187550. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,3-tiazin-származékok előállítására
1 187 550 2 lasztásos eljárás jóval előnyösebb a többinél, különösen, ha sok növényt kell kezelni, mert gyors módszer és a kezelés egyöntetűsége igen valószínű. A porlasztásos módszernél általában a fertőzött, vagy a fertőzésre érzékeny felületeket a folyadék diszperzióval teljesen megnedvesítjük. Jó eredmény érhető el akár a szilárd koncentrátumok emulzióit, akár vizes diszperzióit alkalmazzuk. Ha a gomba, melynek fejlődését gátolni kívánjuk, a földben van, akkor a gombaelleni szerrel közvetlenül a talajt kezeljük, vagy felhígithatjuk különböző inert szilárd vagy folyékony hígítókkal, mint a fentiekben leírtuk, és így kezeljük a gomba által fertőzött területeket. A talaj kezelésére alkalmas módszer például az, hogy a talaj felületét a hatóanyag folyékony diszperziójával vagy emulziójával bepermetezzük. Az alkalmazott készítményt vagy a talaj felületén hagyjuk, és az ott bevonatot képez, vagy belekeverjük a talajba boronálással, kapálással vagy más, a szakemberek által jól ismert módszerrel. Egy másik eljárás szerint a hatóanyagot tartalmazó folyékony diszperzióval vagy emulzióval a talajt átitatjuk. A talajban élő gombák fejlődésének gátlására a melegházakban 5-20 ppm hatóanyagtartalmú készítményt használunk. Ha valamely tiazin-vegyület savaddíciós sójával végezzük a kezelést, akkor az alkalmazott mennyiség természetesen függ a ténylegesen jelenlévő bázis mennyiségétől. A szóban forgó vegyületek sóit főleg azért alkalmazzuk, mert ezek könnyen kezelhetők és formálhatók. Az (V) általános képletű gombaölő aktivitású vegyületeket hatóanyagként tartalmazó készítményeket felhasználhatjuk még az ültetés előtt a magok csávázására is. Ha a gombaölő aktivitású vegyületet magok csávázására használjuk, akkor olyan készítményeket kell előállítanunk, melyek a gombaölő aktivitású vegyületet más hordozóanyagokkal, mint például etil-alkohol/aceton, poil(oxietilén)-szorbitán-monooleát és hasonlókkal együtt tartalmazzák. Ezekkel a magok csávázására alkalmas (V) általános képletű vegyületekkel kielégítő eredmény érhető el, ha a gombaölő aktivitású vegyületet a készítmény 50-400 ppm koncentrációban tartalmazza. A kezelésnél a magokat legalább 4 órán át áztatjuk a készítményben, majd a magokat elkülönítjük és elültetjük. Az (V) általános képletű vegyületeknek és ezek savaddíciós sóinak növényi gombaölő szerként történő felhasználását a következő eljárás szemlélteti. 3 3. vizsgálat Az (V) általános képletű vegyületeknek búzánál négy gombás megbetegedés kórokozója elleni hatékonyságát határoztuk meg úgy, hogy a vegyületeket hatóanyagként tartalmazó készítményekkel, melegházi körülmények között, a leveleket és a talajt átitatva kezeltük a következő eljárással. 6,25 cm átmérőjű, homokkal fedett talajt tartalmazó műanyag edényekbe Monon fajtájú búzát ültettünk. Betegségenként 2 edényt, 4 ellenőrző (kontroll) edényt, összesen 24 edényt alkalmaztunk. Amikor a növénykék 10-13 cm magasak voltak, tehát körülbelül 5-7 nappal a magok ültetése után (az időtartam attól függ, hogy a tesztet melyik évszakban végezzük), két teszt edényben lévő növénykét bepermeteztünk az egyik teszt vegyületet tartalmazó készítménnyel (az alkalmazott mennyiség 400 ppm), míg két másik teszt edényben lévő talajt 10—10 ml mennyiségű, ugyanezt a vegyületet tartalmazó készítménnyel átitattuk (alkalmazott mennyiség 12,32 kg/ha). Ezt az eljárást mindegyik formált teszt vegyületnél elvégeztük, betegségenként 2 edényt minden egyes teszt vegyületet tartalmazó készítménnyel bepermeteztünk, és 2 edényben lévő talajt a készítménnyel átitatva kezeltünk. Ellenőrzésképpen minden egyes betegségre vonatkozó tesztnél 2 kontroll edényben lévő palántát az oldószer és az emulgeálószer vizes oldatával bepermeteztünk, és két másik kontroll edényben a talajt az oldószer és az emulgeálószer vizes oldatával átitattuk. így minden egyes betegség vizsgálatánál 4 kontroll edényt használtunk. 24 órán belül a formált teszt vegyületekkel és az oldószer-felületaktív anyag tartalmú oldatokkal a fentiek szerinti kezelés után valamennyi edényt melegházba helyeztük, és a teszt organizmusok konídiumaival inokuláltuk. A növényeken az üvegházban történt áthelyezésüket követő 4-8 nap múlva megvizsgáltuk a betegség tüneteit és a betegség elterjedésének mértékét feljegyeztük. A betegség elterjedésének mértékét a következő fokozatokkal jelöltük: 1 - súlyos 2 - mérsékelten súlyos 3 - mérsékelt 4 - enyhe 5 - nincs megbetegedés (100%-os kontroll) A teszt organizmusok a következők voltak : Helminthosporium levél-foltosodás (H) (Helminthosporium sativum) Levél rozsda (LR) (Puccinia recondita trilici) Lisztharmat (PM) (Erysiphe graminis triciti) Septoria levélfoltosodás (S) (Septoria triciti). Az eredményeket a II. táblázatban összegeztük, a vegyületeket az előállítási példák számával jelöltük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 9
