187550. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,3-tiazin-származékok előállítására
1 187 550 2 14. példa 3-(2-Fluor-fenil)-tetrahidro-2-(3-piridil)-4H-1,3- tiazin-4-on, melynek olvadáspontja 147-149 °C, és amelyet 6,43 g 3-piridil-karboxaldehidből, 6,67 g 2-fluor-anilinböl, 6,37 g ß-merkapto-propionsavból és 12,4 g N,N'-diciklohexil-karbodiimidből nyerünk. Egy éjszakán át refluxáljuk. Súly 6,93 g. NMR (CDClj/DMSO) (8): 3,0 (s, —CH2CH2—): H I 6,2 s, —O—N); 8,8 (m, /-képlet): 9,0 (m, a-I képlet). 15. példa 5- ( 4-Klór-fenil) - tetrahidro-5 -met il-2- ( 3-piridil) --4U-1,3-tiazin-4-on. Az 1. példa szerinti eljárással előállított 3,05 g (0,01 mól) 3-(4-klór-fenil)-tetrahidro-2-(3-piridil)- 4H-l,3-tiazin-4-ont, mechanikus kevertetés mellett, hozzáadjuk 40 ml nitrogén atmoszférában tartott vízmentes tetrahidrofuránhoz, majd - 75 “C-ra lehűtjük, A hideg oldathoz, 15—20 perc alatt, az nbutil-lítium hexános oldatából (2,4 mól hexánban) 4,28 ml-t adunk, mialatt a reakció hőmérsékletét - 70 °C alatt tartjuk. Ezután a reakcióelegyet körülbelül - 75 °C hőmérsékleten 30 percig kevertetjük, majd 10-15 perc alatt cseppenként hozzáadunk 5 ml metil-jodidot. Ezt a reakcióelegyet száraz jég/aceton fürdőben hűtve egy éjszakán át kevertetjük, és ezután fokozatosan 0 °C-ra felmelegitjük. Az éjszaka folyamán barackszínű csapadék válik ki. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten felmelegítjük, majd metilén-kloridot adunk hozzá, minek hatására egy vörös oldat keletkezik. Az oldatot vákuumban bekoncentráljuk, és a visszamaradó anyagot újból feloldjuk metilénkloridban, az oldatot kétszer vizes só-oldattal, majd vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk. A szárítószert kiszűijük, és a szűrletet vákuumban bekoncentráljuk. A maradékot etil-acetátban oldjuk, és szilikagél rétegen átfolyatjuk (400 ml). Az ily módon kezelt etil-acetátos oldatot vákuumban bekoncentráljuk, és a visszamaradó olajat metilénkloridban feloldjuk, szénnel való kezeléssel elszíntelenítjük, szűrjük, és a szűrletet vákuumban szárazra bekoncentráljuk. A visszamaradó anyagot etil-éterben oldjuk, lehűtjük, és a kivált kristályokat kiszűijük. Az így nyert szilárd anyag, melynek olvadáspontja 128-130 °C, súlya 1,1 g, az elemanalízis adatai szerint a 3-(4-klór-fenil)-tetrahidro-5- metil-2-(3-piridil)-4H-1,3-tiazin-4-on. Elemanalízis a CleHJ5ClN2OS képlet alapján: számított: C: 60,28; H : 4,74; N: 8,79; S: 10,06%; mért: C: 60,46; H: 4,65; N: 8,77; S: 9,94%. A 15. példa szerinti általános eljárással az alábbi vegyület állítható még elő és identifikálható. 16. példa 3-(4-Klór-fenil)-tetrahidro-5,5-dimetil-2-(3-piridil)-4H-l ,3-tiazin-4-on, melynek olvadáspontja 126-128 *C, és amelyet 4 g 3-(4-klór-fenil)-tetrahidro-5-metil-2-(3-piridil)-4H-l,3-tiazin-4-onból (15. példa szerinti), 8 ml metil-jodidból és az n-butil-litium 2,4 mólos hexános oldatának 5,4 ml-éből állítunk elő. Súly 2,60 g. Elemanalízis a C17H17C1N20S képlet alapján: számított: C: 61,34; H: 5,15; N: 8,42; S: 9,63%; mért: C: 61,15; H: 4,95; N; 8,47; S: 9,53%. 17. példa 3-( 4-Klór-fenil) -tetrahidro-2- ( 3-piridil)-4H-l ,3- -tiazin-4-on. 10 g (az 1. példa szerinti eljárással előállított) (0,033 mól) 3-(4-klór-fenil)-tetrahidro-2-(3-piridil)- 4H-l,3-tiazin-4-ont 30 ml vízmentes piridinben szuszpendálunk, majd mechanikus kevertetés mellett felmelegítjük 90 °C-ra, miáltal oldat keletkezik. Ehhez az oldathoz, folytatva a kevertetést, részletenként 10-15 perc alatt hozzáadunk 1,78 g (0,008 mól) foszfor-pentaszulfidot. Az oldat narancs színű lesz. A reakcióelegyet 90 °C hőmérsékleten egy éjszakán át kevertetjük, majd az így kialakult vörös színű oldatot lehűtjük, és a piridin oldószert vákuumban elpárologtatjuk. A viszkózus olajos maradékot vízzel való triturálással mossuk. Ezután az olajat dimetil-formamid-etil-alkohol elegyben felvesszük, szénnel kezelve elszíntelenítjük, szüljük, és az etil-alkoholt vákuumban elpárologtatjuk. A dimetil-formamidos oldatot lassan hideg vízbe öntjük, miáltal nyers narancs színű szilárd anyag válik ki. A szilárd anyagot a vizes elegy bői ítil-acetáttal extraháljuk, az extraktumot hideg, vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, majd az etilacetátos oldatot vákuumban bekoncentráljuk. \ visszamaradó sötétvörös színű olajat a lehető legkisebb mennyiségű etil-acetátban felvesszük, és szilikagél oszlopon kromatografáljuk. Az így kapott vörös viszkózus olajat (etil-acetát)-éter elegyből kikristályosítva termékként 3,91 g sárga szilárd anyagot nyerünk, melynek olvadáspontja 15-117 °C, és amely az elemanalízis adatai szerint a 3-(4-klór-fenil)-tetrahidro-2-(3-piridil)-4H-l ,3- tiazin-4-tion. Elemanalízis a C15H13CIN2S2 képlet alapján: számított: C: 56,15; H: 4,08; N: 8,73; S: 19 99% ' mért: C: 56,10; H: 4,22; N: 8,58; S: 19,94%. Vízi növények növekedésének szabályozása (fejlődésének gátlása) a gyakorlatban úgy történik, hogy az (I) általános képletű tiazin-vegyületet tartalmazó készítményt hozzáadjuk ahhoz a vízhez, amely a víz alatti vagy a víz felszínén úszó gyomnövényeket tartalmazza. A porkészítmény előállításakor a hatóanyagot valamely porított szilárd hordozóval összekeverjük, igy például bentonittal, Fuller-folddel, kovafölddel vagy különböző ásványi 5 10 16 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
