-4-ciano-6-nitro-fenil)-allil-karbonát 80 s% alkilnaftalinszulfonsavas-nátrium (Wettol NT 1) 3 s% ligninszulfonsavas-nátrium (Borresperse B) 5 s% szilíciumdioxid (Neuburgi kréta) 12 s% Standardként 3,5-dibróm-4-hidroxi-benzonitril­­oktanoát (B hatóanyag) formázott készítményét (Brominál 32 EC) alkalmaztuk. Az eredményeket a 2. példában ismertetjük. Részletes laboratóriumi kísérleteket végeztünk annak megállapítására, hogy a találmány szerinti vegyületek és a bromoxynil hatása és szelektivitása között a szabadföldi kísérletekben észlelt különbsé­gek megmutatkoznak-e a hatásmechanizmus, illet­ve a hatásmód szintjén. Vizsgáltuk a vegyületek hatását a fotoszintézis aktivitásra, mivel a dihalo­­gén helyettesítésű hidroxil-benzonitril herbicidek­­ről (3,5-dijód-4-hidroxi-benzonitril(Ioxynil), 3,5- dibróm-4-hidroxi-benzonitril(Bromoxynil) általá­nosan elfogadott, hogy primer támadáspontjuk a fotoszintetikus elektrotranszportláncban van. Egy- és kétszikű tesztnövényeink (búza és spenót) foto­szintetikus aktivitásának vizsgálatából, intakt nö­vényeken mért in vivo C02 fixáció és izolált kloro­­plasztiszokkal végzett diklórfenol-indofenol (DCPIP)-redukció alapján a következőket állapít­hattuk meg. A dibróm-helyettesített vegyület in vitro rendszerben és intakt növényben egyformán, kétszikűekre erősen, egyszikűekre közepesen erő­sen hat. A bróm-nitro-helyettesített vegyületek két­szikűekre ugyanúgy hatnak, mint a bromoxynil, egyszikűekre viszont a bromoxynilnál jóval kisebb mértékben hatnak (lásd 3. példa). A fotoszintézis aktivitásának mérésére szolgáló laboratóriumi tesztekben a bróm-nitro-helyettesített vegyületek szelektivitása az egy- és kétszikűek között nagyobb, mint a dibróm-vegyületeké. A (II) általános képletű hatóanyagokat a nö­vényvédelemben készítmények formájában - ned­vesíthető porkészítmény, paszta, emulziós koncent­­rátum stb. alakjában alkalmazzuk. A készítmények a hatóanyag mellett szokásos szilárd vagy folyé­kony hordozó- vagy hígítóanyagokat, felületaktív szereket és egyéb segédanyagokat tartalmaznak. A készítmények hatóanyagtartalma 0,1-90 s% lehet. A készítményeket az alkalmazás helyén a kivánt hatóanyagkoncentrációra hígíthatjuk. A találmány tárgya továbbá kezelési eljárás ku­korica, gabona és zöldségkultúrák posztemergens gyomirtására. A találmány szerint oly módon járunk el, hogy a fenti kultúrákban a gyomirtást posztemergensen 0,1-90 s% (II) általános képletű hatóanyagot tar­talmazó készítménnyel 1-5 kg hatóanyag/ha dózis­ban végezzük. A találmány szerinti (II) általános képletű vegyü­letek oly módon állíthatók elő, hogy valamely (III) általános képletű vegyületet - amely képletben Q jelentése tercier bázis és X jelentése klór-, bróm­­vagy jódatom- (IV) általános képletű szénsavszár­mazékkal - mely képletben B és A jelentése a fent megadott és Z jelentése klór- vagy brómatom - reagáltatjuk. A reakciót előnyösen oldószeres közegben 20-60 °C-on hajtjuk végre. A találmány tárgyát az alábbi példákkal illuszt­ráljuk, anélkül, hogy a példákra korlátoznánk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents